2002 február 25.

Röviden a tartalomból:

Kedves Olvasónk!

Negyedik hírlevelünkkel köszöntjük.

Aktuális:

1. Kevés a vevő, sok a lakás

2. Még mindíg csökken a hitelkamat

3. Irreális árral előzik meg a magyar vállalkozásokat, a külföldi főbérlők

4. Jogcím-biztosítási tervek,ingatlanok adásvételével kapcsolatos visszásságok

5. A budapesti irodák egyötöde üresen.2003-ig a bérleti díjak nem emelkednek

6. A kárpótlásijegy tulajdonosok pert indítanak az állam ellen?

Már telefonon is megköthető a lakás, családi ház, nyaraló biztosítása az ALLIANZ HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓNÁL!
Az Allianz Hungária Biztosító telefonos ügyfélszolgálatánál, már telefonon is megköthető a lakás, családi ház, nyaraló biztosítása az ingyenes, mobil telefonról is hívható 06/80 411 811 telefonszámon.
A kényelmes és gyors ügyintézést szolgálja, hogy a Hungária Otthonbiztosítás, interneten is megköthető a
http://www.ahbrt.hu/biztositas/otthon/02020100_online.html címen, valamint ezen a címen biztosított lakások kárai és a szerződés-adatokban bekövetkező változások is bejelenthetők.
A telefonos ügyfélszolgálat a 06/ 1 421 1 421 telefonszámon várja az érdeklődők hívását reggel 8 és este 8 között.

*** Árleszállítás! ***

Zuglóban vadonat új tetőtérbeépítésben kész lakás 215 ezer helyett 199.000 Ft/nm áron eladó! A lakás alapterülete: 78nm. Igénybevehető kedvezmények: szoc.pol.; kedvezményes lakáshitel; áfa visszatérítés; illetékmentesség. Napfényes, 3 szobás lakás. A teljes társasház felújításra került.alaprajz: http://www.ingatlan.com/h31925

további információk, érdeklődés:
e-mail: reticolo@ingatlan.com
telefon: 472-0213

1.
Kevés a vevő, sok a lakás

Országszerte hasonló ingatlanpiaci tendenciákkal találkozhatunk, vagyis a használt lakások piacát továbbra is a kínálati túlsúly jellemzi, miközben szinte valamennyi városunkban folyamatosan épülnek az új lakások. Hihetetlen mérvű túlkínálat és egyre kevesebb vevő jellemzi a mai hazai használt lakások piacát.
A paneltulajdonosok vannak a legrosszabb helyzetben, hisz lakásaik csak igen hosszú idő alatt és igen nyomott áron kelnek el.

Budapest. Az újlakás-kínálat is egyre bőségesebb, az árak viszont érezhetően igazodnak a helyi kereseti viszonyokhoz. Ez alól tulajdonképpen a főváros olyan tekintetben kivételnek számít, hogy itt található a kínálat legszélesebb palettája. Ez az árakban is megmutatkozik, hisz manapság 200-550 ezer forint között lévő négyzetméterárakkal találkozhatunk, miközben a fővárosi vásárlóerő is alapvetően a kétszobás, 50 négyzetméter körüli lakásokra koncentrál.

Kaposvár. Aki ma a lakótelepi lakást szeretne venni, annak 80 és 100 ezer forint közötti négyzetméterárakkal kell számolnia. A kelendőbbnek számító úgynevezett téglaépítésű házak lakásainak négyzetméterára itt 100-130 ezer forint között mozog. A lakás minőségén kívül az ár alapvetően attól függ, milyen meszsze helyezkedik el a városközponttól. Családi házakból igen nagy választékkal lehet találkozni a 10 millió fölötti árkategóriában. A vevők a korszerű technológiákkal készült, tíz éven belül épített kisebb családi házakat keresnék – 15 millió körüli áron. Kaposváron is nagyon beindult az újlakás-építés az elmúlt évek során. Tavaly, reagálva a kialakult keresletre, hozzávetőlegesen 80-100 újlakás épült vállalkozói alapon. Ezek átlagos kínálati ára 200 és 230 ezer forint között van négyzetméterenként. Csakúgy, mint sok más városban, Kaposváron is a kisebb alapterületű új lakások a kelendőbbek.

