2000 augusztus 9

Tisztelt olvasó!
Köszöntjük idei 6. hírlevelünkkel.
tartalom:
I. Hirek az ingatlan.com-ról
1. Új tetőtéri lakások a VIII. és XIV. kerületben
2. Maglódon épülő ház anyagkötségen eladó

II. Rövid hirek
1. Matolcsy a bérlakásokról
2. A Hegyvidék beruházót keres
3. Nem emelkedtek a budapesti ipari telkek árai
4. Villafelújítás a Nagyerdőn
5. Kimerült a keret
6. Szerződéskötés hidakra
7. Remény az ózdi salakos házak lakóinak
8. Ingatlan-net
9. Soros kezelésében a brit adóhivatal?

III. Ingatlanpiaci hirek
1. Környezetvédelmi tanulmány a fővárosról
2. A plázaláz gyorsítja a gettósodást?
3. Tárcaközi egyeztetés a BM-ben a külföldiek ingatlanvásárlásáról
4. Külföldiek hátrányban
5. Ingatlanok német kézen
6. Zsúfolt, papíron mégis néptelenedik a főváros

IV. Hirek a Netkapu-tól

V. Hirdetési lehetôségek az ingatlan.com-on

I. Hirek az ingatlan.com-ról
1. Új tetőtéri lakások a VIII. és XIV. kerületben
Ismét leköthetők új tetőtéri lakások. VIII. ker. szép helyen, a Benyovszki Móricz utcában (négy lakás újra értékesítés alatt) és Zuglóban a Köver Lajos utcában (itt még 4 lakás eladó, új alaprajzokkal). Kérem látogasson el az ingatlan.com-on a lakásokat bemutató oldalra http://www.ingatlan.com/garret.html Ha ajánlatunk felkeltette érdeklődését, szívesen küldünk további tájékoztatást
(info\@ingatlan.com).

2. Maglódon épülő ház anyagkötségen eladó: 900 nm-es telken 147,6 nm lakóterületű 25%-os készültségű családi ház sürgősen és olcsón eladó! Bővebb információ: http://www.ingatlan.com/maglod.html

II. Rövid hirek
1. Matolcsy a bérlakásokról
A lakásügyi tárcaközi bizottság első ülésén tíz megyéből beérkezett 13 pályázatot értékeltek. Tízenháromból tíz pályázat elfogadásáról döntöttek, mintegy 1,8 milliárd forint támogatás megítélésével, amely 437 lakás megépítéséhez nyújt segítséget. Az átlagos építési költség 70–150 ezer forint/négyzetméter között mozog, a pályázatok felénél 100 ezer forint/négyzetméter alatti költséget jeleztek. A pályázatok nagy részében az önkormányzatok szociális bérlakásokat terveznek építeni, melyet fiatal házasoknak, pályakezdőknek, időseknek szánnak. Ma Magyarországon a bérlakások aránya 10% alatt van szemben az EU-s 45%-kal. Matolcsy György összegezve a kormány Széchenyi terv részeként kihírdetett otthonteremtési programját sikeresnek minősítette, mely keretében a kapcsolódó hitelkamatokat 22%-ról 8%-ra csökkentek.
(2000.08.04.)

2. A Hegyvidék beruházót keres
Állami pályázati támogatás segítségével szeretne a Nagyenyed utcában nem szociális jellegű bérlakásokat építeni a XII. kerületi önkormányzat. A fideszes polgármester bízik a sikerben, amely segítene abban is, hogy a beruházáshoz befektetőt találjanak. A négy bontásra ítélt tömbben élők többsége bizonytalan, nem tudják mikor és hová költöznek.
(Népszabadság 2000.08.03.)

3. Nem emelkedtek a budapesti ipari telkek árai
Nem emelkedtek az utóbbi két évben a fővárosi ipari telkek négyzetméterenkénti árai, jelenleg 6-12 ezer forint között mozognak, míg a kereskedelmi célú telkek négyzetméterenkénti ára 12-25 ezer forint. Budapesten a IX. kerületben 8-10 ezer forint között mozog az eladó telkek négyzetméterenkénti ára, míg például a XI. kerületben ennél magasabb, 10-12 ezer forint az ár. A XIII. kerületben jelenleg 12 ezer forintba kerül egy ipari telek négyzetmétere, míg a Csepel szigeten már 5-6 ezer forintért is van eladó telek.

4. Villafelújítás a Nagyerdőn
A debreceni Nagyerdő századfordulós képét mutatják messziről nézve azok a villák, amelyek a gyógyfürdő bejáratához vezető út mentén állnak. Közelebb érve már jól látható, hogy a hajdan államosított és tanácsi kezelésbe adott villák mindegyike alapos felújításra szorul. Van köztük olyan, amelyiket a hajdani bérlők után most hajléktalanok „laknak le”. Máshol az önkormányzat munkatársai befalaztak ajtót, ablakot. A debreceni önkormányzat elhatározta – mivel jelenleg sem értékesíteni, sem bérbe adni nem tudja az igen értékes területen lévő ingatlanokat –, hogy felújítja és korszerűsíti az épületeket. A több tízmillió forintba kerülő munkálatok során korszerű, a mai kor igényeinek megfelelő, de régi formájukat is megtartó épületekké alakulnak a villák. Jogszerűen itt tartózkodó lakóikat más lakásba költöztetik, de ide valószínűleg már nem kerülnek vissza, hacsak nem veszik meg a házakat, vagy nem vállalják a jócskán megemelkedett lakbér kifizetését. Az is elképzelhető, hogy egy-két befektető panziónak vásárolja meg az egymás mellett lévő villákat. Így bennük azok a gyógyfürdőzők bérelhetnek apartmanokat, akik nem a szállodákat választják. Ilyen szándék azért is elképzelhető, mert a villasor nemcsak a gyógyfürdőhöz van közel, de ahhoz a villamosmegállóhoz is, ahonnan percek alatt a debreceni városközpontba lehet jutni.
(Magyar Nemzet 2000.08.03.)

