2000 június 3
Tisztelt olvasó!
Köszöntjük idei 4. hírlevelünkkel.
tartalom:
I.Hírek az ingatlan.com-ról
1.Könnyített hivatkozások az ingatlan.com-on
2.Szakfolyóíratok lapszemléi
3.Három új tetôtéri lakás Zuglóban

II. Rövid hírek
1.Könnyítések a lakáshitelek feltételeiben
2.Glattfelder: kormánycél az évi 20 ezer új lakás
3.Elfogadták a bérlakás-építési programot
4.Figyelô Építészeti Díj'99

III.Ingatlanpiaci hírek
1.Energia-megtakarítások állami ösztönzése
2.Tervezett változások az állami támogatásban
3.Ingatlannyilvántartási rendszer
4.Budapesti ingatlanadó
5.Elfogadták az új Nemzeti Színház tervét
6.A fôvárosi házak jelentôs részét nem éri meg felújítani
7.A "Zimmer frei" adóügyi tanulságai
8.Önkormányzati árverések

IV.Lapszemle
1.Házépítés magazin 2000/3 - 2000.jun.1.

I .Hírek az ingatlan.com-ról
1.Könnyített hivatkozások az ingatlan.com-on
Amikor az ingatlan.com keresôrendszerébe helyezi el a tisztelt hirdetô ingatlanja hirdetését, akkor rögtön hozzájut egy linkhez, melyre bármely más hirdetési fórumon hivatkozhat. Ez különösen akkor hasznos szolgáltatás, ha az ingatlan.com-on elhelyezett hirdetését kiegészíti az ingatlanról készült fényképpel. Újjávarázsolt keresônkben egy igen egyszerű linket kap a hirdetése: www.ingatlan.com/hxxxx (xxxx a hirdetés azonosítószáma) pl.: http://www.ingatlan.com/h3088 5.22
2.Szakfolyóíratok lapszemléi
Új szolgáltatásként oldalunkon megtekinthetô néhány a magyarországi ingatlanpiaccal foglalkozó szakfolyóírat legfrissebb lapszemléje, mely tartalmazza ezen szaklapok rövid bemutatóját, linket a lapok saját Weboldalára. Ha elnyerte tetszését az újság tartalma akkor oldalunkról meg is rendelheti. A Hírlevelünkben is helyet kapnak a szaklapok a legfrissebb számból készült rövid lapszemle erejéig melyet ezen számtól folyamatosan nyújtunk át tisztelt olvasóinknak. http://www.ingatlan.com/ujsik.html 5.26
3.Három új tetôtéri lakás Zuglóban
Egy két- és két darab háromszobás, összkomfortos, étkezôkonyhás tetôtéri lakás épül 2000. november 30-i átadással a Thököly és Kövér Lajos utca sarkán a Garret Kft. beruházásaként. A lakások egyenként 89.5, 107 és 115.7 négyzetméteresek. A tetôtér és a lakások alaprajzai megtekinthetôk oldalunkon: http://www.ingatlan.com/garret.html

II. Rövid hírek
1.Könnyítések a lakáshitelek feltételeiben
A jövôben már nemcsak az elsô közös lakáshoz, hanem valamennyi új lakás építéséhez vagy vásárlásához egy alkalommal igénybe lehet venni a kedvezményes lakáshitelt - hangsúlyozta Járai Zsigmond pénzügyminiszter. Megszűnik a hitel igénybevételére jogosultak felsô korhatára és 10 millió forintra emelték a kedvezményes kamatú hitelkeretet. Emellett azokra a vállalkozókra, közhasznú társaságokra, illetve lakásszövetkezetekre is kiterjesztette a kormány a kiemelt kamattámogatást, amelyek legfeljebb 30 millió forint értékű lakásokat építenek. Az elmúlt évi, illetve az idei ár- és belvíz miatt megrongálódott lakóépületek helyreállításához és újjáépítéséhez is igénybe lehet venni a kedvezményes lakáshitelt. Mindemellett jövôre nem kell illetéket fizetni az új lakások megvásárlása után - közölte Járai. Emiatt csupán 1,2 milliárd forinttól esik el a költségvetés, mivel az új lakások építése után eddig sem kellett illetéket fizetni. (Népszava) 5.27
