|
Kedves Olvasónk!
Ez
itt az év 3. hírlevele.
Megint eltelt 2 hét..
A hét csütörtökén Valentin nap! Mindenkinek szép napot!
HÍREINK:
1. Olcsóbb
lakáshitelekről bővebben.
2. A
napokban elkészül a fővárosi magasházrendelet végleges tervezete
3. Luxustársas
a Várban
4. Kifulladt
a Széchenyi tervben megfogalmazott roma lakásépítési program.
5. Európai
építési piac, meg a mi kicsiny országunk.
6. Légikikötő
Békéscsabán
7. Kit
terhel a közös költség?
8. A
túlkínálat ellenére újabb és újabb irodaházak épülnek.
9.
A lakásvásárlás nem jó befektetés?
Már telefonon
is megköthető a lakás, családi ház, nyaraló biztosítása az ALLIANZ HUNGÁRIA
BIZTOSÍTÓNÁL!
Az Allianz Hungária Biztosító telefonos ügyfélszolgálatánál, már telefonon
is megköthető a lakás, családi ház, nyaraló biztosítása az ingyenes, mobil
telefonról is hívható 06/80 411 811 telefonszámon.
A kényelmes és gyors ügyintézést szolgálja, hogy a Hungária Otthonbiztosítás,
interneten is megköthető a
http://www.ahbrt.hu/biztositas/otthon/02020100_online.html
címen, valamint ezen a címen biztosított lakások kárai és a szerződés-adatokban
bekövetkező változások is bejelenthetők.
A telefonos ügyfélszolgálat a 06/ 1 421 1 421 telefonszámon várja az érdeklődők
hívását reggel 8 és este 8 között.
*** Árleszállítás! ***
Zuglóban
vadonat új tetőtérbeépítésben kész lakás 215 ezer helyett 199.000 Ft/nm
áron eladó! A lakás alapterülete: 78nm. Igénybevehető kedvezmények: szoc.pol.;
kedvezményes lakáshitel; áfa visszatérítés; illetékmentesség. Napfényes,
3 szobás lakás. A teljes társasház felújításra került. alaprajz: http://www.ingatlan.com/h31925
további információk,
érdeklődés:
e-mail: reticolo@ingatlan.com
telefon: 472-0213
***Köszönhetően minden kedves látogatónknak, az
ingatlan.com a
szakmában eddig ismeretlen statisztikával büszkélkedhet!***
A napi egyedi
átlagos látogatottság meghaladja az 1.000 főt!
Ez hétköznap 1300-1600 egyedi látogatót, hétvégén 600-900
látogatót jelent.
Naponta átlagosan 9.000 oldalletöltés történik, és 40.000 találat, vagyis
havonta több mint negyedmillió oldal, és több mint egymillió találat!
A karácsonyi ingatlanpiaci "uborkaszezon" után apróhirdetéseink
száma ismét meghaladta a 10.000 darabot.
Kérjük, javasolja
Ön is ismerőseinek a leghatékonyabb és
legolcsóbb (mert ingyenes) ingtlanhirdetési lehetőséget.
És milyen stílusban? Látogasson el ide:
www.ingatlan.com/lapajanlo.html
1.
Olcsóbb lakáshitelek februárban
Olcsóbbak
a használt lakásokra felvehető hitelek ebben a hónapban. A kamatcsökkentést
a Földhitel- és Jelzálogbank döntése indította el, a pénzintézet ugyanis
saját maga terhére 0,2-0,6 százalékot faragott le a kamatlábakból. Hasonlóan
döntött a Kereskedelmi és Hitelbank is, az OTP Banknál viszont csak február
végén, az új jelzálogbank első jelzáloglevélének kibocsátása után várhatók
kisebb kamatok. A Raiffeisen lakáskölcsöneit az FHB-val kötött megállapodás
süllyeszti alacsonyabb szintre.
A Földhitel-
és Jelzálogbank hitelei elvileg a kibocsátott jelzáloglevelek kamatainak
csökkenésével párhuzamosan olcsóbbak lesznek, a bank azonban saját hatáskörben
is dönthet kamatcsökkentésről. A pénzintézet így tett legutóbb, amikor
bejelentette, hogy a február elsejétől, azaz péntektől az öt évre rögzített
kamatozással kínált hiteleket a jelenlegi 8,5 százalék helyett évi 7,9
százalékért adja, az évente változó kamat mértékét pedig 10,1 százalékról
9,9 százalékra mérsékli. A kamatcsökkentés költségeit a bank magára vállalta,
a jelzáloglevelek kamata ugyanis egyenlőre nem változott. A január 21-én
kibocsátott - forrásszerző - értékpapírok kamata ugyanis változatlanul
9,5 százalék volt. Más kérdés, hogy a jelzálogleveleket egyre jobb árfolyamon
tudja értékesíteni a bank, tehát ha a kamat nem is, de a forrás összes
költsége azért csökken, ami ugyancsak szerepet játszott a bank döntésében.
