2001 május 29

Garanciaalapot a lakásépítéssel foglalkozó cégeknek?
Hol marad a kötelező tíz éves szavatosság?

Garanciaalapot kellene létesíteniük a lakásépítéssel foglalkozó cégeknek, mert a tiszavirág-életű vállalkozásokon nem kérhető számon a kötelező, tíz éves szavatosság. Joga van a tulajdonosnak - csak éppen nincs kin számon kérni. A Lakásépítők Országos Szövetségének konferenciáján ez volt az egyik megoldandó kérdés.

- A Lakásépítők Országos Szövetségének konferenciáján Ön azt mondta, hogy nagyon fontos az, hogy azok, akik lakást vásárolnak, azoknak megfelelő garanciája legyen arra, hogy a lakásokkal kapcsolatos tízéves szavatossági időt majd érvényesíteni tudják, mert Ön szerint olyan cégek is vannak ma a piacon, illetve felléphetnek, amelyek lehet, hogy tíz év múlva már nem léteznek és a garanciát senki nem fogja tudni érvényesíteni. Hogyan lehetne ezen változtatni, mit kellene tenni? - kérdezte a Krónika Benza Györgyöt, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének elnökét.
- Egy 10 ezer forintos betéti társaság bejegyzésével ma bárki ebbe a tevékenységbe kezdhet. A lakásépítést ma racionálisan úgy érdemes folytatni, hogy mindenegyes lakóépületre egy újabb, úgynevezett projekt-társaság jön létre, ez lehet bt, lehet egy kft, ami a lakásmegépítést követően megszűnik. Erre vonatkozóan semmilyen szabályozás nincs, ez a terület szabad préda ma Magyarországon.
- Úgy gondolja, hogy ez egy alkalmi társulás, tehát lehet, hogy egy kivitelező egy másik kivitelezővel összefog, de egy következő építkezésnél már nem és nem lehet mondjuk öt év múlva, hét év múlva őket semmifajta eszközzel rábírni arra, hogy valamit helyrehozzanak, amit esetleg elrontottak?
- A MALOSZ kimutatása szerint az elmúlt 15 évben gyakorlatilag a több ezer építési tevékenységgel, illetve lakásépítéssel foglalkozó cég közül néhány tucat maradt talpon, ugyanis nem érdemes a céget fenntartani, hiszen a magyar törvények értelmében 10 éves szavatosságot kell vállalni az építést követően.
- Vagyis lehet, hogy szándékosan nem marad fenn egy ilyen jellegű társaság tíz évig?
- Azok a problémák, amelyek ma keletkeznek, mivel a kormány által mindenképpen pozitív intézkedés eredményeképpen egy sor gazdasági társaság mindenféle tapasztalat és gyakorlat, szakértelem nélkül lakásépítésbe fogott, ezeknek a kárát, ha úgy tetszik évek múlva fogjuk meginni.
- Hogyan kellene szigorítani vagy szabályozni azoknak a körét, akik ilyen vállalkozói lakásépítésben részt vehetnek? Mit tartana szükségesnek?
- A lakásépítéssel foglalkozó cégeket a cégbírósági bejegyzésen túl külön garanciaalap hozzájárulásra kellene kötelezni, illetve egy külön engedélyezési eljárásban részesíteni vagy megkövetelni, éppen úgy, mint a brókercégeket vagy az utazási irodákat.
- Hallotta ezt az érvelést. Mit gondol tehát, hogy valóban szükséges volna egy ilyen garanciaalapnak a létrehozása? - kérdezte a riporter Horváth Sándort, a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetőjét.
- Ilyen elemmel megjelennének, ilyen biztosítékkal a MALOSZ-nak a tagjai, akkor biztos, hogy ha én vásárló vagy építtető lennék, akkor azt választanám, ahol még nagyobb a biztonság. Ez ugyanolyan, mint egy állampapírnál, ahol nagy a biztonság, a másiknál nagyobb a hozam, de kisebb a biztonság.

(Netkapu)

Franciák építik fel az új BS-t

A francia Bouygues nyerte el a tavaly december 15-én leégett Budapest Sportcsarnok újjáépítésére kiírt pályázatot. Az új arénát a szerződés értelmében 2002. augusztus 31-ig kell átadni, vagyis másfél év alatt egy új, a XXI. század követelményeinek megfelelő, 10-12 ezer néző befogadására alkalmas, minden teremsport számára használható aréna épül fel.