Vác. Az ingatlanok árszínvonala lényegesen alacsonyabb, mint Budapesten vagy akár a közeli Dunakeszin. A magasabb komfortfokozatú lakások közül a régi építésű, városközponttól távolabb fekvő, illetve a távfűtéses lakások négyzetmétere 110-115 ezer forintba kerül. A gázkonvektoros, jó állapotban lévő belvárosi lakásokat 155-160 ezer forintos négyzetméteráron hirdetik tulajdonosaik, s körülbelül ugyanennyibe kerülnek a kevésbé frekventált helyen fekvő, néhány éve épült sorházi lakások és családi házak is.

Pécs. Immár egy éve helyben járnak a panelárak, miközben egyre nagyobb a kínálat. A hatalmas kertvárosi lakótelepen 80 ezer forintos négyzetméteráron állnak a lakások, míg az úgynevezett sztárlakótelepeken 100-110 ezer forintot lehet elkérni egy négyzetméterért. A belvárosban lévő hagyományos építésű lakások ára elhelyezkedéstől függően igen nagy szóródást mutat, hisz 100-160 ezer forintig lehet kínálatot találni négyzetméterenként. Sok új lakás építése indult el Pécsen is az elmúlt időszakban, azonban mostanra mintha némi megtorpanás lenne tapasztalható. Óvatosabbak a beruházók, mert csak akkor indítják el építkezéseiket, ha már jó néhány lakás a megvalósulandó házból elővásárlásban elkel. A jelenleg piacon lévő új lakások átlagos kínálat ára ebben a városban 200 ezer forint négyzetméterenként.

Zalaegerszeg. Egy közepes nagyságú, kétszobás használt lakás 6,5– 7,5 millió forintba kerül, ami 120-130 ezer forint körüli négyzetméterárat jelent. Jó hír a családi házra vágyóknak, hogy ebben a városban kisebb családi házat már akár 5,5 millió forintért is lehet találni.

Székesfehérvár. Itt is stagnálás a jellemző. Beállt a panelpiac, ami az egyhelyben topogó négyzetméterárakban is megnyilvánul. Az itt tipikusnak nevezhető kétszobás átlagos panelek négyzetméterára 120-130 ezer forint már egy ideje. Sok új lakás épül Székesfehérváron. Azonban akár csak sok más városban, itt is az 50 négyzetméteres kétszobás új lakás a legkeresettebb. Jellemzően 200 és 300 ezer forint között van az új építésű lakóingatlanok kínálati ára, négyzetméterenként, minőségtől és elhelyezkedéstől függően.

Nyíregyháza. A használt lakások és családi házak ára – az ország központi fekvésű régióihoz képest mérsékeltnek mondható. Közepes nagyságú panellakások esetében az ár 100 ezer forint alatti. Az átlagosnak mondható, 2 szobás vagy 1 szoba és két félszobás, 54-60 négyzetméteres lakások irányára 5-5,8 millió forint. A belvárosi, illetve a társasházi lakások négyzetméterára sem egetverő, hisz 110-125 ezer forint között vannak. A családi házak ára széles skálán mozog: a Borbánya városrészben lehet találni olyan 150 négyzetméteres házakat – 600-900 négyzetméteres telekkel, melyek mindössze 11-13 millió forintba kerülnek, a városnak azonban van olyan része, ahol egy 90 négyzetméter alapterületű ház ér ugyanennyit. Nyíregyházán az új építésű lakások ára sem túl magas. A belvárosi Sólyom utcában épülő társasházban kialakított, 30-73 négyzetméter alapterületű, idén nyáron beköltözhető lakások ára például 166-183 ezer forint négyzetméterenként.

Salgótarján. Az ingatlanárai még mindig érezhetően alacsonyabbak a tőkebeáramlás szempontjából előnyösebb helyzetben lévő, környező településekhez képest. Ebben a városban legmagasabb áron – 80-100 ezer forintért négyzetméterenként – a belvárosi és a nyugati városrészben található társasházi lakások az eladhatók. Valamivel kevesebbe kerülnek az újabb építésű családi házak (70-100 ezer forint közötti négyzetméterár), ám a régebbi, kevésbé korszerű családi házakat sokkal olcsóbban kínálják, hisz a tapasztalat szerint 40-50 ezer forintos négyzetméterenkénti árnál drágábban nem lehet eladni.