További kamatmérséklődésre akkor lehet számítani, ha sor kerül a februári
jelzáloglevél-kibocsátásra, az új sorozat kamatai ugyanis - a piaci folyamatoknak
megfelelően - várhatóan kisebbek lesznek 9,5 százaléknál.
A saját kamatrés terhére jelentett be kondícióváltozást a Kereskedelmi
és Hitelbank is a használt lakásokra felvehető kölcsönöknél. Mint Bíró
Péter, a bank lakossági hitelezésért felelos vezetoje kérdésünkre elmondta,
az olcsóbb hiteleket ugyan az FHB-val kötött megállapodás alapján nyújtják,
de a jelzálogbank kamatdöntése nem befolyásolja a K&H hiteleinek árát.
A folyósított lakáskölcsönöket ugyanis nem adják el a jelzálogbanknak,
azokat csak finanszírozza az FHB, s ennek költsége nem változik. A K&H
új kamatai teljesen megegyeznek az FHB feltételeivel, ugyanis az évente
változó kamatozású hiteleket 10,1 százalék helyett 9,9 százalékért, az
ötéves kamatperiódusú kölcsönöket pedig 7,9 százalékért adják 10,1 százalék
helyett. A bank használt lakásokra eddig mintegy 2 milliárd forintnyi
kölcsönt helyezett ki, ezt az év végéig - az MTI szerint 15-17 milliárdra
növelnék.
Mint Bíró Péter kérdésünkre elmondta, az új lakásokra felvehető kiegészítő
kamattámogatású kölcsönök feltételeinél is lesz majd kisebb változtatás,
előreláthatólag márciusban maximalizálják a kezelési költséget, ami adott
összegű hiteleknél a törlesztőrészletek csökkenését vonja maga után. Csökkennek
a Raiffeisen Bank lakáskölcsöneinek kamatai is, köszönhetően a Földhitel-
és Jelzálogbankkal aláírt együttmuködési keretszerzodésnek. A Raiffeisen
ennek alapján februárban folyósítani kezdi az FHB által kibocsátott jelzáloglevelek
finanszírozásával nyújtott kölcsöneit. A forrás biztosításán túl az FHB
szerepet vállal az értékbecsléseknél is. Az állami kamattámogatású és
ugyancsak használt lakásra felvehető hitel kamata az elképzelések szerint
5 éves fix kamatozás esetén 7-8 százalék körül, éves változó kamatozás
esetén 9-10 százalék körül alakul majd, ami jóval kisebb, mint a bank
jelenlegi piaci feltételű lakáskölcsöneinek 14-16 százalék körüli kamatszintje.
Várhatóan áprilisban újabb kamatcsökkentésre készül a Raiffeisen, ezúttal
az új lakásokra nyújtott, úgynevezett kiegészítő kamattámogatású kölcsönöknél.
A lakáshitelezésben meghatározó OTP Bank kamatszintje leghamarabb február
második felében csökkenhet, mivel ekkor bocsátja ki az új jelzálogbank
az első jelzálogleveleket. Az első hírek szerint a bank használt lakások
vásárlására fordítható Forrás hitelének jelenlegi 12,5 százalékos kamatát
8,5 százalékra süllyeszti.
(Magyar Hírlap)
2.
Puhul a magasházrendelet
Többszöri
egyeztetési forduló, közel kétéves késedelem után a napokban elkészül
a fővárosi magasházrendelet végleges tervezete, amely jelentős módosításokon
ment keresztül az elmúlt hónapokban. Információink szerint továbbra is
két alapváltozatból kell választaniuk a képviselőknek: Budapest egészére
mondják ki a 45 méternél magasabb házak építési tilalmát, vagy engedik
magasház építését, de csak a csepeli szigetcsúcson. Mindkét variációba
bekerült ugyanakkor, hogy már álló magasház kétszáz méteres körzetében
lehet egy másikat építeni, de csak akkorát, amekkora a 45 méteres felső
határ és a közelben már álló épület magasságának mértani közepe. Azaz,pl.egy
65 méter magas épület mellé legfeljebb egy 55 méter magasat lehet felhúzni.
Az átlagnál
magasabb Mester utcai házak sorsa megoldódott
Tóth Mihály,
Csepel polgármestere lapunknak elmondta, hogy a kerület azt az alternatívát
támogatja, amely a szigetcsúcson engedi önmagában is toronyház építését.
A jelenleg puszta térségre nemrég elkészült városrendezési tervpályázat
ugyanis európai uniós regionális hivatali központtal számol itt, ami nem
férne el néhány emeletes irodaházakban.