A munkálatok még ebben az évben megkezdődnek. Az építkezés, valamint a húszéves üzemeltetés költsége 65 milliárd forint, ennek az összegnek nem egészen a felét kell tizenkét év alatt az államnak kifizetni. Ha ez megtörténik, akkor kerül százszázalékos állami tulajdonba a létesítmény. A konzorcium a BS átadása után húsz évig rendelkezik az üzemeltetési joggal, az állam viszont minden évben húsz eseménynappal ingyen rendelkezik. A Bouygues garanciát vállalt ara, hogy magyar alvállalkozókat, beszállítókat, magyar anyagokat és eszközöket használ. Ettől csak akkor térhet el, ha bizonyítottan drágítja vagy késlelteti az átadást.

Szállodadömping várható
160 milliárd forint értékben építenek hoteleket

A jelek szerint a következő egy-két évben Budapestet ellepik a szálloda-beruházások. A szakemberek szerint az ingatlanpiaci fejlesztések közül ez a terület jelenti pillanatnyilag a legkedvezőbb befektetést A Gazdasági Minisztérium kimutatása szerint külföldi és hazai befektetők 600 millió dollár - 160 milliárd forint - értékben kezdtek szállodaépítésbe Magyarországon. A hotelépítők a nagyobb, több országot átszelő láncok, illetve a komolyak között számon tartott pénzügyi befektetők közül kerülnek ki.

A Plaza-lánc többségi tulajdonosa, az izraeli Ofer Brothers csoport a BRFK volt Deák téri épületéből kialakított szálloda üzemeltetésére a francia Meridien lánccal kötött szerződést. Ők jegyzik az SZDSZ korábbi Mérleg utcai székházából kialakuló Starlight Suites apartmanhotelt is. Negyedik szállodájukat a Dózsa György útra, az ötödiket a Duna-partra tervezik. Ugyancsak az újdonsült szállodabefektetők közé sorolható a szintén eddig a bevásárlóközpont építésben jeleskedett TriGránit is. A nemrég a West End City Centerben átadott ötcsillagos Hilton után a következő szállodák a volt expótelkekre épülnek. A luxushotel beruházások közül kiemelkedik a Gresham-palota már zajló építése, amelyet a világ egyik legdrágább lánca, a Four Seasons fog üzemeltetni jövő karácsonytól. A francia Orco Hotel Rt. beruházásában épül a Hotel Andrássy, amely a családias jellegű kis méretű négycsillagos szállodák közé tartozik majd. A Royal újraélesztésével kezd új beruházásba az Aquincum szállodát birtokló Corinthia Corporation.

(Ingatlan és befektetés)

Bevásárlóközpontok

Ha a hipermarketeket nem számítjuk ide, az idén átadott két fővárosi és öt vidéki bevásárlóközponttal már közelíti a félmillió négyzetmétert a hazai bevásárlóközpontok állománya. Ezen belül a fővárosi mennyiséget mintegy 304 ezer négyzetméterre becsülik. Csakúgy a vidéki, mint a budapesti piacra jellemző, hogy a beruházások kétharmada az utóbbi három évben valósult meg.