Szekszárd. Az elmúlt években csupán néhány belvárosi társasház épült, melyekben egyenként 10-15 lakás található. A használt lakások piacára itt is a túlkínálat jellemző; az 1999–2000-es ingatlanvásárlási láz lecsengése óta stagnálnak az árak a városban. A távfűtéses panellakások ára négyzetméterenként 95 ezer forint körül van, az ugyancsak távfűtéses, de jó helyen fekvő, monolit- vagy téglafalazatú lakások négyzetméteréért viszont akár 120 ezer forintot is elkérhetnek. Ez utóbbi ingatlanok vonzerejét talán az is növeli, hogy országos összehasonlításban nézve a távhő évek óta kiemelkedően olcsó Szekszárdon, sőt 2002. január elsejével a lakossági fűtési díjakat 2 százalékkal csökkentették. A kevésbé központi helyen fekvő, téglaépítésű, gázfűtéses lakások négyzetmétere 100 ezer forinthoz közeli áron értékesíthető. A jó állapotban lévő, kisebb családi házak négyzetméterára 110 ezer forintnál kezdődik; felújítandó, illetve komfort nélküli házat azonban már 50 ezer forint alatti négyzetméteráron is kínálnak.

(Népszabadság)

2.
Tovább csökkenhet a hitelkamat

Lapunk információi szerint még a választás előtt mérsékli a kormány a használt lakásokra felvehető hitelek kamatait, s megközelíthetik akár el is érhetik az új lakáshitelek kamatainak szintjét. Ez jelenleg 2,75%, valamint a kezelési költség. Szakemberek szerint ez az intézkedés pozítiv hatással lehet a piacra, ugyanakkor a kereslet ily módon történő növekedése felhajthatja az árakat.

A Fidesz javaslatára a Gazdasági Minisztériumban (GM) hamarosan elkészül az az előterjesztés, amely a jelzáloglevélhez kapcsolódó támogatás növelésével a használt és az új lakásra felvehető hitelek kamatai közötti különbséget csökkentené – tudtuk meg Sasvári Szilárdtól, a Fidesz lakáspolitikusától.

Bár a pontos számokról egyelőre nem kívántak nyilatkozni a minisztériumban, Sasvári szerint a kormányrendelet gyorsan elkészíthető, így a bankok már márciustól nyújthatnák a kedvezőbb kamatozású kölcsönt. Mivel a hitelkihelyezési feltételek, illetve a bírálati szempontok minden pénzintézetnél adottak, különösebb felkészülésre nincs szükség. A bankoknak pedig az az érdekük, hogy minél több pénzt helyezzenek ki, vagyis bővüljön az ügyfelek köre – tette hozzá.

A jelzáloglevélhez kötődő támogatás növelésére van megfelelő tartalék a lakáscélú költségvetésben, ha azonban mégsem lenne elegendő a forrás, akkor átcsoportosítják a pénzt – közölte Sasvári Szilárd. Az előterjesztés egyébként pontosan tartalmazza majd a költségigényt.

Ebben az évben összesen 115,2 milliárd forint áll rendelkezésre a különböző lakáscélú támogatásokra, míg jövőre 120, 2004-ben pedig 126 milliárdot irányoztak elő erre a célra.

Csomós József, a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) vezérigazgató-helyettese szerint a javaslat elsősorban azokon kíván segíteni, akik nem képesek új lakást vásárolni vagy építeni. A használt lakás vásárlására felvehető hitelek kamatainak további csökkentése mindenképpen pozitív hatással lehet a piacra, bár arra is gondolni kell, hogy a kereslet növekedése felhajthatja az árakat, ami inflációgerjesztő. Kérdés, hogy a kínálat hogyan tudja követni a keresletet – tette hozzá a vezérigazgató-helyettes. Az eladott lakásokból származott árbevétel jó része megjelenik az építési piacon. Amennyiben az építőanyag-ipari vállalkozások és a kivitelezők versenyszerűen működnek, az jó, ám az egyáltalán nem biztos, hogy ez így is lesz, lehet, hogy megemelt árakon kínálják majd ugyanazt, amit eddig. Az államnak meg kellene vizsgálnia, hogyan reagál majd a piac.