A legutóbbi
egyeztetésen amelyen a jogszabály előkészítője, kerületi polgármesterek
és főépítészek, valamint a szakhatóságok képviselői vettek részt nagyrészt
elfogadták a kerületek javaslatait mondta érdeklődésünkre Sersliné Kócsi
Margit, Ferencváros főépítésze. Így megoldódott például a Mester utcai
épületeket felújítási tilalommal sújtó helyzet, illetve a foghíjbeépítések
problémája is. A korábbi változatban ugyanis a főváros magasházaktól kiemelten
védett zónáját a Hungária körút határolta, és mivel a védett zónában 30
méternél magasabb épületre beleértve a tetőt is nem adhatott volna ki
építési engedélyt a kerület (még egy homlokzatfelújításhoz sem), így számos
30,5-31 méter magas házhoz többé nem lehetett volna hozzányúlni, vagy
közéjük építeni. Az új verzióban a 30 méteres magassági határ csak a Nagykörúton
belüli épületekre érvényes, de itt is előfordulnak még problémák.
Szakértők
szerint ugyanakkor az új jogszabálytervezetben még maradt egy kritikus
pont, amely több százmillió forintos kártérítési pert is eredményezhet.
Ez pedig a Millenniumi Városközpont közepére tervezett városképi hangsúly,
az úgynevezett Haller-kapuhoz tervezett 36-40 méteres magasház. A beruházó
Trigránit Rt. ugyanis úgy vette meg ezeket a telkeket, hogy az érvényes
kerületi rendezési terv szerint lehet építeni oda magasházat, és ez szándékában
is áll. Információink szerint hamarosan nemzetközi tervpályázatot írnak
ki a toronyház megvalósítására. Lapunk úgy tudja, hogy a főpolgármesteri
hivatal szakértői már a rendezési terv jogszerűségét is vitatják, de semmiképp
sem szeretnék a toronyházat ezen a helyszínen.
Értesüléseink
szerint, míg korábban a magasházrendelet készítői kategorikusan elzárkóztak
attól, hogy ráépítéseket engedélyezzenek a tízemeletes panelházakra, ez
a rész is felpuhult. Számos külső kerület harcolt azért, hogy a lakótelepi
épületek egy-két emelettel magasíthatók legyenek, mert a társasházak csak
a tetőtér beépítésének bevételéből tudja megoldani a szorító épületfelújítási
problémákat. A kompromisszum szerint lehet ráépítés, de változatos magasságban,
hogy a várost övező panelgyűrű ne legyen egyhangúan falszerű.
A tervezet
számol a kertvárosokban gyakori lakossági tiltakozásokat kiváltó antennatornyokkal
is. Az eddigi jogszabályok szerint ugyanis sem a lakosság, sem az önkormányzat
nem szólhatott bele ezek felállításába. Ám az új szabályozás teljesen
kitiltaná ezeket a műszaki tornyokat a kertvárosokból.
(Népszabadság)
3. Luxustársasház a vári nyomda helyén II.
Újabb nagyberuházásra
készül a XII. kerületi MOM Park, illetve az V. kerületi Spenótház beruházója.
A német Schörghuber-csoport magyarországi cége, a BHG Bt. tervei szerint
a budai Várban is megvetik a lábukat. A gazdasági társaság magyarországi
érdekeltsége az I. kerületi önkormányzattól vásárolta meg az egykori Állami
Nyomda épületét. Az ingatlant hozzávetőleg 5 milliárd forintos ráfordítással
30-40 lakásos lakóházzá építik át a németek.
Az épületegyütteshez
természetesen mélygarázs is tartozik. A 2500 négyzetméteres telken a környék
műemléki jellegének megfelelően kialakított lakóház építése szerepel.
A lakások az elképzelések alapján 100-200 négyzetméteresek lesznek. A
kivitelezési munkálatok a tervek szerint pár hónap múlva elkezdődnek.
A beruházást a Raiffeisen Bank finanszírozza. Úgy tudjuk, a budai várnegyed
önkormányzatától a német cég mintegy egymilliárd forintért vásárolta meg
az átalakításra váró ingatlant. A lakások négyzetméterenkénti ára információink
szerint elérheti a 600-800
ezer forintot is. Ingatlanpiaci szakértők szerint a lakások, a hely exkluzivitása
miatt, szinte pillanatok alatt elkelnek majd.
A müncheni Schörghuber-csoport külföldön és Németországban csaknem 23
ezer lakást, 1500 családi, illetve sorházat és mintegy 1,3 millió négyzetméternyi
irodát épített. Az ingatlanfejlesztő cégcsoport csaknem 5 milliárd márka
forgalmi értékű, saját tulajdonú ingatlanportfólióját a Bayerische Immobilien
(BI) AG kezeli. A bajor vállalatcsoporthoz tartozik többek között a szállodaiparban
érdekelt Arabella Hotel AG, továbbá a harminc gépből álló flottát lízingbe
adó Bavaria International Aircraft Leasing (BIAL) GmbH, valamint a Paulaner
Brauerei Gruppét (PBG) magáénak tudó italgyártó, a Bayerische BrauHolding
(BBH) is.