A Jones Lang LaSalle nemzetközi ingatlanközvetítő cég szerint jelenleg 133 ezer négyzetméter bevásárlóközpont van építés alatt Budapesten, és további 177 ezer tart a tervezés fázisában, amelyekről persze ma még egyáltalán nem tudni, hogy megvalósulnak-e, és ha igen, mikor.
Soványka volt az idei termés a fővárosi bevásárlóközpont-piacon. Mindössze két új mall készült el ebben az évben Budapesten, a III. kerületben lévő Eurocenter a maga 22 ezer négyzetméterével és a második kerületben lévő Rózsadomb Center, amely mindössze 8 ezer négyzetméterrel bővítette a bevásárlás katedrálisainak kínálatát.
Érdekes s mindenképpen elgondolkodtató, hogy a nagy, elsősorban kereskedelmi területek bérbeadásával foglalkozó nemzetközi cégek, egyiket sem tartják telitalálatnak. Igaz, az Eurocenter 100 százalékosan telített, ám azt róják fel számlájára, hogy kicsik a boltok, s az alaprajzi elrendezése nem eléggé áttekinthető, amiből következően nincsenek a kereskedők igazán megelégedve a forgalommal. Mindenesetre ezt látszik igazolni, hogy alig néhány hónappal a megnyitás után már megtörtént az első bérlőcsere. A franchise rendszerben üzemelő földszinti Fila boltot kénytelen volt az anyacég átvenni, mert nem tudta az eredeti bérlő kitermelni a megfelelő forgalmat.
Az Eurocenternél sokkal tragikusabb a Rózsadomb Center helyzete és piaci megítélése. A meglehetősen kis távolságban lévő konkurencia (Rózsakert, Budagyöngye, Új Udvar) és a szakmailag elhibázottnak ítélt belső elrendezés okán igen rossz a kihasználtsága. Szinte minden fő bérlő a földszinten helyezkedik el. A legfelső szinten lévő mozi még a leglátogatottabb az épületben, amelyről egyébként több nemzetközi tanácsadó cég szakembere is azt állítja, irodaháznak ragyogó lenne. A sok üres terület miatti, a tervezettnél nyilván kevesebb nettó árbevétel okán szinte biztosra vehető, hogy a bevásárlóközpontok esetében számolt átlagos hét és fél éves megtérülésre e bevásárlóközpont esetében nem igazán számíthat a befektető. Talán nem véletlen, hogy máris megjelent az ingatlanpiac kínálatában mint eladásra váró lehetőség.
Budapesten az ideihez hasonlóan jövőre is mindössze két nagy bevásárlóközpont átadásával lehet számolni, ráadásul mindkettővel Budán, melyek közül az egyik - a Mammut II. - igazából a bővítés kategóriájába tartozik. Igaz, ez a maga 20 ezer négyzetméterével, akár egy önálló bevásárlóközpontnak is számíthat. A másik a MOM Parkon belül megvalósuló bevásárló- és szórakoztatóközpont, a MOM Centrum lesz. A néhány kisebb alapterületű központ (XVII., Flamingó Plaza, XIV., Veritas Center, XVI., Füzér), főleg a környékbeli vásárlókra számíthat majd.
Várhatóan a 2002-es és 2003-as év hoz majd újabb fordulatot a bevásárlóközpont-piacon, amikor több és figyelemre méltó projekt lép a kínálatba.
A szakemberek véleménye szerint lassanként - de legalább is néhány éven belül - közelít a telítettség állapotába a bevásárlóközpont-piac Magyarországon, még annak ellenére is, hogy mennyiségileg tulajdonképpen még nagyon messze leszünk nyugati szomszédainktól. Ha teszünk egy kis összehasonlítást, kiderül, hogy a magyarországi bevásárlóközpontokban található bruttó kiadható terület az európai átlagnak kevesebb mint fele, az USA-belinek pedig csak töredéke, még akkor is, ha a tervezés és kivitelezés stádiumában lévő bevásárlóközpontokat is ideszámítjuk. Ám nálunk, a lakosság megoszlásában, a kiskereskedelmi árak és bérleti díjak összevetésében, illetve az egy főre számolt átlagos költekezés alapján mégis egyelőre elegendőnek bizonyul.
