Kedves Olvasónk!

Köszöntjük 5. hírlevelünkkel!

Híreink:

1.Növekvő állami otthontámogatás!
Kedvezőbb hitelek,használt lakásokra is..

2.Akcióznak a fejlesztők a vevőszerzés érdekében
Eltérő kereslet az új lakásoknál

3.Csúcson a lakásépítési hullám

4.Fejlesztik a siófoki tópartot

5.Irodaházat, szállodát és lakásokat építenek az egykori Gizella-malom területén.

6.Mit ér egy épület? Tüntetők a kertészeti egyetem épületéért

7.Épülőben a fővárosi millenniumi városközpont
A kulturális projektek hatalmas profitot hoznak a befektetőknek

1.
Öt százalékra apadhat a hitelkamat a használt lakásoknál
Növekvő állami otthontámogatás

A holnapi kormányülésen a használt lakások vásárlásához nyújtott állami kamattámogatás mértékének emeléséről döntenek. A régebbi építésű lakásokra így öt százalékot alig meghaladó kamatszintű kölcsönt kínálhatnak majd a jelzálogbankok – tudta meg a Világgazdaság.

A miniszterelnök a hét végén bejelentette: a használt lakások vásárlásához is az újakéval azonos támogatást lehet majd igénybe venni. Lapunk értesülése szerint a kabinet holnap a jelzáloglevél-kibocsátáshoz adott forrásoldali kamattámogatás mértékének jelenlegi 7-ről tíz százalékra való emeléséről szóló előterjesztésről dönt. Orbán Viktor szavai alapján mindenképpen pozitívan.
A 9 százalékhoz közelítő jelzáloglevél-kamatok és a megnövelt támogatás mellett a piacon lévő három jelzálogbank 5,5 százalék körüli kamatszinten nyújthatja majd a forrásoldali kamattámogatásos hitelt, amelyhez mintegy 2 százalék körüli kezelési költséggel lehet számolni. Az 5,5 százalékos kamatszint valóban hasonlatos az új lakások építésére szolgáló (szintén 10 százalékos állami támogatásban részesülő) kiegészítő kamattámogatásos hitelhez, de a bankok ezt a konstrukciót 2,75 százalékos szinten kínálják. Az így fennmaradó mintegy 3 százalékos kamatelőny miatt egyes szakértők szerint továbbra sem kerül veszélybe az új lakások építésének piaca. Mások azonban nem látják ilyen kedvezőnek a helyzetet. A Központi Statisztikai Hivatal frissen kiadott adataiból kiszámítható, 2001 utolsó három hónapjában mindössze 15 százalékkal több lakást vettek birtokba, mint az előző év azonos időszakában, vagyis már most csökkent a bővülés lendülete.
Még inkább árulkodik a lakáspiac bővülésének megtorpanásáról: a kiadott engedélyek száma tavaly a második fél évben nem haladta meg az előző évi szintet.
Tavaly 28 ezer új lakás épült Magyarországon, 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A legtöbb használatbavételi engedélyt a negyedik negyedévben adták ki, ennek azonban csupán szezonális okai vannak. Az építési engedélyek számának alakulása jó mutatója a jövőbeni építéseknek. A tavalyi nagy építési lázt például az engedélyek számának két évig tartó felfutása előzte meg. A dinamika megtorpanása az idei esztendő második felétől minden bizonnyal az építési teljesítményen is meglátszik majd. Ez természetesen nem jelent majd viszszaesést, de igen valószínű, hogy a Gazdasági Minisztérium 40 ezer lakásépítésre vonatkozó prognózisa nem teljesül.
Sok szakértő úgy véli, hogy a kormányzati lépések előre hoztak több lakásvásárlási döntést, és így csak korlátozott az új intézkedések hatása. Gaál Tibor, a Gaál Ingatlan Iroda ügyvezetője sem számít arra, hogy drámai változást hoz a most bejelentett döntés. Ő úgy véli, hogy a kamattámogatást legfeljebb a kisméretű használt lakásokhoz veszik igénybe. Gaál Tibor legfeljebb egyes vidéki városokban és a kisebb településeken látja lehetségesnek, hogy egyfajta feszültség alakul ki a használt és az új lakások piaca között. Bizonyos térségekben a fiatalok hajlamosabbak a kisebb, használt lakásokat választani, elkerülendő a nagyobb hitelterhet. Ezeken a településeken az is jellemző, hogy az új és a használt lakások közötti árkülönbözet jóval nagyobb, mint például a fővárosban.
Az építőcégek jövőbeni helyzetének alakulása mellett figyelmet érdemel az is, hogy a költségvetést milyen mértékben terhelheti majd meg a megnövelt támogatás. Tavaly ugyanis a tervezett 2,4 milliárd forint helyett a büdzséből 5,39 milliárdot folyósítottak kamattámogatás címén. Szakértők szerint az idén ez az érték megközelítheti akár a tízmilliárdot is. A hitelfelvétel ugyanis az előző év második felében nőtt dinamikusabban. Ez a trend pedig az idén is folytatódhat.
Miután nem új konstrukcióról van szó, a bankok a kormánydöntést követően azonnal indulni tudnak majd az olcsóbb hitelekkel. Kérdés viszont, hogy a kínálat miként alakulhat át. Jelenleg ugyanis a használt lakásoknál a legjobb kamatfeltételt a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) ötéves kamatperiódusú konstrukciója biztosítja. Sokan vélik úgy, hogy az eddigi kétszázalékos kamatelőnyt az új kamatszinten képtelenség lesz érvényesíteni. Elképzelhető tehát, hogy a piacon (a bankok számára egyébként sokkal biztonságosabb) egyéves kamatperiódusú megoldások válnak kizárólagossá.