2.Glattfelder: kormánycél az évi 20 ezer új lakás
A Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára szerint bebizonyosodott, hogy Magyarország gazdasági stabilitásának feltétele a gazdaság gyors ütemű növekedése. Glattfelder Béla közölte: a kormánynak az a célja, hogy évente 20 ezer lakás épüljön, és ha ez bekövetkezik, az a hazai termék másfél százalékos növekedését hozza magával és 50 ezer munkahelyet teremt. Az államtitkár azt mondta: a kis- és középvállalkozásokat olyan helyzetbe kell hozni, hogy a hazai multinacionális cégek beszállítóivá válhassanak. (Netkapu) 5.25
3.Elfogadták a bérlakás-építési programot
A programra az idén kétmilliárdot, jövôre pedig négymilliárdot ad a költségvetés - közölte Matolcsy György gazdasági miniszter. - Önkormányzatok pályázhatnak vissza nem térítendő állami juttatásra - jelentette be a gazdasági miniszter. - Kérhetnek pénzt arra, hogy vásárolnak a piacon olyan lakást, amit utána szociális céllal bérlakássá alakítanak, építenek, átalakítanak, például laktanyákat is átalakíthatnak. Jelenleg Magyarországon a lakások 10%-a bérlakás míg az úniós országok átlaga 30-40% között mozog. (Krónika) 5.24
4.Figyelô Építészeti Díj'99
Az unalmas betonszürke irodaházak a múlt emlékeiként még mindig szép számmal találhatók hazánkban, de egyre több olyan épület nô ki a földbôl hazánkban is mely bárhol a világban megállná a helyét. A Figyelô gazdasági magazin hagyományteremtô pályázatán elsô helyezett a Siemens Hungária körúti székháza lett, megelôzve az Infopark kutatóközpontot. 5.19

III. Ingatlanpiaci hírek
1.Energia-megtakarítások állami ösztönzése
Az igénylések jövôheti, június 1-jei elsô beadási napját követôen várhatóan egy-két héten belül ki is merül a gazdasági tárca energia-megtakarítási és megújuló energiaforrásokat támogató 100-100 millió forintos kerete. Már eddig is mintegy 500 pályázati lapot vittek el az érdeklôdôk, nagyjából annyit, ahány korszerűsítés támogatásához elegendô a projektenként legfeljebb 200 ezer forintos állami hozzájárulás - tudtuk meg a lebonyolító Energiaközpont Kht.-tôl. A vissza nem térítendô támogatás fűtés- és világítás-korszerűsítésre, utólagos hôszigetelésre és nyílászárók cseréjére fordítható és a beruházás maximum 30 százalékát teheti ki. Ez körülbelül ki is adja egy ilyen korszerűsítés mintegy 500-600 ezer forintos költségét. Hasonlóan élénk érdeklôdés kíséri a megújuló energiaforrások alkalmazására kiírt támogatást. A kht.-tôl eddig 200 igénylôlapot vittek el. Az igényléseket mindkét pályázat esetében a beadás sorrendjében bírálják el, elképzelhetô tehát, hogy június elsején kígyózó sor áll majd a kht. irodája elôtt. A kiírás nem vonatkozik a panelházak távfôtésének felújítására. Erre már készül egy szintén vissza nem térítendô támogatást nyújtó pályázat, amit ôsszel hirdet meg a gazdasági tárca. A Fôtávtól kapott információink szerint erre a szolgáltatók és a fogyasztók közös pályázatot nyújthatnak majd be. A távhôcég pályázna, s a támogatást a panelben lakók kapnák. (Népszava) 5.29