Annyi azonban bizonyos, hogy a használt lakásra felvehető hitelek kamatainak csökkentésével az ingatlanforgalom sokkal nagyobb lesz. A tavalyi 150-200 ezer lakásvásárlás az idén a duplájára nőhet – véli Csomós József.

Egyetért ezzel Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója, aki hozzátette, hogy a lakosság szempontjából mindenképpen pozitív az intézkedés, ám ahhoz, hogy valaki kölcsönt tudjon felvenni, megfelelő jövedelemmel kell rendelkeznie. A tervezett kedvezmény elsősorban azoknak segít, akik minőségi cserét szeretnének, vagyis 15-20 négyzetméterrel nagyobb, de használt lakásba kívánnak költözni, így csak a különbözetre vesznek fel hitelt. Így ennek a terhe elviselhetőbb. Nem oldja meg azonban azoknak a problémáját, akik első lakásukat szeretnék megvenni, vagy alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek – hangsúlyozta Akar László. Igazi megoldást a bérlakásállomány nagymértékű
növelése jelentene. Míg ugyanis Nyugat-Európában 35 százalék körüli a bérlakások aránya, hazánkban ez a szám még mindig csak 8-9 százalék közötti.

Mivel eddig sokan csak a kedvező kamatok miatt vásároltak új lakást, egyértelmű, hogy a tervezett intézkedés bevezetése után megnő a kereslet az olcsóbb, használt otthonok iránt – véli Salamon Adorján, a Biggeorge’s International vezérigazgatója. Ha nagyjából azonos kondíciókkal lehet majd kölcsönt felvenni a használt, illetve az új lakás vásárlására, eltűnik a jelenlegi hangsúlyeltolódás. Várható továbbá, hogy a fizetőképes kereslet növekedésével drágulnak a használt lakások, melyek egyébként egy éve nem követik az új lakások áremelkedését.

Az aránytalanság megszűnését nevezi a legfontosabb hatásnak László Ágnes, a K&H Bank marketingvezetője. Az intézkedés bevezetésével ugyanis az emberek a normál igényeiknek megfelelő nagyságú hitelt vennének fel, és nem terhelnék magukat az új lakás vásárlásához szükséges nagyobb összeg költségeivel. László Ágnes szerint az első lakást vásárlókon is segít a kamat csökkentése, hiszen elsőre csak egy igen szűk réteg képes új otthont venni.

(Népszabadság)

3.
Irreális árral előzik meg a magyar vállalkozásokat

Irreálisan soknak tartott,hektáronként 40–80 ezer forintos éves díjért jutottak földhasználati lehetőséghez külföldi érdekeltségű cégek az utóbbi hetekben. Szakértők szerint így akarják kijátszani a számukra kedvezőtlen, új haszonbérleti szabályozást, amely holnap lép hatályba.