A tervek szerint március elsején veszi át az OTP Jelzálogbank a második forráshitelcsomagot az anyabanktól. A pénzintézettől származó információink szerint az új jelzálogbank március közepére tervezi első – zártkörű kötvénykibocsátását, 10-15 milliárd forint értékben.

(Világgazdaság)

2.
Akcióznak a fejlesztők a vevőszerzés érdekében
Eltérő kereslet az új lakásoknál

A megelőző évek szárnyalása után 2001-ben fordulat állt be: a használt ingatlanok után az új lakásokat is nehezebb eladni. Ez a tendencia egyelőre differenciáltan jelentkezik: elsősorban a 100 négyzetmétert meghaladó, a pesti oldalon elhelyezkedő lakásokat érinti érzékenyen. Az ingatlanfejlesztő cégek azonban sok esetben már most árcsökkentésre, illetve egyéb vevőcsalogató akciók indítására kényszerülnek.
Az ingatlanpiacon tapasztalható kínálati nyomás a használt lakások után mára minden jel szerint az újonnan épített lakóépületek értékesítésére is számottevő hatást gyakorol. A manapság oly divatossá váló lakóparkok kivitelezésével, illetve az elkészült lakások eladásával foglalkozó cégek mind szélesebb körben kényszerülnek a vevők megnyerése érdekében áraik csökkentésére, kiegészítő szolgáltatások nyújtására.
Különösen érzékenyen érinti ez a tendencia a 30 millió forintot meghaladó értékű lakóingatlanok keresletét, hiszen ezen értékhatár felett az állami támogatás és illetékmentesség is megszűnik.

A tüneteivel egyre több helyen felbukkanó jelenség egyelőre nem mondható általánosnak, az egyes fejlesztések helyzetének megítélésekor elsősorban a kérdéses ingatlanok alapterülete, a megcélzott vevőkör igényei és a kialakítás sajátosságai jöhetnek számításba. Az első kerületben található Zsolt udvar esetén például csak a nagyobb lakások körében kényszerültek a négyzetméterárak csökkentésére – a korábbi 400 ezerről 350 ezer körüli értékre –, és azok közül is csak a kevésbé jó adottságokkal bíró ingatlanok körében – tudtuk meg a lakópark fejlesztését megkezdő Gyetvai Fivérek Rt. munkatársától. Amint azonban kiderült: a kisebb, 100 négyzetméteres nagyságot meg nem haladó lakóingatlanok értékesítése egyelőre jelentősen egyszerűbb feladatnak mutatkozik a nagyobb alapterületűek eladásánál.