Ez persze nem jelenti azt, hogy egy idő után újabb hullám nem következhet. De akkor már nyilvánvalóan csakúgy, mint a bérirodapiacon, itt is jóval magasabb technikai színvonalú elvárások fogalmazódnak majd meg. Tulajdonképpen a Westenddel már el is kezdődött egy újabb korszak. Négyszáz üzletével, 19 méter magas vízesésével, 14 vásznas multiplex mozijával és tágas közös területeivel jól példázza a piacra most érkező professzionalitást.
Az ezt követő időszakban jóval lassabb tempójú fejlődés várható, kevés s nagyon megfontolt, gazdaságilag alaposan alátámasztott ingatlanfejlesztések lesznek a jellemzőek, ám ez nem zárja ki azt, hogy ne az eddigieknél jóval nagyobb méretű bevásárlóközpont-óriások épüljenek.
Állandó változásban
Ahogy azt megjósolták, állandó változásban van a hazai bevásárlóközpont-piac.
Míg az elmúlt években az európai átlagtól eltérően a kisebb, az 50-100 négyzetméter közötti jó minőségű üzleteknek voltak a legjobb kiadási esélyeik, addig manapság már a nagyobb területekre mutatkozik fokozottabb igény. Ez egyebek mellett jelzi azt is, hogy a külföldi kereskedőláncok - a vonzó márkák - egyre stabilabbnak ítélik meg a honi vásárlói piacot, s már mernek kockáztatni is. Így hát már nálunk is ugyanazon szlogen alapján gondolkodnak, mint a kontinens bármely más országában: megfelelő kínálat megfelelő területen. Merthogy a vásárlóknak vonzó kínálatot és kényelmes vásárlási teret kell nyújtani. Mindezekből következően jelenleg a nagyobb alapterületen lévő boltok tudnak sikeresek lenni. Észre is vehető már egy erre irányuló törekvés. A számos példa közül egy jellemző: az Esprit jelenleg 100 négyzetméteren van a Mammutban, de már meg is kötötte a most épülő Mamut II.-be szerződését egy 400 négyzetméteres helyiségre, ahová átköltözik majd.
Az elmúlt négy év során szinte csak a tündöklést megélt mallok közül van olyan, amelyik a 2000. évet mint jócskán negatívat lesz kénytelen bekönyvelni.
A Lurdy Ház a róla kialakult lehangoló képét az idén tovább rontotta. Meglehetősen hibás koncepcióját látszik alátámasztani az a tény is, hogy már a legnagyobb bérlő, a Julius Meinl is bezárta közel 6 ezer négyzetméteres szupermarketját, befejezvén ezzel Lurdy-béli pályafutását. Ebben a házban tulajdonképpen a mozi az egyetlen, ami nagyon megy. Szakemberek szerint ebből a mallból még a korábbinál sokkal jobb marketinggel sem lehet(ne) virágzó bevásárlóközpontot formálni. Az elégtelen tömegközlekedés, a vonzáskörzet hibás felmérése és a rossz belső elrendezés épp elég ok a szolid üzletmenetre. Reményt jelenthet számukra a melléjük költözött Praktiker, valamint a hamarosan megérkező 1-es gyorsvillamos.
De még a legjobbak is kénytelenek elszenvedni veszteségeket. A dominóelv alapján ugyanis minden újabb mall belépése egy csapásra átrendezi a korábbi tendenciákat. Jó példa lehet erre a Duna Plaza, mely ugyan még mindig az egyik legjobban menő mallnak számít, ám vitathatatlan, hogy a Westend belépése több mint tízszázalékos forgalom-visszaesést eredményezett.
A bevásárlóközpont-kínálat mostanra már elérte azt a fejlettségi fokot, amikor a sikerhez már vajmi kevés valahová egy bármekkora centert odatenni és borsos bérleti díjakat kérni. Az átlagosat favorizáló fejlesztők nem véletlenül fújtak visszavonulót s települnek át folyamatosan Kelet-Európa más országaiba, nálunk ugyanis igazából már nem sok babér terem számukra. Igazuk volt tehát a szakértőknek abban, hogy akik nem tudnak valamiféle "nagy durranással" előállni ezen a piacon, azok beruházása ma már halálra van ítélve.