A hazai viszonyok között kigazdálkodhatatlannak tartott, hektáronként 40–80 ezer forintos éves díjat kínálva kötnek 8-10 éves földhaszonbérleti szerződéseket egyes dunántúli térségekben nálunk bejegyzett, külföldi érdekeltségű cégek – tudtuk meg. Az öszszeg messze meghaladja az általános 10–15 ezer forintos hektáronkénti bérleti díjakat.
A külföldi társaságok a magyar ajánlatokra az elmúlt hetekben főleg azért ígértek rá, mert holnaptól hatályba lép az új elő-haszonbérleti szabályozás, amelyet a parlament a földtörvény decemberi módosításával fogadott el – vélik szakértők. A családi gazdaságok és a helyben lakó termelők mostantól elő-haszonbérleti (és -vásárlási) jogokat kapnak az eddigi bérlőkkel és valamennyi társas vállalkozással szemben. Így előlük a földeket elbérelhetik, ha a jelen művelési szerződések lejárnak, és az addigi használók vagy más jelentkezők által kínált szerződéses feltételeket átvállalják.
Így a földhöz jutás elvileg a külföldiek számára is megnehezül, vagy legalábbis körülményesebbé válik. A mostani akciókkal ugyanakkor még zökkenőmentesen földeket szerezhetnek, amelyeket később, az uniós csatlakozás utáni liberalizáció miatt előbb-utóbb megvásárolhatnak. A földtörvény szerint ráadásul a földhasználati szerződéseket a megkötéstől számított 30 napon belül kell a földhivatalokhoz benyújtani. Ezért – például a megállapodások visz-szadátumozásával – az ilyen szerződések elvileg egészen március végéig megköthetők az új elő-haszonbérleti sorrend holnapi hatálybalépése ellenére is. (Mint ismert, jogi személyek ma földet nem vehetnek. Ehelyett a belföldön bejegyzett cégek 2500 hektárt, a külföldi társaságok és magánszemélyek 300 hektárt bérelhetnek maximum 10 évre.)
Somogy megyében a többsé-gi osztrák tulajdonban lévő, kaposvári és kisgyaláni székhelyű F. G. Rákó Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft. borzolja a kedélyeket, mivel a cég a közelmúltban 40-60 ezer forintos díjakon kötött haszonbérleti megállapodásokat. Herner Endre, a szövetkezeti érdekképviselet területi szervezetének titkára lapunknak elmondta: az ügy hátterének kivizsgálása érdekében az agrártárca me-gyei hivatalához fordulnak. Más információink szerint a már benyújtott szerződések ingatlan-nyilvántartási bejegyzésé-vel kapcsolatban a megyei földhivatal is felsőbb véleményre vár.
Herner szerint a kft. a térségben olyan árakat kínál a földtulajdonosoknak, amely a hazai vállalkozások számára megfizethetetlen. Így a területeket nemcsak a szövetkezetektől vonja el, hanem a kormány által preferált családi gazdaságoktól is. A cég tőkeereje és versenyelőnye azt eredményezheti, hogy a ma működő magyar vállalkozások idővel tönkremennek a földhiány miatt. Ezért később a kft. akár jelentősen csökkentheti is a bérleti díjakat, mert a környéken nem lesz kellő számú jelentkező a bérletre – közölte a titkár.
A kft.-hez tartozó földek már „burgenlandi területeknek” számítanak – fogalmazott lapunknak Tóth János, a kisgyaláni szövetkezet elnöke. Az osztrák tulajdonú cég mintegy 200 hektárt bérelt el a gazdaság elől a magas díjakkal. Hiába volt ugyanis a szövetkezetnek a korábbi szabályozás szerint előbérleti joga az eddigi használat után, nem tudta felvenni a versenyt a társaság árajánlataival. Tóth szerint ráadásul a szövetkezet ma érvényes szerződései a földek zöménél csak az év végén járnak le, a kft. tehát most 2003-ra és azutánra vonatkozó megállapodásokat kötött a földtulajdono-sokkal.
Az ügyvédi titoktartásra hivatkozva nem kívánt nyilatkozni az F. G. Rákó Kft. bérleti szerződéseiről Sablauer Zoltán, a cég jogi képviselője. Magánvéleményét hangsúlyozva azonban elmondta: a társaság közgazdasági számításokkal megalapozott, a földtulajdonosok érdekeit is szolgáló korrekt megállapodásokat kötött. Példaként említette, hogy a térségben több más cég, illetve családi gazdaság is 1400-1500 forintos bérleti díjat kínál aranykoronánként (AK), ami egy 30 AK-s föld esetében 40-45 ezer forintos hektáronkénti összegnek felel meg. Ezeket az árakat véleménye szerint azok bírálják, akik továbbra is nyomott díjakon, a földtulajdonosok érdekeinek figyelembevétele nélkül akarnak földet bérelni. Hozzátette: a későbbi földbérletek szempontjából az új elő-haszonbérleti előírások nem jelenthetnek akadályt, hiszen az új kedvezményezetti sor-rend ellenére ezután is területekhez juthatnak azok, akik megfelelő bérleti díjakat hajlandók fizetni.