Az időszakos túlkínálat jeleivel szembesülnek a Táborhegy lakópark értékesítésével foglalkozó Real Managementnél is. A négyzetméterárak csökkentését mint a probléma megoldását azonban nem tartják szükségesnek – mondta kérdésünkre Németh Bálint értékesítési vezető. A vevőkör szélesítése érdekében a lakásokat esetenként pluszszolgáltatásokkal, így például ingyenes garázzsal értékesítik. A nagyobb alapterületű – 150 négyzetméter feletti – lakások esetén előfordul, hogy a hozzájuk tartozó 40 négyzetmétert is elérő nagyságú erkély árából faragnak le valamennyit.

Hasonló gondokkal találkoznak a Forrás Liget és a Hunyad–Orom lakókert értékesítését végző Szépvölgyi 70 Kft.-nél is. Előbbi esetében ugyancsak a 100 négyzetméter alatti ingatlanok bizonyulnak népszerűbbnek, a nagyobb alapterületű lakásoknál emelt szintű szerkezetkész átadás lehetővé tételével igyekeznek a vásárlók kedvében járni – mondta lapunknak Lencs Péter értékesítési vezető. A Hunyad–Orom lakókert lakóingatlanait a luxusigényű célközönség számára igyekeztek kialakítani, ebben a körben az eladó kevésbé van kitéve a piaci hangulat hullámzásának – véli Lencs Péter.
Nagyon sok múlik azon is, hogy az adott ingatlan a pesti, vagy a budai oldalon helyezkedik-e el. Úgy tűnik, hogy az ingatlanfejlesztés sajátosságai a budai oldalon a 60–80 négyzetméteres lakások relatív hiányát eredményezték, itt a fejlesztők elsősorban a nagyobb alapterületű ingatlanok építésére koncentráltak – tudtuk meg Horváth Eszter ingatlanértékesítőtől. A most induló beruházások azonban a jelek szerint már ügyelnek az arányok ezt kiküszöbölő kialakítására.

A többek között a Riverside apartmanház értékesítésével is foglalkozó Kala és Eppel Kft.tapasztalatai szerint is egészen más keresleti tendenciák érvényesülnek a Duna két partján. A meghatározó fizetőerő elsősorban a budai oldalon képviselteti magát, ennek következtében az újonnan épülő ingatlanok jellemzően 100 négyzetmétert meghaladó alapterülettel bírnak, a kisebb, garzonméretű lakások pedig sokszor csak az egyébként kihasználatlan építőterület hasznosításának folyományai. Ezzel szemben a pesti oldalon a 100 négyzetmétert meghaladó alapterületű ingatlanok értékesítése sok esetben lehetetlen feladatnak mutatkozik – fejtette ki Kala Imréné, a társaság egyik tulajdonosa.
Külön kiemelte a „lakóparkosodás” általános trendjének azon vonatkozását is, amely szerint az épülő, magukat ebbe a kategóriába soroló beruházások jelentős része nem felel meg a szakma által ettől a kategóriától megkövetelt elvárásoknak. Mint elmondta: a lakópark körülkerített, őrzött területen fekvő, arra megfelelő környezetben épített, számos kiemelt szolgáltatást nyújtó ingatlan-együttes, míg a most készülő, nevükben parkként megjelenő lakótömbök többsége ezen elvárásoknak csak részben felel meg. A cégük által tavaly végzett felmérés szerint a lakópark fogalommal szemben támasztott követelményeket a Budapesten folyamatban lévő beruházások közül szigorúan véve csak egy-kettő teljesítette.

(Világgazdaság)

3.
Csúcson a lakásépítési hullám
Az év első felében háromezer új otthon készül el a fővárosban.
A befektetők felfedezték a lepusztult ipari ingatlanokat

A béke téri Volán-telep helyén kétszázötven lakás épül.

Újabb lakásépítési program kezdődik a XIII. kerületben: már jövőre elkészülhet a Béke téri volt Volán-telepen az első kétszázötven lakás. Akik új lakásba akarnak költözni Budapesten, az idén minden eddiginél nagyobb választékból válogathatnak: már az első fél évben két és fél-háromezer lakás készülhet el. A befektetők főként a külső kerületekben, volt ipari ingatlanokon építkeznek. Az árak az elmúlt fél évben gyakorlatilag nem változtak.