(Magyar Nemzet)
4. Megtorpant a roma lakásépítési program
Mire elkezdődhetett
volna, máris kifulladt a Széchenyi tervben megfogalmazott roma lakásépítési
program. Az OCÖ alelnöke, Teleki László tájékoztatása szerint ugyanis
az akcióra szánt 300 millió forintot még nem utalta át a gazdasági tárca
a roma szervezet számlájára.
A "sajátos
élethelyzetben lévők" lakhatási támogatására született kormányhatározatról
nem kis vihart kavarva egy éve nyilatkozott Orbán Viktor. A miniszterelnök
akkor úgy fogalmazott: "szomorúan sok lakás sorsa lett az Magyarországon,
hogy szépen fölépítették, beköltöztek a roma családok, s akkor azt látták
az emberek, hogy ezek a lakások teljes egészében lezüllöttek, föltépkedték
a parkettát, tönkrementek a nyílászárók".
A Pénzügyminisztérium által 1999-ben készített kutatás ugyanakkor megállapította,
hogy a lakásépítési kedvezményből megépített lakások közül azok az otthonok
az alapvető műszaki követelményeknek sem feleltek meg, amelyeket csak
a támogatás hat éve változatlan összegéből (három gyereknél 2,2 millió
+ 400 ezer forintnyi áfa-visszaigénylés) próbáltak finanszírozni. A Gazdasági
Minisztérium és az Országos Cigány Önkormányzat tavaly májusban kötött
- összesen 300 millió forintos költséget tartalmazó - megállapodásában
20 milliót az épületek karbantartására kellett volna fordítania a roma
szervezetnek.
További 80 millió forintból egy vályogtéglagyártó gépsor felállítására,
70 millió forinttal pedig az építkezésekkel kapcsolatos szervezési munkák
ellátására kapott támogatást az OCÖ.
A tervek szerint a fennmaradó 230 millióból telt volna 200 többgyermekes
család szociálpolitikai támogatásához szükséges önrészére. A program -
amelyben egyébként csak olyan családok vehetnek részt, ahol legalább az
egyik szülőnek van munkahelye - azonban el sem indult, mert a kivitelezésért
felelős Szociális Építő Kht. működésképtelenség miatt megszűnt, ezért
tavaly év végén a GM-nek és az OCÖ-nek szerződést kellett módosítania.
Juhász István, a gazdasági tárca lakáspolitikai főosztályvezetője elmondta,
a minisztérium nem egy céggel, hanem az OCÖ-vel kötött szerződést, ezért
a
felelősség is a roma önkormányzatot terheli. Támogatást pedig csak akkor
utalhatnak át, ha az építkezések elkezdő nek - tájékoztatott a főosztályvezető.
Ahogy arról a Roma Sajtóközpont többször is beszámolt, az öt év alatt
öt ügyvezetőt "elfogyasztó" Szociális Építő Kht. még az előző
kormány idején több tízmilliót kapott, hogy 250 "szocpolos"
lakás kivitelezését lebonyolítsa. A program azonban felemásra sikerült:
kétszeri határidő-módosítás után is a szerződésben vállalt lakások mindössze
alig több mint felét sikerült tető alá hozniuk, több településen pedig
beperelték a kht. által megbízott kivitelezőket a hoppon maradt családok.
A Veszprém megyei Kertán például két éve három család szociálpolitikai
támogatásával - mintegy 7,2 millió forinttal - "lépett le" az
OCÖ lakásprogramjában részt vevő vállalkozó.
Az OCÖ később ugyan megígérte, a tavalyi év végéig, saját pénzen megépíti
az otthonokat, ám annak - legalábbis egyenlőre - gátat szabott, hogy időközben
megszűnt a kht. Az új lakásprogram generálkivitelezésére a jövőben ír
ki pályázatot az országos roma testület - tájékoztatott Teleki László.
(Magyar Hírlap)
5. Építési ágazatunk lekörözi Európáét
Gáspár Anna,
a Build&Econ Építésgazdasági Tanácsadó Iroda ügyvezető igazgatója
a nemrég Rómában tartott Euroconstruct- (ECT) konferencia tapasztalatait
ismertette. Elmondta, hogy az ECT összeurópai piacán az elmúlt évi stagnálás-stabilizálódás
után 2002-től enyhe növekedésnek indulhat az építési ágazat teljesítménye,
s az elkövetkezendő esztendőkben 1-2 százalékkal bővülhet.A következő
években dinamikus növekedést a mélyépítés mutat majd Kelet- és Nyugat-Európában
is, és a 15 nyugat-európai ECT-országban pozitív képet tükröz az épületfelújítás,
-fenntartás és -korszerűsítés is. Miként 2001-ben, a következő években
is a lakásépítési, -felújítási és -korszerűsítési piac fogja adni Európa
építési piacának közel 50 százalékát, mintegy 440 milliárd euró értékben.