2.Tervezett változások az állami támogatásban
Valószínű, hogy január 1-je után már nem lehet automatikusan felvenni a gyermekszám alapján járó, vissza nem térítendô lakástámogatást, az úgynevezett szocpolt, és az sem kizárt, hogy megszűnik az adó-visszatérítési támogatás is -a Népszabadság értesülése szerint. Jövôre az önkormányzatoktól lehetne a támogatást igényelni, rászorultság alapján, de a pénzt régi lakás megvásárlására is fel lehetne venni. A PM-ben még csak az elôzetes terveket készítik. Egy korábbi határozatban a kabinet arra kötelezte a tárcát, hogy vizsgálja meg, Bevezethetô-e jövôre a tavaly benyújtott, de az önkormányzatok ellenállása miatt elvetett terv. A PM akkor arra tett javaslatot, hogy alakítsák át a szocpol és az adó-visszatérítési támogatás rendszerét: szüntessék meg az alanyi jogosultságot, és rászorultság alapján járjanak a költségvetési támogatások. A kormány még nem döntött a jövô évi változásokról. Ma a vissza nem térítendô lakástámogatások -a szocpol és a legfeljebb 400 ezer forintot elérô áfa-visszatérítési támogatás- automatikusan járnak. A folyósítással foglalkozó pénzintézeteknek kell bemutatni az iratokat, amelyeknek, ha a feltételeknek minden megfelel, mérlegelés nélkül kell utalniuk a pénzt. A szocpol esetében a támogatás gyermekszám alapján jár, egy gyerek után 200 ezer, kettônél 1,2 millió, háromnál 2,2 millió forint vehetô fel, minden további kiskorú eltartott 200 ezer forintot "ér". Feltétel az új lakás építése vagy az újonnan épített otthon megvásárlása. Az áfa-visszatérítés szintén az új ingatlanok után jár, az építkezéskor vagy a vásárláskor kifizetett áfa 60 százalékát adja vissza a költségvetés. Információnk szerint a PM egy-ötmilliárd forint közé teszi azt a többletet, amennyit csak az idén a támogatásokra kell fordítani a lakásépítések számának növekedése miatt. Jövôre tehát jóval -akár 20-30 százalékkal- többet kellene költeni az erre az évre tervezett 31 milliárd forintnál a szocpolra, ha minden változatlan marad. (Népszabadság) 5.26
3.Ingatlannyilvántartási rendszer
Ingatlan-nyilvántartásunk korszerűsítése csak mostanra jutott el addig a fázisig, amikor is belátható távolságban van a földhivatalok közötti számítógépes hálózat kiépítésének befejezése. Mindez az állampolgárok számára praktikusan azt jelenti, hogy az év második felétôl nem kell például Nyíregyházáról Budapestre utazniuk egyetlen tulajdoni lapért, mert a hálózaton keresztül bármely ingatlan adata az ország bármely pontjáról lekérhetô lesz. A földhivatalokban 1997 ôszén kezdôdött meg az úgynevezett Takaros-rendszer kiépítése, ami a térképi alapú kataszteri rendszer országos számítógépesítése elnevezést fedi. Ennek keretében tehát nemcsak a szöveges