5. Kimerült a keret
Két hét múlva várható végleges döntés az energiatakarékossági hitelprogram lakossági keretének felhasználásáról. A kérelmekről döntő tárcaközi bizottság pénteken áttekintette a mintegy 230 millió forintnyi igényt tartalmazó 530 lakossági pályázatot. A gazdasági tárca várhatóan 150 millió forintot, vagyis az előzetesen kihirdetett összegnél 50 millió forinttal többet oszt szét többek között fűtés-korszerűsítésre, nyílászárók cseréjére, hőszigetelésre, ami persze így is jóval kevesebb, mint az összes igény. A négy csoportba sorolt kérelmeket az elérhető energiamegtakarítás alapján rangsorolják – mondta el Szerdahelyi György, a minisztérium tanácsadója az MTI-nek.
(Népszabadság 2000.08.01.)

6. Szerződéskötés hidakra
A szekszárdi Duna és a polgári Tisza-hid megépítésére a Vegyépszer Rt. és a Ganz Acélszerkezet Rt. alkotta konzorcium kapott megbízást a Nemzeti Autopálya Rt-től. A 10 és 15 milliárd forint költésgű hidaknak 2002 május 30-ig kell elkészülniük.

7. Remény az ózdi salakos házak lakóinak
Megkezdődött a martinsalakból készült, megrepedt és többnyire életveszélyessé vált családi házak állapotának feltérképezése, a műszaki megoldások, valamint a kártalanítás lehetőségeinek kidolgozása – jelentette be a Heves megyei Tarnaleleszen Horváth László, a körzet fideszes országgyűlési képviselője. 536 településen 165 család otthona van veszélyben. Amíg nincs az ügyben konkrét döntés, az életveszély elhárítására az önkormányzatok vis maior keretéből kérhetnek pénzt a bajba jutott családok.

8. Ingatlan-net
Ingatlanpiac a hálón címmel összeállítást közöl az Ingatlan és Befektetés című kéthetente megjelenő újság legfrissebb száma. Az interneten megjelenő szakmai befektetők többsége eladó ingatlanok adatbankját hozta létre. A magyar ingatlanpiac már rendelkezik olyan „kikötővel” is az interneten, ahonnan a piac szinte valamennyi szereplőjére, statisztikai adatokra, szakmai kiadványokra és külföldi ingatlanportálokra is rá lehet látni. Ma már mind többen áldoznak az internetes jelenlétre – írja az Ingatlan és Befektetés. A látogatók többsége ma még fiatal, s nem elsősorban az üzleti információkat keresi, de ez a helyzet hamarosan megváltozhat.

9. Soros kezelésében a brit adóhivatal?
Az MTI értesülése szerint a brit adóhivatal 750 épületét árulja, hogy majd viszontbérli azokat, azt remélve, hogy az ingatlanokat hatékonyabban tudja hasznosítani. A magyar származású befektető-guru tulajdában lévő csoport a legesélyesebb a tender megnyerésére.
(2000.07.30)

III. Ingatlanpiaci hirek
1. Környezetvédelmi tanulmány a fővárosról
Elkészült a főváros környezetvédelmi programja – Budapest levegője az egyik legrosszabb az országban a zöldfelületek aránya pedig alacsony. A Duna mentén az Árpád hídtól egészen Csepelig korlátozni kell a gépjárműforgalmat, erősíteni kellene a tömegközlekedést (4-es metro megépítese, 56-os villamos gyorsvasúttá alakítása, MÁV elővárosi hálózatának kiépítése) ahhoz, hogy érdemben javuljon a főváros levegője – javasolja többek között Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. (BFVT). által elkészített környezetvédelmi program. Az elképzelések hat évre szólnak, megvalósításukhoz több száz milliárd forintra lenne szükség. Félő azonban, hogy a terv végrehajtásához sem pénz, sem politikai akarat nem lesz a közeli jövőben. A levegőminőség tekintetében célként az Európai Unió által megadott határértékeket tűzte ki a BFVT. (A Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-ig egyébként a szálló por és a szilárd toxikus anyagoknak a húszszázalékos csökkentését fogalmazta meg.) A légszenynyezésért elsősorban a közlekedést teszi felelőssé a tanulmány és a kerékpáros közlekedés arányát 5%-ra kívánja emelni (jelenleg nincs külön összeg a kerékpárutak fejleszésére a fővárosi büdzsében...) A belső területeken a beépítések helyett zöldfelületeket kellene kialakítani, az erdők városon belüli arányát 13,4 %-ról tizenhatra kellene emelni, a parkoknál pedig 5,5 százalékot tartana megfelelőek a program a mostani 2,3 helyett. Budapesten egyébként legutóbb 1976-ban készült átfogó zöldfelület-fejlesztési terv. Parkosítani kellene az óbudai bányagödröket, a Szilas- és a Rákos-patak völgyét, hozzá kellene kezdeni a Népliget felújításához. A ráckevei-soroksári Duna-parton is van lehetőség a zöldfelület növelésére. 2003-ban várhatóan egy hatalmas új közpark építésébe is belevág a főváros. A London kutatási központ állítása szerint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által által működtetett nyolc levegőszennyezettséget mérő állomások műszerei sokszor nem a valóságnak megfelelő értékeket mérnek – elsősorban a berendezések lerobbant állapota és rossz elhelyezésük miatt. A műszereket az Egészségügyi Minisztérium jövőre tervezi lecserélni 200 milliós beruházással 6 mérőállomáson, kettőt pedig várhatóan felszámolnak.
(Népszava 2000.07.20.)