Az EU komoly
adókedvezményekkel támogatja tagállamaiban a felújítási szektort, mint
jelentős élőmunka- felvevő piacot. Kelet-Európára a mennyiségi hiány és
az elhanyagolt lakásállomány jellemző, míg Nyugat-Európában évek óta mind
kevesebb az új lakás építése, s több országban csökken a szociális egyenlőtlenség
leküzdésére különös tekintettel a bevándorlók lakáshelyzetére fordított
figyelem, s az állam kivonul a lakásépítésekből. A meglévő lakásokkal
szemben viszont megnőttek a tér- és felszereltségi követelmények, a lakásfelújítás
és a modernizáció értéke 2002-ben meghaladja az új otthonok építési értékét.
Egy új jelenség az internetgazdaság is nagymértékben hat az építési ágazatra.
A magyarországi helyzetről szólva Gáspár Anna megjegyezte: sürgető a nyugat-európai
építőipari közbeszerzéseken való részvétel növelése. A kitörés egy másik
iránya a határon túli beruházási-építési tevékenység növelése, illetve
az építőanyag-export lehet, amelynek fő célterületeként Romániát, Ukrajnát,
Oroszországot, a Baltikumot és Dél-Európát jelölte meg a szakember. Lehetőségeket
rejtenek az épületfelújítások is, hiszen Kelet-Európában több évtizedes
lemaradást kell bepótolni. A hazai helyzeten javít, hogy Magyarországon
foglalkoztatási támogatást pályázhatnak a nagy élőmunka-igényű ágazati
besorolású építőipari vállalkozások. Tavaly növekvő számú és értékű beruházások
segítették a korábban gondokkal küzdő ágazat talpra állását. Az idén és
a következő években is a lakásépítés és -felújítás piacán várható leginkább
növekedés. Viszont a nem lakás célú magasépítés területén a növekedés
eddigi üteme máris csökken, illetve belső eltolódások mennek végbe. A
Széchenyi-terv nyomán a beszállítói típusú, munkahelyteremtő, kisebb ipari
beruházások, a turisztika és gyógy-idegenforgalom fejlesztése került előtérbe.
A kormányzat a mélyépítés területén a múlt év végén, illetve ez év elején
számos közútfejlesztést finanszíroz a tavaly megindult nagy autópálya-építési
projektek mellett. A tavaly szeptember 11-i terrortámadás hatására az
elkövetkezendő években az építési piacon várható a védelmi beruházások-felújítások
fokozása. A közúti-vasúti szállítási dilemmában előtérbe kerülhet a vasúthálózat
modernizációjának felgyorsítása. Hazánkban is erősödhet a környezetvédelmi,
az infrastrukturális és az egészségügyi beruházások növelése. A szakember
2002 és 2004 között évi átlag kétszázalékos építési bővülést prognosztizál
az ECT tagországában, míg Magyarországon az idén 6-7 százalékos, ezt
követően pedig évi nyolcszázalékos teljesítménynövekedést vár.
(Magyar Nemzet)
6.
Békéscsabai reptérbővítés.
Elkezdődhet
a békéscsabai repülőtér fejlesztése, miután elkészült annak végleges terve,
és rendelkezésre áll a működéshez szükséges valamennyi szakhatósági engedély.
A mintegy négymilliárd forintra becsült beruházás két lépcsőben valósul
meg pénzforrásoktól függően, várhatóan az évtized első felére.
A terv végleges
változata szerint első ütemben a jelenleg is működő repülőteret egy kereskedelmi
funkciók betöltésére alkalmas légikikötővé építik ki. Az új 800 méteres
beton kifutópálya kisebb teljesítményű személy- és teherjárművek fogadására
lesz alkalmas.
A beruházás 2003,2004-ben valósul meg, 1,4-1,6 milliárd forintból. Ezt
követően kezdődhet el hasonló összegből a befejező szakasz, a légikikötő
regionálissá fejlesztése. A 800 méteres kifutópálya hosszát 1300 méterre
növelik, hogy alkalmas legyen kétezer kilométeres, Európán belüli távolságok
megtételére képes repülőgépek fogadására is.
A Békés megyei önkormányzat tulajdonában lévő repülőtér fejlesztésének
forrásaival kapcsolatosan Kovács Mihály osztályvezető elmondta: az első
ütemhez szükséges 1,4-1,6 milliárd forintból 2002-ben 500 millió áll majd
várhatóan rendelkezésre. Az önkormányzat legutóbbi ülésén döntött arról,
hogy saját és 2002-es megyei területfejlesztési forrásból 200 millió forinttal
járul hozzá az idei munkálatokhoz, további 300 milliót pedig a Széchenyi-terv
e célra igénybe vehető támogatásának keretében szeretne igénybe venni.