Nem véletlen tehát, hogy a most fejlesztés alatt álló projektek zöme másra van felfűzve, mint a korábbiak. Az Európában a legnagyobb és legprofibb mallfejlesztők, illetve -üzemeltetők közé sorolt ECE például a tuti befutók között tartható számon, hisz biztosra vehető, egy sor olyan kereskedelmi láncot fog behozni az Örs vezér téri Árkádba, amelyek kínálatukkal még nincsenek jelen a magyar piacon. Ezzel pedig odavonzza - még akár a város másik feléről is - a vevőket.
A szakma kiváló tudói azt mondják, egy bevásárlóközpont sikere általában négy alapvető tényezőn múlik. A könnyű megközelíthetőség, a vonzáskörzet nagysága, a jó bérlői összeállítás, más néven bérlőmix, s végül, de egyáltalán nem utolsósorban az erős marketing és épületmenedzsment mindennek a kulcsa. A Colliers e témában napvilágot látott elemzése szerint azok a befektetők és kivitelezők, akik a pesti oldalon a Duna Plaza és az Europark, Budán pedig a Mammut mögött állnak, láthatóan helyesen mérték fel a vásárlói igényeket, a kínálat infrastruktúráját és a versenytársak jelentőségét. Ma Budapesten ezt a három mallt tartják a legjobban menőnek.
Nyertesek és vesztesek
De ellenpéldákat is lehet bőséggel találni. A Csepel Plaza - a Colliers véleménye szerint - a vonzáskörzet lakosságának rosszul felmért vásárlóereje miatt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Pólus Center korábbi vezető szerepe elvesztésének legfőbb okát pedig a gyorsan reagáló versenytársak megjelenésében kell keresni. Visszanézve mindemellett tény, hogy a Budapesten kialakult igen éles versenyhelyzet - vagyis a viszonylag rövid idő alatt megjelent hatalmas kínálat - meglehetősen lerövidítette a bevásárlóközpont-beruházások bejáratódására szánható időt.
Persze vannak nyertesei is ennek az évnek. A Campona például kezd magára találni. Vitathatatlanul sokat segített fellendülésében a megépült tropicarium, amely már önmagában rengeteg látogatót vonz oda. Az adatok szerint jelentősen - mintegy húsz százalékkal - nőtt a bevásárlóközpont látogatottsága. Javultak a kiadási mutatói is, jelenleg körülbelül nyolcvanszázalékos a telítettsége. Az egyik legjelentősebb bérbeadása egy négyezer négyzetméteres terület volt, amelyet a belga Debenhams vett ki.
Ha már a tavaly átadott épületeknél tartunk, az elmúlt hónapok során elcsitult a Westend tulajdonosai és bérlői között a bérleti díjak kapcsán kialakult feszültség. Kompromisszumra jutottak, melynek eredményeként több bérlőnek is közel húsz százalékkal mérsékelték bérleti díját. Jól megy a Westend, legalábbis erre utal, hogy közelíti a száz százalékhoz a kiadott területek nagysága. A benne lévő kereskedők szerint a forgalma hektikus. Vannak olyan napok, amikor nagyon jól megy, de szép számmal akadnak olyanok is, amikor a forgalom egyszerűen tragikusnak mondható.
Míg tavaly csak rebesgették, idén már a nemzetközi ingatlantanácsadó cégek is leírják, hogy a bevásárlóközpontok piacán egyre élesedő verseny lefelé nyomja a bérleti díjakat, aminek befektetői oldalon egyenes következménye a megtérülési idő növekedése.
A Colliers szerint Budapesten a jobb bevásárlóközpontokon belül a kiemelt elhelyezkedésű üzlethelyiségek bérleti díja jelenleg átlagosan havi 80 márka négyzetméterenként, míg a kisebb, a közvetlen környék forgalmára épülő bevásárlóközpontokban a hasonló adottságú helyiségek 50 márka körül mozognak.