2. A plázaláz gyorsítja a gettósodást?
A spekulációs ingatlanfejlesztés, az átgondolatlan lakáspolitika és a bevásárlóközpont-építési láz a fő oka a városi életminőség romlásának – olvasható abban a tanulmányban, amelyet a Levegő Munkacsoport és egy amerikai kutatóintézet szakértői készítettek. A közelmúlt városfejlődését elemző tanulmány ajánlásokat is megfogalmaz a kedvezőtlen folyamatok – például a belső városrészek gettósodása – megfordítása érdekében. Magyarországon robbanásszerűen nő a spekulatív ingatlanépítés – állapítja meg a Városromboló tényezők című, eddig még nem publikált tanulmány a városi életfeltételek romlásának okait vizsgálva. A Levegő Munkacsoport és a New York-i székhelyű Közlekedés- és Fejlesztéspolitikai Intézet szakértőinek elemzése szerint a spekulációt az engedékeny hatóságok és a nagyvonalúan hitelező bankok ösztönzik. A következmény, hogy a túlzsúfolt budapesti belvárosban minden foghíjtelekre irodaház épül (bár a bérleti díjak csökkenése már jelzi, hogy telített az irodapiac). Beliczay Erzsébet, a szerzők egyike úgy véli: elhibázott a hazai állami és önkormányzati lakáspolitika is. A jelenlegi támogatási rendszer elsősorban a tehetős, leginkább a városokat övező zöldövezeteken letelepedő építtetőket támogatja. Ezáltal a városok területe kiterjed, nő a napi utazási távolság – ugyanakkor a fizetőképes rétegek eltűnnek a városmagból. Aki viszont meglévő lakásának átalakítására készül, ehhez nem számíthat érzékelhető támogatásra, ami tovább gyorsítja a városrészek leromlását, illetve a gettósodást. A gettószerű negyedek kialakulását maguk a helyhatóságok is ösztönzik, amikor a rehabilitálandó városrészekből a szomszédos „szegénynegyedekbe” költöztetik a kis jövedelműeket. Hasonló hatása van a bérlakások eltűnésének is. – A kormány most kétmilliárd forintot ad az önkormányzatoknak bérlakásépítésre, ugyanakkor csak a VI. kerületi önkormányzat ennél nagyobb értékben válik meg meglévő bérlakásoktól – jegyezte meg a szakember. Beliczay Erzsébet szerint városromboló tényező a városszéli bevásárlóközpontok terjeszkedése is, ez azonban már csak a vidéki városokat fenyegeti, a fővárosban lecsengőben van a plázaláz. Magyarországon egyébként 530 ezer négyzetméternyi bevásárlóközpont van, ami az egy főre eső négyzetméterek számát tekintve megegyezik az EU-átlaggal, de több mint a hasonló méretű Ausztriában, Belgiumban vagy Svájcban. A tanulmány ajánlásai szerint elsősorban a kiköltözést ösztönző lakáspolitika megváltoztatásával, illetve a bankok befektetési tevékenységének szigorúbb állami ellenőrzésével lehetne a városok lepusztulásának folyamatát megfordítani.
(Népszabadság 2000.07.18)

3. Tárcaközi egyeztetés a BM-ben a külföldiek ingatlanvásárlásáról
A húsz megyei közigazgatási hivatalvezetőtől bekért helyzetértékelés és a javaslataik figyelembevételével, a szükséges tárcaközi egyeztetés után, várhatóan szeptemberben vitatja meg a kormány a külföldiek ingatlanvásárlásaival összefüggő kérdéseket - nyilatkozta Bekényi József, a BM önkormányzati főosztályának helyettes vezetője. A jelentések iktatása még zajlik, így ezek tartalmáról s az esetleges javaslatokról egyelőre nem tudott nyilatkozni a tárca főtisztviselője. Így nem ismert előtte az sem, hogy a Grespik László fővárosi hivatalvezető írásban kezdeményezi-e ingatlanvásárlás előtt a külföldiek nemzetbiztonsági, rendőrségi ellenőrzését. Grespik szerint évente több milliárd forintot mosnak át a maffiák a magyarországi ingatlanvásárlásokkal. A kérdéskör hatósági oldalának elemzése mellett, a termőföld-törvényt gondozó szaktárcával együtt vizsgálják majd az uniós csatlakozással összefüggő vetületeket is - jelezte a BM illetékes. A főosztályvezető- helyettes úgy tudja, hogy e téren a végső cél a teljes liberalizáció. Horváth Gábor külügyi szóvivő az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a külföldiek ingatlanvásárlásával kapcsolatos engedélyeztetési eljárásra Magyarország a tagságtól számított ötéves időszakra kért átmeneti könnyítést az Európai Uniótól.
(2000.07.20.)