Az első ütem megvalósításához szükséges további, közel egymilliárd forintos
összegből épülne egy új irányítótorony a beton kifutópályához, a hozzá
kapcsolódó gépészeti és technikai eszközökkel. A forrásokat várhatóan
az ez év első felében erre a célra megalakuló gazdasági társaságnak kell
előteremteni EU-pályázati és egyéb hazai, illetve nemzetközi forrásokból.
Hazai és nemzetközi szakmai, illetve pénzügyi befektetőket is keresnek
a Békés megyeiek, ebben segítséget nyújt a Békéscsabai Vállalkozói Centrum,
illetve az ITDH. A jelenleg tulajdonos megyei önkormányzat ugyanis egy
gazdasági társaságnak kívánja átadni a repülőtér hasznosítási és működtetési
jogát. A társaság szervezése folyamatban van. A második ütem megvalósítása
regionális EU-támogatás segítségével valósul meg, miután a dél-alföldi
régió kijelölt repülőtere a békéscsabai.
(Világgazdaság)
7. Kit terhel a közös költség?
A társasházi
törvény szerint a közös költség a tulajdonostársakat terheli. Terhelheti-e
a közös költség azt, aki nem tulajdonostárs? Erre a kérdésre keres választ
szakértőnk, a Dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa.
A probléma
azért lényeges, mert azután, hogy egy társasházi ingatlanra adásvételi
szerződés jött létre és az ingatlanba a vevő beköltözött, de tulajdonjogát
az ingatlan-nyilvántartásba még nem jegyezték be, a társasházak szinte
kivétel nélkül a vevővel szemben érvényesítik a közösköltség-igényüket.
A Ptk. szerint az ingatlan tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba történő
bejegyzéssel lehet megszerezni. A bejegyzés megtörténtéig tehát a vevő
nem tulajdonos, csupán várományi joga van arra, hogy tulajdonosként bejegyezzék.
Aki nem tulajdonos, azt jogszabály vagy erre irányuló szerződés hiányában
olyan kötelezettség sem terhelhet, amely törvény szerint csakis tulajdonost
terhel. Ezt a logikát látszólag megtöri a Ptk. 368. § (3) bekezdése, mely
szerint: Az ingatlan vevője ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba
való bejegyzése előtt birtokba lép ennek napjától kezdve szedi a dolog
hasznait, viseli terheit és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit
sem lehet kötelezni. Ennek alapján úgy tűnik, hogy a társasházzal szembeni
kötelezettségekért a vevőt terheli a felelősség. A kérdés az, hogy ez
a szabály kötelezi-e a társasházközösséget arra, hogy kizárólag a vevővel
szemben követeljen közös költséget. Felléphet-e továbbra is a bejegyzett
tulajdonossal szemben, vagy csakis vele szemben léphet fel?
Álláspontunk
az, hogy a Ptk. idézett szakasza csak az eladó és a vevő jogviszonyát
szabályozza, hiszen ez a szabály az adásvételi szerződésekről szóló fejezetben
A felek jogai és kötelezettségei cím alatt található. Ez a szabály az
adásvételi szerződés feleinek egymással szembeni felelősségéről szól,
és nem harmadik személyek, így pl. a társasházközösség
igényérvényesítéséről. Ez olyan jogszabálynak sem minősül, amellyel a
vevő törvénynél fogva vállalja át a tulajdonos kötelezettségeit. E szabály
nem teremt jogviszonyt a vevő és a társasházközösség között. Utóbbi továbbra
is a vele az alapító okirat szerint jogviszonyban álló személlyel, tehát
a bejegyzett tulajdonossal szemben léphet fel közösköltség-követeléssel.
A
tulajdonos a kifizetett összeget a Ptk. alapján a vevőtől visszakövetelheti.
A társasházközösség csak akkor lenne köteles a követelését a vevővel szemben
érvényesíteni, ha hozzájárult volna ahhoz, hogy a tulajdonos alapító okiratban,
szervezeti és működési szabályzatban vagy közgyűlési határozatban előírt
közösköltség-fizetési kötelezettségét a vevő átvállalja. Az esetek túlnyomó
többségében a tulajdonos és a vevő ilyen hozzájárulást nem kér, ezáltal
a társasházközösséggel szemben a bejegyzett tulajdonos marad kötelezett.
Álláspontunk szerint ez a helyzet a társasházközösség egészét terhelő
közös kötelezettségek esetében is.
(Népszabadság)
8.A túlkínálat ellenére épülnek az irodaházak
Arra számítanak a beruházók, hogy Budapest szerepe erősödni fog a közép-európai
régión belül
Év végén
a közel 1,4 millió négyzetméternyi fővárosi irodahelyiség mintegy negyede
üresen állt. Elemzők szerint túlkínálat alakult ki az irodapiacon. Egyenlőre
úgy tűnik, a befektetők nem osztják az aggodalmakat. A folyamatban lévő
beruházások újabb százezer négyzetméternyi irodahelyiség-bővülést eredményezhetnek.