információkat, vagyis a tulajdoni lapok adatait viszik számítógépre, hanem a hagyományos grafikus ingatlannyilvántartási térképeket, amelyekrôl leolvasható az épületek elhelyezkedése és föld esetében a művelési ág is. Ehhez kapcsolódik a Takarnet-program, amely a földhivatalok közötti on-line összeköttetést teremti meg. Az integrált adatbázis indulásának két fô gátja volt eddig: a tervezetthez képest elhúzódó kárpótlás és részarány-nevesítés, valamint a fôvárosban felhalmozódott óriási ügyírathátralék -tudatta a fôosztályvezetô-helyettes. A hálózat működésének most már csak egyetlen jogszabályi akadálya van. Hatályba kell lépnie annak a miniszteri rendeletnek, amely magát a szolgáltatást szabályozza, többek között meghatározza a külsô felhasználók körét, a csatlakozási feltételeket, az adatszolgáltás díjait. Az FVM rendelettervezete szerint ingyen férhetnek majd az adatbázishoz az államigazgatási szervezetek (bíróságok, bônüldözôk stb.), a Központi Statisztikai Hivatal, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság. Egyszeri csatlakozási díjat kell fizetniük az egyéb jogosultaknak, így az önkormányzatoknak, a közjegyzôknek, az ügyvédeknek és a pénzintézeteknek -ez 50 ezer forint lesz, igaz ezt az öszszeget csatlakozási pontonként kell leróni és a lehívott adatokért külön is kell fizetni. A minisztérium azt szeretné, ha a Takaros telepítése június végéig az egész országban befejezôdne, s amint hatályba lép a jelenleg utolsó egyeztetésen lévô miniszteri rendelet, következhet a leendô felhasználók engedélyeztetési eljárása és az együttműködési megállapodás megkötése a Földmérési és Távérzékelési Intézettel. Az ország egész területét nézve a digitális térképek lefedettsége egyelôre csak tíz százalék körüli- ismerte el Niklasz László, hangsúlyozva: jövôre a minisztérium reményei szerint ugrásszerű fejlôdés várható. A térképekkel kapcsolatos szolgáltatások tehát legkorábban csak 2001-ben indulhatnak el. A térképek aktualizálása és digitalizálása eleve hosszadalmas folyamat, egy nagyváros esetében két évig is eltarthat. Ám mindezt tovább lassítja, hogy költségeit az amúgy is forráshiányos önkormányzatoknak negyven százalékban saját zsebbôl kell finanszírozniuk. A fennmaradó hányadot a nemzeti kataszteri program öt évre szóló, mintegy 6,5 milliárdos keretébôl pályázhatják meg. Egy kisebb település néhány tízmillió forintból megúszhatja ezt a munkát, viszont Debrecenben vagy éppen Székesfehérváron százmilliókra rúgnak a költségek. A nagyvárosok közül Pécsett, Szombathelyen, Székesfehérváron, Debrecenben most folyik a digitális térképek átvétele, ugyanakkor Szeged, Eger, Gyôr vagy Zalaegerszeg még elôtte áll a munkának. E téren Budapest sem jár élen, eddig például az V., a VI., a VII. és a XIV. kerület térképeit vitték számítógépre, most írtak ki pályázatot a feladat elvégzésére a IX. és a X. kerületben. Az FVM számításai szerint a térképek teljes körű digitalázálása valószínűleg még évekig eltart az országban. (Ingatlanpiac) 5.26.