A Magyar Közlönyben február 18-i dátumozással jelent meg az a kormányrendelet, amely a holnaptól hatályos elővásárlási és - haszonbérleti előírásokat rögzíti. A szabályozás azokra a szerződésekre vonatkozik, amelyeket a földhivatalokhoz február 22-től nyújtanak be. E rendelkezés azonban ellentétes lehet a földtörvénnyel, mivel e jogszabály szerint a használati szerződéseket a megkötéstől számított 30 napon belül kell beadni. Így a kormányrendelet a földhasználatból kizárja azokat, akik január 22. után kötöttek megállapodásokat, és azokat még nem nyújtották be. Filipsz László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára közölte: a visszamenőlegesen érvényesített előírások miatt a szervezet az Alkotmánybírósághoz fordul.

(Világgazdaság)

4.
Amerikai partnerrel tárgyalnak az ötletgazda hazai ügyvédek

Neves amerikai biztosítótársaság bevonásáról tárgyalnak azok a hazai ügyvédek, akik Magyarországon is szeretnék meghonosítani a jogcímbiztosítást. A kockázatvállalás az ingatlanok adásvételével kapcsolatos visszásságok, hibák ellen nyújtana anyagi védelmet.

Hazai ügyvédek tavaly év végén megalapították az Első Magyar Jogcímvédő Kft.-t, amely a tervek szerint a magyarországi ingatlanokhoz kötődő jogcímbiztosítás meghonosítását készíti elő – nyilatkozta Márai Mária, a Márai és Társai Ügyvédi Iroda képviselője a Világgazdaságnak.
A szervezők az egyik jelentős – egyelőre meg nem nevezhető, de itthon még nem jelen lévő – amerikai jogcímvédelmi biztosítótársasággal tárgyalnak az együttműködésről, hiszen ilyen jellegű tevékenységet csak minimum 100 millió forintos jegyzett tőkéjű részvénytársaság végezhet. Az Első Magyar Jogcímvédő Kft. több hazai biztosítóval is felvette a kapcsolatot.
Az angolszász államokban ismert jogcímbiztosítás ingatlanok adásvételekor áll jót a felek kockázatáért. Biztosítási díj fejében átvállalja az eladót terhelő jogszavatossági kötelezettséget a vevő, vagy a harmadik személyként jelen lévő hitelező felé, beleértve a jogvita miatti jogi képviseleti és egyéb költségeket is. Márai szerint előfordulhatnak olyan esetek is, amikor éppen az eladó szorulhat védelemre (például, ha korábbi vételénél őt is megtévesztették), így ő is köthet ilyen jellegű biztosítást. Hozzátette: az általános szerződési feltételek kidolgozása folyamatban van.
A jogcímbiztosítás védelmet nyújthat például azon rosszhiszemű eladók ellen, akik egyszerre több magánszemélynek, cégnek adják el az adott ingatlant. Segíthet a földhivatal tévedései esetén, ha az adott hatóság véletlenül rosszul vezeti át a tranzakcióval kapcsolatos adatokat, s azokat csak tetemes költséggel, jogi utánjárással lehet kiigazítani.
A biztosítási díj – a jelenlegi amerikai gyakorlatnak megfelelően – az ingatlan teljes értékének 0,1-0,2 ezrelékére rúgna. Márai elmondta: elképzelésük szerint partnerbiztosítójuk a tevékenységgel nemcsak Magyarországon, de egész Közép-Európában elindulhatna. A „logisztikai központ” azonban Budapesten lenne.

(Világgazdaság)

5.
Az irodák egyötöde üresen áll

Jelenleg a budapesti irodák egyötöde áll üresen, azonban a belvároson kívüli, jó minőségű irodák továbbra is keresettek. Az elemzők szerint 2003-ig nem várható a bérleti díjak emelkedése, elsősorban a bőséges kínálat miatt.