4. Külföldiek hátrányban
Tolna megyében a közigazgatási hivatal nem ad több engedélyt arra, hogy külföldiek úgynevezett tanyás ingatlant vásároljanak. Korábban a Belügyminisztérium, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közös álláspontja alapján a 6000 négyzetmétert meg nem haladó, volt zártkerti szőlő és rajta lévő gazdasági épület együttesét tanyának tekintették, és tulajdonjogának megszerzését külföldiek részére engedélyezték. A fentiek következményeként – főleg Simontornyán és Szekszárdon – 1996-ban 25, 1997-ben 36, 1998-ban 65 és 1999-ben 64 tanyás ingatlan eladását hagyták jóvá. Ezzel a gyakorlattal ellentétes álláspontot képviselt a Legfelsőbb Bíróság egyik ítélete, amely szerint a tanya alatt a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport értendő. Gerhardtné Péter Mária, a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal hatósági főosztályának helyettes vezetője szerint ez a meghatározás egyértelműen az alföldi tanyákra érvényes. Ennek hatására emelkedett az elutasított kérelmek száma, és szinte teljesen megszűnt Szekszárdon a finnek, Simontornyán pedig a hollandok ingatlanvásárlása. A tanyás ingatlan fogalma Szekszárdon és környékén azt jelenti, hogy van egy feldolgozó pince, és egy kis szobácska a feldolgozó előtt vagy újabban a tetőtérben. A tulajdonosok nem lakhatnak állandóan itt. Ez alól kivétel a Sárközhöz tartozó Decs-Szőlőhegy, mivel a decsiek úgy építkeztek évszázadok óta, hogy a hegyen lakni is lehessen. Szekszárd környékén ötezer présház van, ezeket a helyiek tanyaként emlegetik. Néprajzosok szerint a bíróság tanyának az alföldi lakhelyeket tekinti, ahol a család minden esetben ott is él.
(Magyar Nemzet 2000.08.03.)

5. Ingatlanok német kézen
Miért vásárolnak a németek annyi ingatlant hazánkban? Ha jobban körülnézünk a világban, kiderül, hogy korántsem Magyarország a fő célpontja a német polgároknak, a Balaton-parti és a dunántúli, ezen belül is a baranyai telkek, házak igen csekély hányadot tesznek ki az általuk megvásárolt ingatlanokból. Gáspár Jenőtől, a Baranya megyei Közigazgatási Hivatal hatósági főosztályvezetőjétől megtudtuk, hogy a külföldiek közül a németek vezetik a vásárlási rangsort, ők veszik régiónkban az ingatlanok kétharmadát. 1997 volt a csúcsév 308 birtok megvásárlásával, azóta évente 200 porta kerül a tulajdonukba, idén szeptemberig 147 „birtokot” vásároltak. Az igazi invázió nem mifelénk, hanem a Baleári-szigeteken zajlik: éves átlagban 3-4 millió német polgár tölti ott a szabadságát, s több mint 70 ezren már kisebb- nagyobb ingatlanok tulajdonosaként teszik a lábukat Mallorca, Menorca, Ibiza vagy Formentera földjére. A tartományi takarékpénztárak szövetségének kimutatásából kitűnik, hogy a német családok egytizede 3,6 millió háztartás) gondol külföldi ingatlan vásárlására; 1,1 millió család pedig komolyan tervezi, hogy házat vagy nyaralót vesz külföldön, köztük nem kevesen Magyarországot célozzák meg, s a Balaton-parttól messzebb is elmerészkednek, ha kies helyen vízparti ingatlant találnak. 1993 óta mintegy 600 ezer német családnak vált valóra a napos déli tájon álló házról szőtt álma. Az álom megvalósítása összesen 33 milliárd márkába került, azaz egy-egy ingatlan átlagos ára 125 ezer márka volt. A takarékpénztárak arra számítanak, hogy a németek idén mintegy 6 milliárd márkáért vásárolnak lakást, telket, házat külföldön. Ha az érdeklődők rövid távon csakugyan meg tudják valósítani vételi elképzeléseiket, úgy 2001-ben már 800 ezer német család fog külföldi ingatlannal rendelkezni. A megkérdezettek egyharmada legfeljebb 100 ezer márkát kész áldozni erre – ebbe az öszszegbe a magyar kínálat még jócskán belefér. 40 százalékuk 100-200 ezer márka közötti vételárban gondolkodik, 25 százalékuk pedig 200-400 ezer közöttiben. Alig 5 százalék viszont 400 ezer márkánál több pénzt is hajlandó lenne kiadni álmának megvalósításáért. A „célországok” között toronymagasan vezet Spanyolország: a németek 31,2 százaléka valamelyik spanyol szigeten, 18,7 százaléka pedig a spanyol szárazföldön venne házat. A második helyen (23 százalékkal) Olaszország, majd a harmadikon (16,9) Franciaország következik. A tényszerű adatok szerint a németek számára vonzó napos országok között Magyarország a 9. helyen áll: a tervezgetők 1,3 százaléka szeretne nálunk ingatlant vásárolni.
(Népszava 2000.07.20)