4.Budapesti ingatlanadó
Márciusban a közgyűlés által elfogadott de a kerületek által ellenzett rendelet szerint 2001 jan. 1-tôl Budapesten egységesen a nem lakás céljára szolgáló építmény után a hatályos tv. szerinti maximális mértéket évente 900 Ft/nm, telkek után 200 Ft/nm, az üdülôk és garázsok után 300 Ft/nm díjat kell fizetni. Ezen rendelet kiegészítéseként alkotta meg a közgyűlés az adó kedvezményeirôl és mentességérôl szóló rendeletet. A rendelet lényege, hogy a bérbe adott lakások - kivéve ha a tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy a haszonélvezô lakik benne - övezetenként adóznak. Mentesek az adó alól a lakások, a kiemelten közhasznú szervezetek ingatlanai, a társasházak bérbe nem adott közös helyiségei, a fôvárosi városrehabilitációs keretbôl felújított ingatlanok 10 évig, és a társadalmi szervezetek sport célra szolgáló ingatlanai. A telkek esetében az a rész is, amely a beépített földterület tízszeresét nem haladja meg, vagy ha így kedvezôbb, a telek háromszáz négyszögöle. Az úgynevezett barnamezôs, azaz a belváros szélén lévô elhagyott ipari területek fejlesztését támogatná adómentesítési, illetôleg kedvezményi lehetôséggel, feltéve, ha itt intézményi, kereskedelmi, szolgáltató vagy lakó funkció jön létre. A fôpolgármester 5 milliárd Ft. pluszbevételt remél az egységesített adótól. (Népszabadság-Budapest) 5.26 5.Elfogadták az új Nemzeti Színház tervét. Júliusban kezdôdhet a munka, és 2002. március 15-én megnyílhat az új Nemzeti Színház jelentette be Schwajda György, az Új Nemzeti Kht. elnöke azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyen a tervpályázat eredményérôl számolt be a kormánybiztos. E szerint a zsűri a Kossuth- és Ybl-díjas Vadász György vezette építészközösség elképzeléseit ítélte a legjobbnak. A költségeket mai árszinten 13-14 milliárd forintra becsülik. Balogh Balázs, a Magyar Építész Kamara elnöke szerint XXI. századi, kiemelkedô minôségű középület lesz az új Nemzeti, amely a városkép meghatározó elemévé válhat. Az elôcsarnok Duna felôli homlokzatán harangtorony emelkedik ki, ahonnan lézerfény fut körbe. A kamara elnöke szerint érdemi építészeti pályázat zajlott, nem "homlokzatkozmetika".Továbbra sem hozták nyilvánosságra a pályázat alapját adó programtervet. Ennek azért van jelentôsége, mert hivatalosan a Siklósi Mária-féle terv kötöttségeit ötven százalékban kellett betartaniuk a tervezôknek, egyes szakmai körök azonban kétharmadosra becsülik ezt az arányt. Schwajda a tervezett megnyitás idôpontját, 2002. március 15-ét tarthatónak ítélte, a költségeket 2002-es árszinten 13-14 milliárd forintra becsüli. Tudomása szerint a fôváros a terület befektetôjétôl ajánlatot kapott a HÉV föld alá helyezésére, de nem fogadta el. A finanszírozásról azonban nem ejtett szót. A vasúti pálya műszakilag szükséges elkerítése elvágná a színház (és az egész terület) Dunával való kapcsolatát, ami pedig sétány kialakításával és az állandó kishajójárat megindításával turisztikai szempontból is kívánatos volna. (Népszabadság) 5.23
6.A fôvárosi házak jelentôs részét nem éri meg felújítani