Többéves várakozás után biztosnak látszik, hogy beépítik Angyalföldön az egykori Volán-telepet. Mint arról korábban beszámoltunk, a múlt év tavaszán többszöri sikertelen tender után, pályázaton kívül értékesítették a Volánbusz Rt. Béke téri telepét. A húszezer négyzetméteres területen a hatvanas évektől autóbusz-javító üzem működött. A területet a Real Group Estate Kft. vásárolta meg, amelyet ma már ROM Investments Europe Kft.-nek neveznek. A cég jelenlegi tulajdonosa egy külföldi érdekeltségű magyar vállalat, a Lalaco Kft.

A látványterv már elkészült.
Mint azt a Lalaco sajtóreferensétől, Várszegi Zsófiától megtudtuk, cégük több mint tízmilliárd forintos befektetés nyomán Central Park néven lakóparkot épít az egykori Volán-telken. A beruházás első fázisában csaknem kétszázötven lakást építenek, és terveik szerint már májusban elkezdődik a munka. Arról, hogy összesen hány lakást alakítanának ki a lakóparkban, egyelőre nem kívánt nyilatkozni a beruházó. Más forrásokból viszont úgy értesültünk, hogy legalább hétszázötvenet. Jelenleg a volt autóbuszjavító-üzem épületeit bontják.

A lakóparkban uszoda, edzőterem és huszonnégy órás biztonsági szolgálat is üzemel majd, a házak egy nyolcezer négyzetméteres parkot ölelnek körbe, az épületek alatt pedig mélygarázst alakítanak ki. A lakóparkban, a központi épület földszintjén üzletsort hoznak létre.

Angyalföld főépítésze, Fegyverneky Sándor a tervezett beruházás kapcsán elmondta, hogy csütörtökön döntenek a kerület szabályozási rendjének elfogadásáról. Ha a testület többsége támogatja a módosításokat – amelyek egyébként az eddiginél pontosabban meghatározzák, hogy mi épülhet és mi nem –, akkor az engedélyezési eljárás után semmi nem áll a beruházás útjába. A főépítész kitért arra is, hogy a beruházás jól illeszkedik a városrész terveibe, hiszen a Béke téren alakítanák ki Angyalföld új városközpontját. Mint megtudtuk, a reménybeli új centrumban szeptemberig befejeződik a polgármesteri hivatal bővítése, szerkezetkész állapotban van az önkormányzati beruházásként készülő hetvennyolc lakásos épület, és már készülnek a tervei a tér északi oldalára tervezett újabb bérlakásoknak is.

Az elmúlt években a XIII. kerület a lakásépítők legkedveltebb fejlesztési területe lett. A már folyamatban lévő részben az idén, részben jövőre befejeződő beruházások (Cézár Ház, Kleopátra Ház, Riverside Apartmanház) eredményeként jövő év közepéig ezernél több új lakás készül el a kerületben. A Foka-öbölben és a Duna Plaza mögötti területen tervezett lakásépítési programok külön-külön is több ezer új lakás felépítését jelentik a következő három-öt évben.

Az új lakások számának dinamikus emelkedése nemcsak erre a kerületre jellemző. A statisztikai hivatal és az Új Otthon Centrum adatai arra utalnak: idén minden eddiginél több lakást adnak át a fővárosban. Gerő András, az Új Otthon Centrum üzletág-igazgatója a Népszabadság kérdésére elmondta: az év első felére kétezer-ötszáz–háromezer új lakás átadása várható. A KSH idei gyorstájékoztatója szerint tavaly az első fél évben kétezernél kevesebb – egész évben mintegy 4400 – lakás készült el.

A beruházók manapság a minőségi lakásépítésre helyezik a hangsúlyt, ami az építkezés mellett a környezet infrastrukturális fejlesztését is jelenti – vélekedik Gerő. Ezek a beruházások rendszerint több száz lakás megépítését jelentik. Ilyen a már említett XIII. kerületi programok mellett az Interestate Rt. káposztásmegyeri Homoktövis-projektje (ahol több ütemben összesen hétszáz lakás készül el), vagy a Strabag hatszáz lakásos kőbányai fejlesztési terve.