(Írta és összeállította: Törtei Takács Kriszta - Ingatlan és Befektetés)

Újabb támogatás bérlakásokra

Újabb 3,9 milliárd forint állami támogatást kapnak az önkormányzatok bérlakások létesítésére - tájékoztatta a Gazdasági Minisztérium (GM) közleményben december 27-én az MTI-t. Az állami támogatású bérlakás-program keretében ezúttal 44 pályázatra, 40 önkormányzatnak 945 lakás építését, megvásárlását vagy alakítását segíti az állam. Ezzel 2000-ben összesen mintegy 9,4 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást nyertek el pályázat útján az önkormányzatok, amelynek felhasználásával 2.491 bérlakás épül.

A közlemény szerint negyedik alkalommal hirdetett eredményt Matolcsy György gazdasági miniszter olyan önkormányzatok között, amelyek a 2000. július 1-vél indult állami támogatású bérlakás-program keretében nyújtottak be pályázatot a szakminisztériumba. A közleményből kiderül, hogy a pályázatokban megjelölt 945 bérlakás felépítése, kialakítása, illetve megvásárlása mintegy 5,56 milliárd forintba kerül. Az állam a beruházási, illetve vásárlási költséghez mintegy 3,9 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt. A 40 nyertes önkormányzat a költségek 30 százalékát fedezi készpénzben, építési telekben, vagy egyéb önkormányzati ingatlanban.
Az állami támogatásból létrejövő 945 lakás többsége, 708 az önkormányzatok szociális bérlakás-állományát gyarapítja, míg az új otthonok 25 százalékát, 237 lakást költségelven adnak bérbe. A közlemény szerint ugyanez az arány figyelhető meg az igényelt állami támogatást illetően is, hiszen itt a szociális bérlakások létesítésére mintegy 2,89 milliárd forintot, míg költségelvű lakások kialakítására alig több, mintegy 1,27 milliárd forintot igényeltek a nyertes pályázók.
Ebben a pályázati fordulóban a lakások 65 százaléka új építésű lesz, 26 százalékukat az önkormányzat vásárolja meg, 9 százalékuk pedig nem lakáscélú ingatlan átalakításával jön létre.
A közlemény rámutat arra is, hogy a legkevesebb támogatást, 2,6 millió forintot, az 1.200 lakosú Nyírgelse, míg a legtöbbet, 482,74 millió forintot pedig Budapest XII. kerülete igényelte.
Az önkormányzati bérlakás-állomány növelésének támogatására az idén július elsejétől van mód. A hatályba lépett kormányrendelet alapján új lakások építésére, új és használt lakások vásárlására, valamint nem lakáscélú ingatlan lakássá történő átalakítására lehet elnyerni támogatást.
A közlemény szerint az eltelt fél év alatt létrehozott lakások 53 százalékát újonnan építik az önkormányzatok, 16 százalékukat vásárolják, míg 31 százalékukat nem lakáscélú ingatlan átalakításával hozzák létre.
A pályázat segítségével döntően egy, illetve kétszobás lakásokat építenek vagy vásárolnak a 2000-ben nyertes összes pályázat alapján számítva négyzetméterenként 122 ezer forintért.