A 17 ezer fôvárosi lakóépületnek közel egynegyedét csak teljes felújítással lehetne megfelelôvé tenni. A kb. 1150 gazdaságosan fel nem újítható ház sorsa pedig a bontás lenne. A bontásnál elsôdleges a benne lakók elhelyezése, azonban általában jellemzô a cserelakások hiánya. A Józsefvárosban tavaly kevesebb mint 10 házat bontottak, míg a XIII. kerületben évente 100-150 házat szanálnak. A XI. kerületben a Budafoki-Hengermalom utcai lakások teljes szanálását tervezik még az idén, mely helyén felszabaduló 1 ha-os telket meghirdetik hasznosításra. Azért nem hibáztathatók az önkormányzatok, mert végre gazdaságossági szempontok alapján döntenek egy-egy ház sorsáról - véli Patonai Dénes, a Magyar Építész Szövetség elnöke. Áldozatul eshetnek olyan építészeti értékek, amelyek műemléki védettséget nem élveznek, viszont helyi szinten becsesek, hozzátartoznak az ott élôk kultúrájához, múltjához. Ez sokszor a részletekben rejlik, mint egy míves ablak, kapubejáró, lépcsôkorlát stb. Ám ahhoz, hogy (ismét) esztétikai élményt jelentsenek, az eredeti állapotukban kellene felújítani ôket. Ez -ismerte el a szakember - gyakorta többe kerül, mint az új építése. Megoldásként ajánlható a vegyes hasznosítás, ami Nyugat-Európában bevett gyakorlat, nálunk viszont általában ódzkodnak tôle. Holott a bontás helyett funkcióváltással sokszor megmenthetô lenne egy-egy régi ház. Például az alsóbb szintek üzleti célokra szolgálhatnak, míg a felsôbb emeleteken lévô egykor leválasztott lakásokat eredeti állapotukban, ám a mai igényekhez igazodóan kívánatos visszaállítani. Ez természetesen csak az önkormányzatok és a magántôke együttműködésével képzelhetô el - mondta az elnök. 5.22
7.A "Zimmer frei" adóügyi tanulságai
A Balaton legnagyobb "szállodája" a fizetôvendég-hálózat a maga 250 ezer szálláshelyével, ezért is foglalkozott a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság a fizetôvendéglátás adószabályaival a badacsonyi Klub hotelben tartott ülésén. Székely Ferenc, a Balaton Tourist Rt. gazdasági igazgatója elmondta: jelenleg hét feltétel határozza meg a szobakiadás adózási szabályait. A rendszer bonyolult, de a szobakiadók, közvetítôk, bizományosok kiválaszthatják a nekik megfelelô adózási módszert. Tény, hogy a személyi jövedelemadó mellett fizetendô egyéb adók: az idegenforgalmi adó, az egészségügyi hozzájárulás és az ÁFA terhei mellett a legális szobakiadás nem vonzó. Az adómértékek idôközben bevezetett csökkenése, a 20 százalékos forrásadó, a tételes általányadó sem terelte vissza a szobakiadók többségét a legális szférába. Így a fizetővendéglásában a szobakiadók nagy részénél a feketegazdaság régi reflexei működnek, az adó eltitkolásának kockázatát is vállalva. Az elôadó szerint az önkormányzati kedvezményrendszer a vendégkártya bevezetésével - lásd Balatonalmádi és Badacsonytomaj - valamint a hatékonyabb adóellenôrzéssel a fizetôvendéglátásban is kialakulhatnak a méltányos adózási technikák. (Krónika) 5.22
8.Önkormányzati árverések
A fôváros az idén mintegy kétmilliárdnyi ingatlant értékesít. A magyar ingatlanpiacról lassan eltűnik az a kategória, amelybe eddig az úgynevezett eladhatatlan ingatlanokat sorolták. A jó befektetés reményében szinte mindent megvesznek. Ezt igazolja az is, hogy a fôvárosi önkormányzat minôségileg és funkcióját tekintve is igen változatos ingatlanvagyona egyre kelendôbb. A fôvárosi önkormányzat évente átlagosan 30 ingatlant tud eladni, de tavaly az ingatlanpiaci boom csúcsán olyan telkekre is akadt vevô, amelyek évek óta parlagon hevertek. A még talonban lévô telkek és épületek értéke egyébként hozzávetôleg 50 milliárd forint, ebbôl idén mintegy 2 milliárdnyit értékesítenek. 