6. Zsúfolt, papíron mégis néptelenedik a főváros
A tíz évvel ezelőtti kétmillió-tizenhétezres lélekszám idén januárra egymillió-nyolcszáztizenötezerre apadt, de munkaidőben Budapest jelenléti ívén jóval több mint kétmillió aláírás szerepelne. Budapest elnéptelenedése nem váratlan jelenség – legalábbis a szakemberek előtt nem az. A rendszerváltozás évében még pozitív volt a szaldó: a beköltözők többen voltak, mint az elköltözők. Öt éve – mint az a KSH jelentéséből kiolvasható – tízezerrel többen költöztek el, mint ahányan ide költöztek. A főváros népességét az országban is tapasztalható folyamatok apasztották tovább: többen haltak meg, mint ahányan születtek. Tavaly például húszpercenként történt egy halálozás és csak harminchét percenként egy élveszületés. Langerné dr. Rédei Mária, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense egy kamarai előadáson rámutatott: a népességcsökkenés megállításához átlagosan 2,1 gyerek kellene, miközben jelenleg 1,2 gyerek jut egy párra. Az országosan jellemző folyamatok mellett Budapest elnéptelenedéséhez sajátos okok is hozzájárulnak. A főváros ma már nem vonzó lakóhely, túlzsúfolttá vált, ráadásul a belső kerületekben a lepusztult épületek nem biztosítanak kellemes milliőt. Mindennek az lett a következménye, hogy évente harminc-negyvenezer ember menekül vidékre, elsősorban a szűkebb agglomerációba. Az elköltözők egyik része azokból a szegényekből áll, akik több lépcsőben, sorozatos lakáscserék révén kerülnek vidékre, vagyis a Pest környéki, ma még kevéssé divatos településekre. A kiköltözők másik csoportját pedig azok a középkorú középosztálybeliek alkotják, akik a vállalkozásukat is áttelepítik új otthonukba. A belső kerületekben, ahol a várható élettartam az afrikai és a fejlődő országokéhoz hasonlóan 58-59 év, a munkanélküli, lecsúszott rétegek maradnak. A rendkívül rossz lakáskörülmények azokat a szegényeket vonzzák, akik a válságövezetekből menekülve a fővárosban remélnek megélhetést. A tendencia már csak azért is káros, mert a kitelepülők éppen családalapítási szakaszban vannak, míg a városban maradók jelentős része már nyugdíjas éveit tölti. A főváros népessége három évtizede nőtt meg ugrásszerűen. Majdnem negyedmilliós gyarapodást jegyeztek föl 1960 és 1970 között, amikor egymillió-hétszáznyolcvanháromezerről kétmillió-egyezerre nőtt az állandó lakosok száma. Az ország népességéhez viszonyított arány azonban nem 1970-ben volt a legnagyobb, az akkori 19,4 százalékot 1991–93 minden év felülmúlta egyetlen tized százalékkal. Idén január elsején hazánk lakosságának még a 18,1 százaléka lakott a fővárosban. Langerné dr. Rédei Máriától megtudtuk: számításaik szerint húsz év múlva 1,4 millió alá esik Budapest lélekszáma. Az elkerülhetetlennek tűnő folyamaton némiképp enyhíthet az egyre nagyobb volumenű rehabilitáció: a felújított és újonnan épített belvárosi házakba idővel visszaáramlik a drága ingatlanokat megfizetni képes tehetősek egy része. A belső kerületek lakóhelyként történő felértékelődéséhez azonban még legalább harminc évre van szükség. (Népszabadság 2000.08.02)