(MTI)

Széchenyi terv: elkészült az autópálya-program és néhány szó a lakásprogramról

Rövidesen végleges formát ölt a Széchenyi-terv, elkészült ugyanis a még hiányzó fejezetnek, az autópálya-programnak a kézirata. A következő két évben összesen 626,7 milliárd forint állami támogatás jut a nemzeti program megvalósítására. Az eredeti elképzelésekhez képest jóval több pénz van autópálya-fejlesztésre és a turizmus modernizálására, viszont csökkent a lakásprogram kerete.

Elkészült az autópálya-program kézirata, a végső simításokat követően, a napokban nyilvánosságra hozza a Gazdasági Minisztérium (GM) a Széchenyi-terv utolsó részét is. Így lesz teljes a tavaly márciusban meghirdetett - és azóta többször felülvizsgált - nemzeti fejlesztési terv. Most már csak arra kell várni, hogy a GM kiírja a tervhez kapcsolódó pályázatokat, és kiderüljön, vajon érdekli-e a lehetőség a gazdasági élet szereplőit, illetve hányan lesznek azok, akik képesek megteremteni az állami támogatáshoz szükséges saját forrást. Matolcsy György az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta, hogy a Széchenyi-terv pályázatait január 15-én hozzák nyilvánosságra.
Sokáig - 2000. december 29-ig - kellett arra várni, hogy kiderüljön, pontosan mire és mennyi pénz van a Széchenyi-tervben. A tavaly márciusban meghirdetett számok csak tájékoztató jellegűek voltak, a 2001-2002. évi költségvetésből is csak találgatni lehetett, a GM viszont annak elfogadásáig nem tudott konkrétumokat mondani. Most azonban a kétéves büdzsét alapul véve a gazdasági tárca közlése szerint a következő két évben 626,7 milliárd forint állami forrás van a Széchenyi-terv megvalósítására. Az idén 295,9 milliárd, jövőre pedig 330,80 milliárd forint állami támogatást igényelhetnek a vállalkozók, ha fejlesztési elképzeléseik egybeesnek a kormányéval. Összességében több mint 190 milliárd forinttal többet, mint azt tavaly márciusban meghirdették.
Miközben az eredeti tervben csak 120 milliárd forint volt elkülönítve autópálya-fejlesztésre, a végső változat már 253 milliárd forintot irányoz elő. Az elképzelések szerint ebből az idén 132,1, jövőre pedig 120,9 milliárd forintot lehet megpályázni. A több mint 130 milliárd forint plusz magyarázata az, hogy kibővült a program. Már nemcsak az M3-as autópálya Füzesabony-Polgár közötti szakaszának továbbépítéséről, a Szekszárdi Duna-híd összekötéséről a gyorsforgalmi utakkal, valamint az M7-es modernizálásáról és meghosszabbításáról van szó, hanem a vasútvonal-korszerűsítésről, a regionális repülőterekről, valamint az ár- és belvízmegelőzésről is. Mivel a részletes autópálya-fejlesztési terv csak a napokban lesz nyilvános, egyelőre nem tudni, hogy az utóbbi - ahogyan a GM nevezi - kapcsolódó infrastrukturális alprogramok miért kerültek be ebbe a fejezetbe. A már korábban elkészült vállalkozáserősítő program kétéves támogatási kerete 68,7 milliárd forint lett, a turizmusfejlesztésé 53,1, a regionális gazdaságépítésé 11, a kutatási, fejlesztési és innovációs programé pedig 54,5. A napokban nyilvánosságra hozott lakásprogramra 142, az információs társadalom- és gazdaságfejlesztési tervekre pedig 43,9 milliárd forint állami pénz jut. Az eredeti elképzelésekhez képest egyedül a lakásprogramra szánt összeg csökkent, 57,5 milliárd forinttal. Az autópálya-fejlesztésen kívül a turizmus rovatban látható a legnagyobb támogatásnövekedés a Széchenyi-terv első változatához képest, a többlet meghaladja a 37 milliárd forintot.
Az év utolsó napjaiban már olvasható volt a GM lakásprogramja, amely nem tartalmazott különösebb meglepetéseket, hiszen az elmúlt év során már több részlete is működött, illetve a várható változásokat is bejelentették. A program alapvető célja, hogy minden társadalmi rétegnek - differenciált állami eszközökkel - elérhetővé tegye a megfelelő színvonalú lakhatást. A GM szerint ezt szolgálja a négy alfejezet, a lakásállomány bővítése, korszerűsítése, a lakáshitelezés és a mobilitás növelése, végül a bérlakásszektor arányának növelése. Mivel az elmúlt tíz évben hatvan százalékkal csökkent a lakásberuházások aránya, a terv célja évente negyvenezer új otthon felépítése. Ehhez hitelek és viszsza nem térítendő támogatások vehetők igénybe. Új lakás építése vagy vásárlása esetén kétszázezer forint vissza nem térítendő segítség igényelhető az első, egy-egymillió pedig a második és a harmadik gyermek után. A kedvezmény nem haladhatja meg a pénzkiadások 65 százalékát. Tovább él a "félszocpol is", amely lakásbővítéshez vehető fel, a kapható összeg a "szocpol" fele. Az új lakások építését terhelő áfára legfeljebb hatvanszázalékos, de maximum négyszázezer forint támogatás igényelhető; a többi állami hozzájáruláshoz hasonlóan ez is csak méltányolható lakásigény esetén jár. Továbbá csökkenthető az összevont adóalap adója a pénzintézettel megkötött, támogatott lakáshitel törlesztésére fordított összeg húsz százalékáig, de maximum 35 ezer forintig. Mindezeken kívül továbbra is él a kedvezményes és kamattámogatásos lakáshitelezés.
A lakásállomány korszerűsítésére az egyik eszköz a panelhitel, a kölcsön kamatának kétharmadát fizeti az állam. Az energiatakarékossági program keretében az önkormányzatok és a tulajdonosok forrásához az állam maximum 400 ezer forint vissza nem térítendő támogatást ad. Emellett kamattámogatás igényelhető a tömbrehabilitációkhoz, valamint a társasházak és a lakásszövetkezetek felújítási hiteleihez.
A lakáshitelezés korszerűsítését, a lakáshoz jutás elősegítését és a mobilitás növelését szolgáló alprogram is számos eszközt sorol fel. Egyrészt létezik az általános kamattámogatás és a lakáshitelekre vállalt állami garancia. A fizetendő illeték 50 százalékára, de legfeljebb negyvenezer forintra kaphatnak illetékmentességet a 35. életévüket még be nem töltött fiatalok, új lakás vásárlására pedig nem kell illetéket fizetni. A lakás-takarékpénztáraknál kötött szerződésekhez továbbra is hozzájárul az állam.

(Népszabadság Online)

Új gazdasági-politikai hatalom körvonalazódik

A Nemzeti Földalap (NFA) Kht.-nak elővásárlási joga lesz minden hazai termőföld értékesítésekor - értesült a Magyar Hírlap.
A szervezetet 100 millió forintos törzstőkével az agrártárca hozza létre, ügyvezetőjét a miniszterelnök jóváhagyásával az FVM vezetője nevezi ki, míg a kht. felügyelőbizottságát a miniszterelnök jelölné. A kht. lényegében 978 ezer hektár állami erdő kivételével minden - a védett területeket is beleértve - állami földterület, összesen 1,4 millió hektár felett rendelkezne - derül ki az NFA-ról szóló kormány-előterjesztésből és törvénytervezetből.