Az építtetők és üzemeltetők egyre inkább a nagy, több ezer négyzetméternyi
irodát bérlő cégeket keresik.
Vélhetően
a harmadik évezred első évei visszafogott beruházási kedvet eredményeznek
a budapesti irodapiacon ez a kezdő mondata egy 2000 januárjában készített
(az interneten is elérhető: www.cegnet.hu) elemzésnek. Már akkor sejteni
lehetett, hogy túlkínálat alakul ki a fővárosi irodapiacon. Ez az elmúlt
év végére be is következett, a mintegy 1,4 millió négyzetméternyi fővárosi
irodahelyiség 25-27 százaléka üresen áll. Visszafogott beruházási kedvről
nem beszélhetünk, az óvatosságot talán csak az jelzi, hogy az építtetők
és az üzemeltetők figyelme a nagy bérlők felé fordult. Az építkezések
a belvárossal határos kerületekben (Budán a III., XI., XII., Pesten a
IX. és XIII. kerületben) folynak.
Olcsóbbak lettek a négyzetméterek
Az év elején készült el a Váci úton a Wallis Ingatlan Rt. Danubius irodaház-komplexumának
harmadik egysége. A Wallis tájékoztatása szerint az épületrész minden
helyisége gazdára talált. A túlkínálat ismeretében ez komoly eredménynek
mondható.
A IX. kerületet
nemcsak a Wallis fedezte fel. A Skanska Property Hungary Kft. két irodaházat
is tervez ide, az egyiket ugyancsak a Könyves Kálmán körútra, a Népliget
közelébe. Ez az úgynevezett Zöld Kapu-projekt utalva a közeli FTC-sportlétesítményekre
, amely több mint 30 ezer négyzetméternyi új irodahelyiséget eredményez
majd. Ennek tervezési munkái már megkezdodtek. Az Ülloi út és a Lenhossék
utca sarkán az idén már el is kezdik egy mintegy 16 ezer négyzetméteres
irodaház építését. Igaz, a svéd érdekeltségű Skanska most Budára koncentrál:
várhatóan májusban adják át a Science Parkban épülő harmincezer négyzetméteres
irodaházat.
Ugyancsak
svéd cég, az NCC építkezett Budán, Óbuda kapujában. Az ennek megfelelően
Óbuda Gate-nek elnevezett, körülbelül tizenötezer négyzetméteres irodaház
a közelmúltban készült el, hamarosan ide költözik a L'Oréal kozmetikai
cég is. Az irodaház sajátossága, hogy az épületben fitneszközpontot is
kialakítottak. Részben már szintén befejeződött bár a beruházás második
üteme csak ez év közepén ér véget a MOM Parkkal szemben lévő, több mint
húszezer négyzetméter hasznos alapterületű Alkotás Point építése.
Az amerikai
érdekeltségű AIG Lincoln nevéhez fűződő irodaház nagyobb bérlőinek egyike
egy osztrák érdekeltségű bank, amely a terület csaknem egynegyedét használja.
Manapság
egyébként kezd általánossá válni, hogy az irodaházak üzemeltetői a nagyobb
bérlőket keresik (a napokban adtunk hírt arról, hogy az átépítése után
24-25 ezer négyzetméteres Spenótházba várhatóan két-három bérlő költözik
majd). Ez is jelzi, hogy a verseny egyre élesebb. A beruházók és üzemeltetők
is megerősítik, hogy sokkal nehezebb az új irodák bérbeadása, mint akár
csak egy évvel ezelőtt. A túlkínálattal magyarázható az is, hogy a bérleti
díjak az elmúlt egy évben lényegében nem emelkedtek. Míg a kilencvenes
évek közepén egy irodaépítő akár három-öt év alatt is megkereshette a
befektetett pénzt, a megtérülési idő mára elérte a normális nyolc-tíz
évet. Az irodák építői ennek ellenére nem lassítottak. Az ingatlanforgalmazók
arra számítanak, hogy a magyar gazdaság növekedése tovább tart. Ebben
az esetben különösen ha ez együtt jár Budapest közép-európai régión belüli
szerepének erősödésével néhány éven belül egyensúlyba kerülhet a kereslet
és a kínálat.
(Népszabadság)
9.
Nem előnyös befektetés a lakásvásárlás
A fővárosban
eladásra épülő új lakásoknál - amelyek zömükben lakóparkokban létesülnek
- hiányzik a kereslet-kínálat összhangja. A nagyobb lakásokkal készült
és több közösségi funkciót is teljesítő házak beruházói csak késve jutnak
hozzá a pénzükhöz. A vevők a kisebb, olcsóbb fenntartású új lakásokat
keresik.