IV. Hírek a Netkapu-tól
Útépítési srtatégiák
Csak a stabil, kiszámítható feltételek érvényesülésével valósítható meg a kormány elképzelése, amelyben az szerepel, hogy évente 100 kilométer autóút, autópálya épüljön meg - hangzott el a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági bizottságának ülésén, ahol a magyar gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési kérdéseiről hallgattak meg szakértőket. Mert, mint mondták, számtalan beruházási, helyi és lobbi-érdek szabhatja meg egy-egy útvonal megépítését. De a kamara a gazdaság szereplőinek véleményét kívánja összesíteni és eljuttatni a döntéshozóknak. A javaslatok között szerepel, hogy Záhony térségét fejlesszék egy logisztikai központtá, ugyanúgy, ahogyan Ferihegynek is ilyen szerepet szánnak. Az M0-ás és az M3-as közötti szakasz megépítésének költségét a meghívott szakértő 110 milliárd forintra becsülte, amelyhez még hozzájárul a Gödöllőt valószínűleg keleti irányból megkerülő, átívelő útvonal költsége is. Ám ennek nyomvonala még nem ismert, mert az érintett önkormányzatok még nem adták beleegyezésüket a tervezett útvonal kijelöléséhez. (Krónika) Változatlanok maradnak a Földhitel - és Jelzálogbank kamatai Nem változnak a Földhitel- és Jelzálogbank kamatai azt követően, hogy csütörtökön befejeződött a bank VI. jelzáloglevél-sorozatának kibocsátása. Az értékpapírok névértéke 1,5 milliárd forint, amelyet másfélszeres túljegyzéssel bocsátottak forgalomba. A jelzáloglevelek kamata az első félévben 11,3 százalék, amely a későbbiekben változhat. Mivel a lakástámogatásokról szóló kormányrendelet szerint a Földhitel- és Jelzálogbank kamatai legfeljebb másfél százalékkal haladhatják meg a jelzáloglevelek kamatát, és a februári jelzáloglevél kibocsátás kamata ugyancsak 11,3 százalék volt, így a lakáshitel-kamatok nem változnak a pénzintézetben. Vagyis, az ötéves változó kamatozású hitel esetében 11,2 százalék marad, az évente változóknál 12,8 százalék, a kiemelt támogatással nyújtott kölcsönök kamatlába 5,17 százalék. Mindegyik hitelfajtánál évi másfél százalék kezelési költséget számítanak fel, amely magában foglal egy hitelfedezeti életbiztosítást is. (Krónika) Építési ajánlatokat várnak a Mária-Valéria hídra Hogy a 18 érdeklődőből mennyien fogják benyújtani ajánlatukat, az a mai helyszíni bejárástól is függ, mert az építők itt szembesülnek a megvalósítás körülményeivel. Ezután tudnak kalkulálni a szállítás költségeivel, az építés idejére kialakítandó telephely létesítésével. A helyszíni szemlén az érdeklődők kérdéseket tehetnek fel a tervezőnek és a beruházónak. A magyarokon kívül szlovák, osztrák és német építők vásárolták meg a pályázatot, a beadási határidő augusztus 21-ike, a bíráló bizottságnak három nap áll rendelkezésre, hogy a legjobbnak ítélt javaslatot megküldjék az Európai Uniónak. Az építést ugyanis a Phare program keretében majdnem 19 és fél millió ECU-val támogatja az Unió. A brüsszeli jóváhagyás után azonnal megkezdődhet az építés, vélhetően még az ősszel eltávolítják a szlovák oldalon lévő hídroncsokat. A híd építésén kívül a program része egy Párkánynál megépülő vámház is, amely Szlovákia Uniós csatlakozása után szállodaként üzemel majd. A beruházás befejezésének tervezett határideje 2001. december.
(Krónika)