A budai oldalon az építkezők erőteljes agglomerációs terjeszkedése figyelhető meg, bár például Óbudán az eddig a Duna másik oldalán, Újpesten dolgozó Mester Nívó Kft. épít egymilliárd forintért luxuslakóparkot jövő nyárra. Az agglomerációban az önerős lakásépítések a jellemzőek, miközben a fővárosban elsősorban a vállalkozói alapú lakásépítések száma nőtt. Budán emellett a XI. kerületben vannak komolyabb, volt ipari ingatlanon folyó lakásépítések. Ezeknek a beruházásoknak az az előnye, hogy a fejlesztő viszonylag kedvező áron juthat a területhez, márpedig a telekár egyre jelentősebb tényező a lakásárak meghatározása során.

Az új lakások négyzetméterenkénti ára a belső kerületekben 250-300 ezer forint, a XIII. kerületben 300-320 ezer forint között változik. A XI. kerületi barnaövezeti építkezések lakásai viszont már 240-270 ezer forintért megvehetők. A budai agglomerációban a lakásárak a telekártól függően a 240-330 ezer forintos sávban mozognak. Vagyis elmondható: az árak az elmúlt fél évben lényegében változatlanok maradtak.

(Népszabadság)

4.
Fejlesztik a siófoki tópartot

Befejeződött az aranyparti szállodasor felújítása és egy új szálloda is épült Siófokon, ez utóbbi háromcsillagos hotel.
Érdekesség, hogy az önkormányzat tulajdonában van, de húsz évre az építőnek adták bérbe.
Bővül a jachtkikötő is, nyárra 40-nel több vitorlásnak, összesen már 300-nak lesz itt helye. Az egyik legjelentősebb siófoki beruházásra, a sóstói magaspartnál kerül sor. Itt a környezetvédelmi tárca jóvoltából mintegy 130 millió forintért megerősítik a partfalat és sétányokat is kialakítanak - mondta a Krónika kérdésére Balázs Árpád polgármester.

A tóparti szálláshelyek háromnegyedével rendelkező, most 55 éves Siótour is története legnagyobb fejlesztésébe fog. 155 millió forintért korszerűsítik a kempingeket és az üdülőtelepeket, mindenek előtt a térvilágítást cserélik újra. Jellemző a balatoni idegenforgalom súlyára, hogy az idén a Magyar Turizmus Rt. is kirendeltséget nyit Siófokon. Ilyen irodák egyébként működnek másutt is a régiókban, de úgy gondoltuk -mondta Palkó Lajos, a cég egyik igazgatója -, hogy a Széchenyi-tervvel kapcsolatos információkat vagy éppen a külföldi turisztikai kiállításokkal kapcsolatos lehetőségeket a Balaton mellett is meg kell ismertetni az önkormányzatok képviselőivel, a kis- és középvállalkozókkal is.

(Krónika)

5.
Irodaház épül a Gizella-udvarban
A tervezők megtartották a malom falainak nagy részét, a folyamra néző homlokzatot és a feladótornyot is

Irodaházat, szállodát és lakásokat építenek az egykori Gizella-malom területén. Egy német beruházó nemrég vásárolta meg a Soroksári út melletti ingatlant az önkormányzattól és a Skála Rt.-től, amely raktározásra használta az épületet. A fővárosi védettséget élvező ipari létesítményt úgy építik át, hogy meghagyják annak Dunára néző homlokzatát, a hozzá tartozó kiszolgálóépületet és a védett feladótornyot. Az így létrehozott Gizella-udvar elnevezésű épületegyüttest előreláthatólag 2004-ben adják át az építők.