A lakópark olyan életformát kínál, amelynél házon belül érhető el több
közösségi funkció. Például ott a mosoda, az uszoda szaunával és a kondicionálóterem.
Emellett a házak zöldterületen épülnek, vagy a városban lévőknél a falakon
belül találhatók zöldfelületek. A fővárosban a lakóparkok két szempont
szerint oszthatók fel.Az egyik az, hogy Budán vagy Pesten találhatók,
a másik pedig, hogy mennyi közösségi funkciót kínálnak. Értelemszerűen
a budaiak a drágábbak, és az itt épültek (épülők) többnyire kevesebb lakást
tartalmaznak, mint a pestiek.
A kereslet és a kínálat nincs összhangban - mondta Gero András, az Új
Otthon Centrum igazgatója. Amíg öt-hat évvel ezelőtt bármilyen új lakást
el lehetett adni a piacon, addig ma már a vevők diktálnak. Ők pedig a
saját lehetőségeik alapján választanak. Az igazi mobilitás az lenne, ha
az emberek új és nagyobb lakásokba tudnának költözni. Miután anyagi lehetőségeik
miatt vagy az egyik, vagy a másik vágyuknak tudnak csak engedni, inkább
az új lakást választják. (Leszámítva azt a réteget, amelynek tagjai Budán
is meg tudnak venni bármilyen lakást.) Ebből viszont az következik, hogy
az olcsóbb és kisebb új lakások iránt van fizetőképes kereslet. Nem mindegy
a közös költségek nagysága sem. Ezek két változótól függenek: mekkora
a lakás alapterülete és milyen közösségi funkciókat kell finanszírozni.
A fajlagos közös költség 150-600 forint havonta, négyzetméterenként. A
legkisebb összeg csak a portaszolgálatot és a közös helyiségek fenntartását,
takarítását fedezi. A legmagasabb díjban már bent van az uszoda és a squash
pálya használata is.
Az igazgató így fogalmazta meg a tipikus vásárló igényét: a lakás alapterülete
50-60 négyzetméteres, a négyzetméterára valamivel 200 ezer forint feletti,
a közös költség pedig legyen közel a havi és négyzetméterenkénti 100 forinthoz.
Ebből alulkínálat van ma a piacon. Az eladott új lakások 40 százalékát
befektetési céllal vásárolják meg a vevők. Ha valaki vesz egy 55 négyzetméteres
lakást 18 millió forintért, befektetése a mai hitellehetőség (ami az új
lakásoknál nagyon előnyös) és
bérleti díjak mellett az elfogadott 10 évnél jóval később térül meg. Az
ingatlanfejlesztők úgy tartják, hogy legalább száz lakást kell építeni
egy helyen ahhoz,hogy a beruházás nyereséges legyen. A 20 százalékos hozam
nagyon jónak számít, de gyorsan el tud olvadni, ha elkészültük után vevő
nélkül, üresen állnak a lakások.
(Magyar Hírlap)
***Hirdetési
lehetőségek az ingatlan.com-on***
Ingyenes
hirdetésfeladás: http://www.ingatlan.com/hirdetesek_feladasa.html
Fényképes hirdetésfeladás - az igazán hatékony hirdetés:
http://www.ingatlan.com/fhirdetes.html
Üzleti hirdetések: http://www.ingatlan.com/tarifa.html
Telefon / Fax : (1) 472-0213
Lapszemle:
1.Ingatlan
és Befektetés
Az Ingatlan és Befektetés című szakmai lapról túlzás nélkül állíthatjuk,
hogy az ingatlanüzleti információk tekintetében a legnívósabb magyar folyóirat.
A folyóirat kéthetente jelenik meg. A lapszemle csütörtöktől két hétig
megtalálható lesz a következő oldalon:
http://www.ingatlan.com/folyoiratok.html
2. Házépítés
Magazin
Tartalmát tekintve a lap főként házépítéssel, építőipari termékek gyártóival,
forgalmazóival, különféle szolgáltatásokkal és szakemberekkel foglalkozik,
de megtalálhatók benne a lakásbelső kialakításával kapcsolatos írások,
jogi és finanszírozási tanácsok, projekt információk, aktualitások valamint
szakemberekkel, ház- és lakástulajdonősokkal készített interjúk is. Írásokat
közlünk modernizálásokról, renoválásokról, korunk és elődeink építészetéről
és ingatlanjaink értékeiről. Megjelenik kéthavonta.
http://www.ingatlan.com/folyoiratok.html
3. Fészekrakó
Magazin
http://www.ingatlan.com/feszekrako
4. Kereső
hetilap
Kereso Hetilap Országos Hetilap, amely ingyenes lakossági apróhirdetési
lehetőséget biztosít, illetve cégek részére állás és ingatlan piaci többletszolgáltatásokat
nyújt.
http://www.ingatlan.com/folyoiratok.html
|