Ingatlanpiaci konjunktúra-vizsgálat
- Önök legutóbb februárban végeztek egy ilyen felmérést. Mi változott alapvetően, vagy változott-e valami az elmúlt hónapokban?
- Változási tendencia érzékelhető. A konjunkturális helyzet ma rosszabb, mint februárban volt, vagy pontosabban februárban nagyon erős volt a konjunktúra. Ez mostanra mérséklődött valamelyest és az árak tekintetében is egy picit lejjebb vannak a várakozások, mint néhány hónappal korábban. Az egyes szegmensekben egészen eltérőek a szituációk továbbra is. Tehát, a lakásfronton erős konjunktúra van változatlanul, a mértéke csökkent februárhoz képest, de nagyon erős a kereslet. A raktáraknál nagyjából semleges a helyzet, ezzel szemben viszont az egyéb területeken, tehát az irodáknál és a boltoknál, tehát a kereskedelmi egységeknél inkább pesszimisták a várakozások.
- Tehát nagyobb a kínálat, mint a kereslet?
- Igen. Tükröződik ez az áralakulásban is. A lakások és a telkek, amik nyilván a lakásépítéshez kellenek, ezeknek az ára a jelzések szerint dinamikusan emelkedik. Alulról húsz százalékot közelítő, a megkérdezettek megérzése az átlag lakásárnövekedést tekintve picit magasabb az új lakásoknál és egy picit kisebb a használt lakásoknál.
- Ez év végéig várható ez a további húsz százalékos árnövekedés?
- Nem, ma úgy ítélik meg, hogy a 2000-es árnövekedés mennyi lesz 99-hez képest, tehát ennek a nagyja azért már bekövetkezett, valószínűleg.
- Tehát további emelkedés már nemigen várható?
- Nem valószínű. A telkeknél egy ilyen 23-24 százalékos áremelkedést jeleznek, tehát itt eléggé dinamikus. Ezzel szemben az egyéb területeken az építőipari árnövekedés alatt van: 5-6-7 százalékokat mondanak ma már csak. Reálértelemben egy árcsökkenés van már az irodáknál, a bolthálózatoknál, vagy boltoknál, raktáraknál, üzemcsarnokoknál és ez nyilván tükrözi is a piaci helyzetet, hiszen ha túlkínálat van, annak azért megvannak az árkövetkezményei.
- Mi lehet az oka? Lehet-e az, hogy tulajdonképpen azok a vállalkozások, amelyek eddig irodát, vagy üzlethelyiséget akartak bérelni, vagy vásárolni, ezt már megtették, tehát a piacon elkeltek azok, amelyek iránt már volt érdeklődés, vagy egyéb oka van?
- Az egyértelmű, hogy a kínálat jelentősen emelkedik, nagyon sok bevásárlóközpont létesült, nagyon sok új irodaépítés ment végbe. Tehát a kínálat jelentősen megnőtt, miközben a kereslet messze nem ilyen arányban bővült. Tudjuk, hogy mondjuk a nagy bevásárlóközpontokban már gondot okoz a bolthelyiségek kiadása, nagyon magas bérleti díjakkal próbálkoznak. Volt egy olyan alkérdésünk, ahol azt próbáltuk megvizsgálni, hogy mennyire árérzékeny a vételi folyamat...
- Tehát, ha olcsóbban kapnák meg...
- Feltettük azt a kérdést, hogy ha húsz százalékkal lemenne a bérleti díj, vagy pontosabban húsz százalékkal olcsóbban tudna a kerületen belül valahol egy ugyanilyet bérelni, vagy egy másik kerületben, akkor elmenne-e? És bizony, a számok azt mutatták, hogy - ezt a vállalkozások területén folytattuk természetesen - olyan 40 százalék azt mondta, hogy ő bizony elmenne. Igenis árérzékeny az, hogy hol bérelnek, ezekből a válaszokból az derül ki. Ez a túlkínálati helyzet lehet, hogy oda fog vezetni, hogy egy árverseny indul be és az árversenynek meg lehet egy olyan hatása, hogy bizony a bérleti díjak adott esetben nem csak reálértelemben csökkennek. Tehát nem emelkednek annyira, mint az infláció, hanem bizony az is lehet, hogy bizonyos szegmensekben abszolút értékben is lefele mennek. Persze, ez most egy spekuláció, ha úgy tetszik. Az mindenesetre kiderült ebből a felmérésből, és ez tudományosan igazolt tény, hogy igenis érzékenyek az áralakulásra a bérbe vevők. Tehát, ha valaki megelégeli azt, hogy próbálja bérbe adni, de nem tudja, és azt mondja, hogy akkor lemegyek az árral, mondjuk húsz százalékkal, akkor valószínűleg nagy eséllyel fog találni, aki azon az áron már kiveszi. Eladó szempontjából persze jó, de a vevők szempontjából nem biztos, hogy jó, hogy azt érzékeli, hogy nehéz találni, illetve az árak azok magasabbak mint voltak, de valószínűleg itt is egy stabilizáció lesz azért a következő időszakban.
- Ez a húsz-huszonöt százalék, ami az idén várható, ez jövőre mérséklődhet, tehát marad az árnövekedés, de már kisebb mértékű lesz?
- Ha mondjuk ez tovább folytatódik, akkor valószínűleg ez lesz, tehát hogy mérséklődik a növekedési ütem, a kínálat csak emelkedni fog. A mostani pénzügyi feltételekben bekövetkezett változások azért erősen ösztönöznak arra, hogy új lakásokat kezdjenek építeni, illetve az az egyszeri sokk, amit a befektetők, a pénztartalékkal rendelkezők megértek, hogy leestek a kamatok, ez már a múlt. Aki idáig állampapírokat vett, vagy tőzsdén volt, vagy befektetési jegyeket, tehát aki egyszer bankbetétet tartott, tehát aki pénzben tartotta a megtakarításait és realizálta azt, hogy a korábban megszokott 15-20 százalékos kamat helyett hirtelen leesett 8-9-re, az most megijedt ettől és átvitte - már ha elérte azt a nagyságrendet, amikor már át lehetett vinni - akkor átvitte lakásba. De még egyszer nem fog megijedni, mert innentől kezdve a kamatok még egyszer ekkorát nem tudnak esni, csak nagyon picit fognak morzsolódni, tehát azt gondolom, hogy ez az egyszeri hatás is már nem jelentkezik. Tehát az a legvalószínűbb, hogy a folyamatok csillapodni fognak, de mi is nagy érdeklődéssel várjuk, hogy mit hoz a következő felmérésünk, ezt hogyan látják a piaci szereplők.