A külső Ferencvárost nemes egyszerűséggel csak Budapest gyomrának nevezték a XIX. század második felében. Ezzel persze nem a Mária Valéria-telep éhezőire utaltak, még csak nem is a József Attilához hasonlóan nehéz sorsú, éhező munkásgyerekekre. A városrész azért érdemelte ki a bizarr elnevezést, mert a Duna-part közelében akkoriban egymás után húzták fel az élelmiszer-ipari létesítményeket, a főváros élelemellátását biztosító központtá fejlesztve a Soroksári út környékét. Az 1860-as évektől kezdve öt gőzmalom épült fel ezen a helyen, a Monarchiára jellemző ipari épületek egységes stílusában, amelyek a Boráros téri elevátorház tárolóiból érkező gabonát dolgozták fel, hogy a közraktárakba, a péküzemekbe, illetve az 1897-ben felépülő hatalmas vásárcsarnokba szállíthassák a lisztet a fuvarosok. Ezeknek a létesítményeknek egyike a Gizella-malom, amely 1880-ban épült meg a Soroksári út 16. szám alatt, és egészen 1966-ig gabonaőrléssel foglalkozott. Később csak egy része maradt a kerületi tanács, majd az önkormányzat tulajdonában, az épületet a Skála használhatta a különféle importáruk raktározására.
Nemrég a német tulajdonú Immo Park Kft. vásárolta meg az ingatlant, hogy vegyes funkciójú épületegyüttest hozzon létre a Soroksári úton. A cég szállodát, irodaházat és lakásokat építene a területre, amelyet a hagyományokhoz méltóan Gizella-udvarnak nevezett el. Az ipari emléképület egy része fővárosi védettséget élvez, ezért a tervezők megtartották a régi malom falainak jelentős részét a Dunára néző homlokzattal és a feladótoronnyal együtt.
– A most is álló malomépület egy részének megtartásával az épület 16 ezer négyzetméteres hasznos területén irodaházat alakítunk ki, és erre már érvényes építési engedélyünk is van az önkormányzattól – közölte Gáspár György, az Immo Park Kft. képviselője, aki elmondta: nemsokára befejeződik a másik két épület engedélyeztetése.

A Soroksári út–Vaskapu utca–Tinódi utca–Ipar utca által határolt, 13 650 négyzetméteres ingatlan másik két parcelláján egy négycsillagos, 300 szobás szállodát, illetve egy 130 lakásos lakótömböt létesítenek majd. A társaság munkatársától megtudtuk azt is, hogy az irodaház 2000 négyzetméterének kibérlésére egy médiatevékenységet végző angol cég jelentkezett, és tárgyalnak a szálloda üzemeltetéséről is. A hotel ablakai a Dunára néznek majd, a társasház lakásaiból pedig a telket határoló utcára láthatnak majd a leendő tulajdonosok, akik hozzávetőleg 250 ezer forintos négyzetméteráron juthatnak hozzá a 40 és 100 négyzetméter közötti alapterületű lakásokhoz. Az építkezést egy ütemben kívánja befejezni a beruházó, a megújult Gizella-udvart várhatóan 2004-ben adják át.
– Amikor a millenniumi városközpont építése elkezdődött, a környéken megnőtt az érdeklődés a helyi ingatlanok iránt – tájékoztatott Bánsági Tamás, a IX. kerület alpolgármestere. – Hasonló ez a WestEnd City Center megépülésekor kialakult helyzethez, hiszen a Váci úti épületekről is egyre többen érdeklődnek a bevásárlóközpont létrejötte óta – tette hozzá.
Az alpolgármester úgy véli, hogy sokak ízlését kielégíti majd az épülő Gizella-udvar, hiszen a kerületi városfejlesztési bizottság is egyhangú dicséretben részesítette a terveket. Az önkormányzat is támogatja, hogy az ipari műemlék épület Dunára néző homlokzatát, jellegzetes feladótornyát és belső faszerkezetének egy részét megőrző, de mégis több rendeltetésnek megfelelő épületegyüttes jön létre az egykori Gizella-malom helyén.

(Magyar Nemzet)

6.
Élő lánc a kertészeti egyetem épületéért

Élő láncot alkottak a Szent István Egyetem (SZIE) budai campusa körül az intézmény hallgatói és dolgozói, hogy így tiltakozzanak a volt kertészeti egyetem Somlói úti épületének eladása ellen és egyes ingatlanok értékesítéséből származó bevételek felhasználását illetően.
A hallgatói önkormányzat által szervezett megmozdulás célja, hogy írásos biztosítékot kapjanak az oktatási tárcától, melyben garantálják, a SZIE nem válik meg budai épületétől, továbbá a két másik ingatlan eladásából befolyt összeg a budai karokhoz folyik vissza.
A megmozdulás szervezői elmondták: annak ellenére fontosnak tartják akciójukat, hogy egy egyetemi tanácsi határozat azoknak a jogelőd intézményeknek a hatáskörébe utalja az ingatlaneladásokból származó bevételek felhasználását, amelyek korábban az ingatlanok kezelői voltak.
Bernáth Jenő, a kertészettudományi kar dékánja elmondta: az egyetem rektora és az oktatási tárca között február 11-én olyan megállapodás született, amelynek értelmében az intézményi autonómia csak korlátozottan érvényesül. Szavai szerint az egyetemi vezetés a konszenzus felé halad, Szendrő Péter rektor szóban már biztosította a három budai kar vezetését az említett ingatlanok felhasználásáról, a volt kertészeti egyetem hallgatói és dolgozói mégsem elégedettek a szóbeli ígéretekkel.