Erre az évre jelentős mennyiségű új iroda átadására számítanak a szakemberek, mert az elmúlt évben kialakult túlkínálat miatt sok fejlesztő elhalasztotta az építkezést. 1999 óta folyamatosan nő az évente épülő új irodák menynyisége, és a jelek szerint ez a gyarapodás 2001 végére tetőzött. Ezt a helyenként túlzott növekedést a pénzintézetek hitelezési stratégiája is alátámasztja, hiszen jelenleg csak akkor vállalják egy irodaprojekt finanszírozását, ha a megépítendő terület egyharmadára már van szerződött bérlő.

A kínálattal együtt a bérbe adott területek, is növekednek, tavaly 12%-kal nagyobb mennyiségre kötöttek a tulajdonosok szerződést, mint 2000-ben. A legnagyobb kereslet továbbra is a jól megközelíthető, belvároson kívüli irodák iránt jelentkezik és a mérlegelésnél sokat nyom a latban az ár és a parkolási lehetőségek. Ebből adódóan a legnépszerűbb terület a Váci út, valamint Dél-Buda és Budaörs. Az elmúlt két évben például az összes szerződés egynegyede Váci úti irodaházakra köttetett. Tavaly Közép-Buda volt a favorit az Imperial Krisztina Plazával, a MOM Parkkal, a Tölgyfa utcai irodaházakkal és az Alkotás Pointtal, amely teljes egészében márciusra készül el.

A bérlői szektor összetétele kissé átalakult. A telekommunikációs és informatikai cégek kissé visszaszorultak, illetve döntéseiket későbbre halasztották, nyilvánvalóan a teljes iparág világszerte tapasztalt hanyatlásának hatására. Jelentős bérleti szerződések köttettek azonban a kiskereskedelmi láncok körében: a Csemege Szupermarket például 12 ezer négyzetmétert bérelt a Lurdy Házban, az Auchan pedig előbérleti szerződést kötött a Dorottya Udvarra.

A bérleti díj átlagosan havi 15 euró négyzetméterenként, a legszínvonalasabb belvárosi irodákban eléri a 17-18 eurót, a külső városrészekben pedig már 10 euróért is lehet irodát bérelni. A DTZ Hungary Kft. tanulmánya szerint mintegy két éven belül nem kell számítani a bérleti díjak emelkedésére.

Mindent egybevetve a modern irodák egyötöde áll üresen, és a közeljövőben ez a mennyiség vélhetően növekedik. Elsősorban a rosszul tervezett, nehezen megközelíthető másod-, harmadosztályú irodákra nehéz bérlőt találni, a magas színvonalon épített, jó helyen fekvő irodaházakban nem lesz jelentős a kihasználatlan területek nagysága.

A szakértői elemzések általában a budapesti irodapiacra korlátozódnak azért, mert az ország többi részén nagyon kevés spekulatív ingatlanfejlesztés valósul meg. Az a néhány épület, amely kimondottan bérbeadás céljára készült, a jelentős nagyvárosokban, Győrben és Székesfehérváron található. A jellemző vidéki kínálat lakásból alakított, illetve a rendszerváltás előtt épült, alacsony színvonalú irodákból áll. A bérleti díjak a budapestinél lényegesen alacsonyabbak. A szakemberek középtávon nem számít lényeges változásra, mert a vidéken működő vállalatok nagy része ipari termelő tevékenységet folytat, a pénzügyi és egyéb üzleti szférában működő cégek pedig Budapestre koncentrálódnak.

( Népszabadság)

6.
A kárpótlási jegy tulajdonosok pert terveznek

A kárpótlási jegy tulajdonosok azt tervezik, hogy pert indítanak az állam ellen, ha továbbra sem történik semmi a
kérdés lezárására, de közben folytatják az egyeztetést a kormány képviselőivel. A tulajdonosok érdekképviselete nyílt
levélben fordult a miniszterelnökhöz is. Ebben kifejtik, hogy a jegy felhasználhatatlansága miatt rövid távú spekulációk eszköze lett,és méltatlanná vált a tőzsdei forgalmazásra. Azt szeretnék elérni, hogy a jegyek értékének megfelelő államadósságot méltányos határidőn belül fizessék ki nekik. Az állam nevében az Igazságügyi Minisztérium képviselője kijelentette,elismeri az állam morális felelősségét a kárpótlás ügyében,és ésszerű időn belül választ ad a kárpótoltak javaslataira.

(Krónika)