- Vajon a külföldiek ingatlanvásárlásai számítanak-e árfelhajtó tényezőnek? Ezt azért kérdezem, mert az utóbbi hetekben arról lehetett hallani, hogy a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője meghatározott egy keretet, mondván, hogy ez is egyfajta árfelhajtó tényező. Ön viszont az okok közt ezt nem említette. Azt tudjuk, hogy a 8-900 ezer budapesti ingatlanból elenyésző számban vásárolnak külföldiek. Tehát, ez lehet az ok?
- Azok a lakások, amelyeket egyénileg vásárolnak, azok elenyészőek, tehát egyszerűen a tömegénél fogva sem tudja a folyamatot alapvetően befolyásolni. Az egy más kérdés, hogy persze, külföldi tulajdonú társaságok vásárolnak, és valószínűleg azoknak a vásárlása sokkal jelentősebb és nagyobb a piacon hatásában mint az ilyen egyéni vásárlásoké. Én nagyon nem értek egyet ezzel a törekvéssel, ami megfogalmazódik. Az persze lehet, hogy a 3-500 milliós villákat jellemzően külföldiek veszik meg. Tehát nem igazán hiszem, hogy az a problémája az embereknek, hogy most 300 millióért, vagy csak 200 millióért tudja eladni azt a villát. Nem gondolom, hogy ez általában befolyásolná az ingatlanpiac alakulását, illetve ha befolyásolja is, ezt tudomásul kell venni. Egyre inkább nyitottá válik a magyar gazdaság, egyre inkább liberalizálunk, már az OECD-ben benne vagyunk, ezt szeretném hangsúlyozni. Tagok vagyunk és az OECD-ben is fontos szabályok vannak, liberális irányba kell mozgatni a szabályokat. És hát az európai uniós tagság is azt jelenti, hogy onnantól kezdve föl nem merülhet az, hogy másképpen kezeljünk egy magyar polgárt, mint egy német polgárt, még polgárként is a vásárlások tekintetében. Tehát ha most valaki arra gondol, hogy egyesek fölvásárolják azokat az ingatlanokat, amelyeknek ugrásszerű árnövekedése lesz majd a következő tíz évben mondjuk és sokat fognak ezen keresni, hát ha ezt magánszemélyként nem teheti, megteheti társaságként és azt meg végképp nem lehet megtiltani. De zárójelben mondom, ezt magyar magánszemély is megteheti. Most ha valaki azt mondja, hogy nem szép dolog, hogy egyesek sokat keresnek, vagy extraprofitra tesznek szert, ezt lehet mondani, de én nem igazán látok abban hatalmas különbséget, hogy most aki extraprofitot keres, az éppen milyen állampolgár. Aki nem keres, és mondjuk irigykedik a másikra, azt nem biztos, hogy vigasztalja, hogy ilyen, vagy olyan állampolgár. Nem ez a baj. A baj az, hogy tényleg, és ez egy valódi probléma, hogy a magyar bérekhez képest, a magyar jövedelmekhez képest egyre drágábbak a lakások és megvehetetlenek, pláne egy pályakezdőnek megvehetetlenek, de ugye erre nem ez a megoldás. Erre az a megoldás, hogy egyrészt a béreknek gyorsabban kéne most már növekedniük, ezt a gazdaság teljesítménye lehetővé is teszi, a másik pedig az, hogy szakítani kell azzal a felfogással, hogy mindenkinek saját tulajdonú házban kell lakni. Németországban nincs így, amelyik sokkal gazdagabb nálunk. Igenis az a normális működése egy piacgazdaságnak, hogy bizony, az emberek jelentős része bérlakásban lakik. Persze, ehhez olyan szintű bérleti díjak kellenek, amelyek megfizethetőek és adott esetben önkormányzati vagy egyéb állami támogatások kellenek, amelyek nehéz szociális helyzetben ezt kiegészítik. Lakáshitelek: új lehetőségek A július elsején életbe lépett változások jelentősen élénkítették a lakás- hitelpiacot, mint ismert a kormány eltörölte a 35 éves korhatárt, így a kiemelten támogatott 5,1 százalékos kamatozású lakáskölcsönt mindenki igénybe veheti, aki új lakást épít. A változtatások után júliusban három hét alatt többen adtak be hitelkérelmet, mint az előző 5 hónapban összesen. A beadott kérelmek fele új lakás építéséhez kapcsolódik. Korábban ez a szám a 10 százalékot sem érte el. Államilag támogatott kölcsönt használt lakásvásárlására is fel lehet venni. A kamat egy éves kamatperiódus esetén 12,8 százalék. 5 éves kamatperiódusnál 11,2 százalék. A kölcsönt nyújtó pénzintézet a Földhitel és Jelzálog Bank jelenleg hat szerződéses partnerrel áll kapcsolatban, legutóbb a Postabank is bekapcsolódott az értékesítésbe. Ez azért is jelentős, mert ezentúl országszerte 30 Postabank-fiókban is lehet intézni az ügyeket. Korábban ugyanis nehézségeket okozott, hogy a Földhitel és Jelzálog Banknak csak hét ! területi irodája van az országban. A pénzintézet évvégéig további két-három bankkal igyekszik szerződést kötni. Zádori János a Földhitel és Jelzálog Bank osztályvezetője szerint a felfokozott érdeklődés miatt nem húzódik el a hitelek folyósítása. - A tender egyszerű ügyekben amikor minden feltétel megfelel a hitel- feltételnek, akkor az ügyintézési idő azért nálunk semmivel nem hosszabb, mint a többi kereskedelmi banknál. Ez a hitelkérelem beadásától számított egy hónap. Augusztus hónapban a kérelmi folyamat lerövidítésével az ügyintézési időt tovább tudjuk csökkenteni. A nyomtatványok egyszerűsödnek, így a teljes bírálati idő reményeink szerint 15 munkanapnál nem lesz hosszabb - mondta Zádori János.
A kormány az idén 12 milliárd forintot szán államilag támogatott lakáskölcsönökre. Az eddig beadott 7 milliárdos hitelkérelem azt mutatja, hogy a keretet évvégéig kimerítik az építők és a vásárlók. KSH: lakásépítkezések megélénkülése A lakásépítkezések megélénküléséről számol be a Központi Statisztikai Hivatal. Az első fél évben 18 ezer új lakás építésére szóló engedélyt adtak ki, ami tavalyhoz képest 38 százalékos emelkedést jelent. A hivatalos összesítésből az is kiderült, hogy az első hat hónapban valamivel kevesebb lakás készült el, mint 1999 hasonló időszakában. Idén 5 ezer 700 befejezett lakásra adták ki a használatbavételi engedélyt, ami 1 százalékos csökkenést mutat. Változatlanul a családi házas építési forma a leggyakoribb - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.