1999-ben többek között elkelt 700 millióért a Zrínyi utca 3. szám alatti irodaház, egy békásmegyeri és egy visegrádi üdülô, a Cserje utcában két üres telek összesen 180 millió forintért, a X. kerületben egy 2800 négyzetméteres telek 44 millióért, továbbá 60-70 millió forint közötti áron találtak gazdára 1-2 ezer négyzetméteres telkek a Verseghy, a Költô, a Palatinus utcában és a Törökvészi úton. Varga Péter, a vállalkozási és vagyonkezelési ügyosztály vezetôje elmondta, hogy az ingatlanpiac lendülete az eddig értéktelennek tartott önkormányzati ingatlanok értékére is hatott: például a külvárosokban azokat az üres telkeket, amelyek után sokáig senki nem érdeklôdött, most négyzetméterenként ötezer forintért lehet eladni. Szintén kelendôek lettek a VIII. kerületi ingatlanok, elsôsorban azok, amelyekre társasházakat lehet építeni. Elôvásárlási jog alapján jutott hozzá az V. kerületi önkormányzat az Aranykéz utcai parkolóhoz, 585 millió forintért. Az üzlet szépséghibája, hogy a társtulajdonos BIF Rt. vitatja az eladás jogszerűségét, és ezt a konfliktust egyelôre nem sikerült rendezni. Néhány vidéki ingatlant vevô híján nem tudott eladni az önkormányzat. Ezek részben műemlékek, részben gyermeküdültetésre használt épületek. Varga Péter szerint a műemlék épületek mindaddig nehezen értékesíthetôk, amíg a szigorú feltételek nem enyhülnek. Olyan ingatlant ugyanis senki nem vásárol szívesen, amelyet gyakorlatilag nem lehet átalakítani, bôvíteni, és az épület környezetét is érintetlenül kell hagyni. A gyermeküdülôk pedig azért szabadultak fel, mert az új gyermekvédelmi törvény értelmében már nem lehet több száz gyermeket egyszerre foglalkoztatni, nevelésüket és nyaralásukat kis csoportokban kell megoldani. Ezért az önkormányzat az eddigi nagyméretű intézeteket úgynevezett lakásotthonokra cseréli. Budapesten egyelôre nincs vevô egy Bajza utcai fiúkollégiumra, bár Varga Péter arra számít, az Andrássy úttól kissé távolabb esô területek is hamarosan felértékelôdnek. A probléma viszont az, hogy az önkormányzatnak nincs alkalma kivárni a legjobb pillanatot, mert az épület ôrzése havonta 300 ezer forintba kerül. Ugyancsak vevôre vár a Pest-Buda mozi, amelyben eddig egyetlen befektetô sem látott fantáziát. Idén igazi csemegének számít egy 4000 négyzetméteres, Pünkösdfürdô utcai telek, amelynek vételára és a vevô személye a nyílt licitálást követôen a legjobb három ajánlatot tevô között már zártkörű árverésen dôl el. Ez a fôvárosi és a III. kerületi közös ingatlan rendkívül értékes, nemcsak elhelyezkedése miatt, hanem azért is, mert kimondottan alkalmas társasház építésére. Szintén idén kerülnek piacra a XI., a XII. és a XVII. kerület fôvárosi tulajdonú telkei. A fôváros vagyonkezelôi szerint további drágulásra lehet számítani az ingatlanpiacon. A kisbefektetôk megtakarításaikat továbbra is ingatlanba fektetik, mert ebben a pillanatban a tôzsde és a bankkamatok alakulását figyelembe véve ez a legmegnyugtatóbb lehetôség. (Ingatlanpiac) 5.19

IV.Lapszemlék
Házépítés Magazin 2000/3 2000.jun.1.
Középületek
- A MATÁV székház
Portré
- Beszélgetés Dévényi Tamás Ybl-díjas építészmérnökkel
Művészek otthona
- Látogatás Dubrovay László zeneszerzônél
Szigeteléstechnika
- Hôszigetelés az EU-csatlakozás jegyében
Exluzív
- Házépítés "Barátok közt"
Szállítástechnika
- Thyssen lift
Belsôépítészet
- Otthon vagyunk a házunkban
- Törökvilág Magyarországon
- A szauna 2. Rész
Finanszírozás
- Házépítés kalákában
Modernizálás, rekonstrukció
- Barokk palotában gyűjtemény
Aktuális
- Kutyaház, kutyaól, kutyakötelesség
- A lakásépítés gazdasági hatásai
- Elhivatottan a zöldtetôért
Korok, stílusok
- Az operaház 2. Rész
Rejtvény