A dékán kifogásolta, hogy a Szent István Egyetem megalakulása, azaz a volt kertészeti egyetem integrálódása óta a budai karok semmilyen állami támogatást nem kaptak intézményi fejlesztésre. A kertészettudományi kar az egyetem egyik legdinamikusabban fejlődő része, az oktatási tárca és az SZIE között létrejövő megállapodás szerinti 3,724 milliárd forintos támogatás mégis teljes egészében Gödöllőre kerül.
A budaiak ezért fontosnak tartják a garanciát arra, hogy legalább a saját ingatlanjaik eladásából befolyt összegek a volt kertészeti egyetemhez kerüljenek. Bernáth Jenő szólt arról: a tárca és az egyetem közötti megállapodás értelmében még az idén megvizsgálják, hogyan váltható ki a budai campus Somlói úti oktatási épülete. A dékán szerint ez az ingatlan nélkülözhetetlen az egyetem számára, hiszen itt négy tanszék működik, melyekben félévente mintegy 1 500 hallgató oktatása folyik.

(MTI)

7.
Épülőben a fővárosi millenniumi városközpont
Korántsem biztos, hogy a kulturális projektek hatalmas profitot hoznak a befektetőknek

A terveknek megfelelően halad a fővárosban a millenniumi központ megvalósítása. A projektet Magyarország egyik legnagyobb ingatlanfejlesztője, a TriGránit Rt. valósítja meg. A cég operatív vezérigazgatójával, Nyúl Sándorral beszélgettünk a munka jelenlegi állásáról, illetve terveikről.

A millenniumi központ megépítéséhez szükséges 11 „expótelket” a TriGránit Rt. százszázalékos tulajdonában lévő Duna Sétány Kft. 2,38 milliárd forintért vásárolta meg másfél éve a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól (KVI). Nyúl Sándor a vételár kapcsán azt mondta: a szerződés aláírásáig két pályáztatás zajlott le, sikertelenül.
–Cégünk ennek ellenére a korábbi árat ajánlotta meg a telekingatlanokért. A nemzetközi és a hazai gyakorlat szerint, ha egy ingatlan nem talál vevőre, akkor az eladók a későbbi meghirdetéskor már kevesebbet kérnek érte, ám ebben az esetben nem így történt – tette hozzá.
A kialakítandó kulturális tömben kap helyet a Nemzeti Filharmónia, a Modern Magyar Művészeti Múzeum és a Hagyományok Háza. Nyúl Sándor ismertette: az állam 52 milliárdos garanciát vállalt a beruházás megvalósulása érdekében, de a projekt magántőkéből és nem állami forrásokból jön létre.
Ennek a világ gazdaságilag fejlettebb felén bevált módszernek ugyanis számos előnye van. Mivel az állam nem jó beruházó, és nem szereti, ha költségvetését hirtelen nagy összegű kiadással kell megterhelnie, a TriGránit Rt. garanciát kért az államtól, hogy a beruházást, illetve a projektet finanszírozó hitel megtérüljön.
Az említett 52 milliárd az alábbiakból tevődik össze: a beruházási költség 31, az áfa közel 8 milliárd, míg a kamat 13 milliárd forint. A hitel-visszafizetés futamideje tíz év. Egyébként a beruházó 30 százalék önerőből és 70 százalék hitelből valósítja meg a terveket, s a kulturális központ munkálatai márciusban kezdődhetnek meg, az átadása pedig 2003 végére fejeződik be. A TriGránit Rt. haszna az üzleten, várhatóan 1–1,5 milliárd forint lesz.
Arra a felvetésre, hogy miért nem volt versenytárgyalás a projekt lebonyolítására, a szakember azt mondta: a beruházásnak nem nagyon volt versenyeztethető eleme, s igazából csak abban lehetett volna pályáztatni, hogy ki kér kevesebb garanciavállalást.

A kulturális tömbben jelenleg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) egy, a TriGránit Rt. pedig 99 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik. Három év múlva az NKÖM teljes tulajdonosa lesz a komplexumnak, s a hitelintézetnek fog törleszteni.
Nyúl Sándor szerint korántsem biztos, hogy a kulturális projektek hatalmas profitot hoznak az üzemeltetőnek. Véleménye szerint például a Hagyományok Házát nem lehet nyereségesen üzemeltetni, viszont annak összgazdasági hatása pozitív. A területen 6000 főt befogadó kongresszusi központot, 1000-1500 szobás szállodaegyüttest, kaszinót, termálfürdőt és 350 luxuslakást alakítanak ki. A kongresszusi központ megépítésével hazánk több olyan nemzetközi fórum, például orvoskonferencia megrendezését vállalhatja el, amelyre ez idáig nem volt esélye.

A szintén a Lágymányosi híd lábánál hamarosan elkészülő Nemzeti Színház megvalósítására kiírt pályázatot a TriGránit tulajdonosi köréhez kötődő Arcadom Építőipar Rt. nyerte meg 6,7 milliárd forintért, másfél évvel ezelőtt. Az ár-érték arányt firtató kérdésünkre Nyúl Sándor elmondta, hogy a Nemzeti Színházra vállalt bekerülési ajánlatuk összege közel fele az Erzsébet téri tervekben szereplő költségeknek. Az épület kialakítási helyszínének megítélésében akadnak olyan vélemények is, hogy a nemzet színházának sokkal inkább a Belváros környékén kellene felépülnie, mintsem a jelenlegi helyszínen, mert az nem megfelelő. Nyúl Sándor erre reagálva kifejtette: Európában több helyen, például Londonban is hasonló trend ment végbe városépítészeti szempontból. Ezt a folyamatot alapul véve szakemberek egy része úgy ítéli meg, hogy a IX. kerületben zajló sikeres városrekonstrukció megteremti az építészetileg összefüggő kapcsolatot Budapest centruma és a fejlesztés alatt álló terület között. Nyúl Sándor kiemelte: a millenniumi terület nem a város széle, s az elkövetkezendő évtizedben akár gyalogossétány is létesülhet a Parlament és a Nemzeti Színház között.

A TriGránitnak nem mindegy, hogy azok, akik figyelik a nemzetközi ingatlanfejlesztési projekteket, mit gondolnak erről a beruházásról.

A cég terve, hogy a régióban vezető ingatlanfejlesztői szerepet töltsenek be. Lapunk információját, hogy például Csehországban és Szlovákiában is hasonló típusú és nagyságú ingatlanprojekt megépítésén gondolkodik az adott országok kormánya, Nyúl Sándor megerősítette, és ismertette: az elképzelés egy városközpont és kulturális tömb létrehozását jelenti.
A korábban felröppent és napjainkban is aktuális kérdésre, hogy a TrizecHahn kanadai ingatlanfejlesztő társaság kiszáll a TriGránit Rt.-ből, Nyúl Sándor az alábbiakat válaszolta: a kanadai cég átalakuláson megy át. Peter Munk személye azonban garancia arra, hogy a kanadai vállalat ne lépjen ki az üzletből. A TrizecHahn a tengerentúlon az egyik legsikeresebb fejlesztő, ám európai befektetései kevésbé voltak eredményesek. A sikertelenség oka Nyúl Sándor szerint az, hogy a kiváló képességű, ám a helyi viszonyokat kevésbé ismerő amerikai és kanadai menedzserekre bízták a projekteket. Ez Magyarországon viszont másképpen alakult, mert itt a Demján Sándor vezényelte team jól ötvözte a különböző előnyöket, szinergikus együttműködés alakult ki. Jelenleg a TriGránit Rt.-ben 50 százalékos tulajdonosi résszel bír a TrizecHahn, 25 százalékkal a Polus Investment, míg a fennmaradó 25 százalékot az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és az AIG birtokolja. Egyébként a TriGránit Rt. tőzsdére vitelét Nyúl Sándor öt éven belül tartja reálisan megvalósíthatónak.

(Magyar Nemzet)