Rövidesen a kormány elé kerül az az előterjesztés, illetve törvényjavaslat, amelyet az agrártárca az Igazságügyi Minisztérium közreműködésével készített a Nemzeti Földalap (NFA) létrehozásáról, működtetéséről. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium egy évvel ezelőtt már készített hasonló - sőt a mostanival sok helyen szó szerint megegyező - dokumentumokat, de akkoriban még a kormány elé sem kerülhetett az ügy. Több probléma mellett éppen a Fidesz-MPP és az FKGP elképzelései közötti, az NFA felügyeletét érintő alapvető nézetkülönbség miatt hiúsult meg az FVM tavalyi próbálkozása.
Az idén a köztársaságielnök-választást megelőzően és azt követően gyorsultak fel az események, mikor Orbán Viktor és Torgyán József többszöri egyeztetését követően kompromisszumos megoldást dolgoztak ki. - kompromiszszumot jelzi, hogy a tavaly még elvetett kisgazda-előterjesztés legfontosabb elemei változatlanok maradtak. Kivételt az a két fő szempont jelent, hogy az NFA nem külön intézményként, hanem közhasznú társaságként az FVM szervezeti egységében működne. A másik kompromisszumos elemet az FKGP engedménye jelenti, miszerint a kht. felügyelőbizottságának elnökéről és tagjairól a kormányfő dönt, míg a kht. ügyvezetőjét a miniszter nevezi ki.
A tavalyi elképzelésekhez képest jóval karcsúbb a földalapot kezelő szervezet, mivel akkoriban a földalapnak elnöke, hat alelnöke, megyei és területi vezetői lettek volna.
A kht.-t százmillió forintos törzstőkével hoznák létre, ehhez forrást a költségvetéstől vár az FVM. A kht. tulajdonosi jogait az agrártárca vezetője gyakorolná, ahogy a miniszter adná ki a szervezet alapító okiratát és szervezeti működési szabályzatát is.
Hogy mekkora - óriási - gazdasági és ezen belül politikai hatalmat jelentene a mostani tervezet alapján létrehozott NFA Kht. feletti ellenőrzés, ahhoz nézzük meg, milyen jogosítványai lesznek a szervezetnek. A törvénytervezet szerint ugyanis minden olyan állami tulajdonban lévő föld, amelynek vagyonkezelője eddig az ÁPV Rt., illetve Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság (KVI) volt - kivéve az állami erdőgazdaságok kezelésében lévő erdőket, 978 ezer hektár -, ezentúl az NFA vagyoni körébe kerülne. A nemzeti parkok és védett területek is a szervezethez kerülnének, ami ellen egyébként a kormány-előterjesztésben a környezetvédelmi tárca kifogást emelt.
A KVI vagyonkatasztere szerint közel 2,4 millió hektár földterület van állami tulajdonban. Ebből kellene a közel egymillió hektár erdőterületet levonni, így szakértők szerint a korábban emlegetett 800 ezer hektárral szemben 1,4 millió hektár felett rendelkezne az NFA. Ez a föld - az ország összterületének 15 százaléka - az FVM szerint 80 milliárd forintot ér. (Az ma még vitatott, hogy az ÁPV Rt.-hez tartozó 27, tartós állami tulajdonban lévő agrártársaság által a privatizációs szervezettől bérelt 130 ezer hektár terület benne foglaltatik-e a KVI nyilvántartásában.)
Az állami területeken felül a földalapot más módon is gyarapíthatja a kht., így például örökölhet földet, kisajátíthat, vásárolhat. A kht.-nak minden Magyarországon eladott termőföldre elővásárlási joga lesz, amely a társtulajdonos elővásárlási joga után következő legerősebb jogosítvány lenne.
Ugyanakkor a birtokrendezés érdekében a családi gazdaságok megerősítésére értékesítheti, bérbe vagy vagyonkezelésbe adhatja területeit. A jogszabálytervezetben előfordul néhány meglepő jogi fordulat is. Ezek közül a legnagyobb vitát valószínűleg az a kitétel okozza majd, amely szerint az NFA-törvény hatályba lépése automatikusan határozatlan időtartamúvá változtatná az eredetileg határozott időre szóló földbérleti, vagyonkezelési szerződéseket. Az NFA kigondolói ezzel a passzussal akarják lehetővé tenni perek ezreit megelőzve a hatályos szerződések egyoldalú felbontásának legalizálását.
A kormány-előterjesztés szerint ugyanis az ÁPV Rt. által bérbe adott földek után befolyt 1,5 milliárd forint mellé a bérleti díjak emelése után további 2 milliárd forint bevételre akar szert tenni az NFA. Ez azonban csak a haszonbérletről szóló szerződések megváltoztatásával lehetséges. Az FVM tervei szerint az NFA felállításához 2000-2001-ben összesen 6 milliárd forint kellene. Ezt követően évente 9 milliárd forintos bevétel és 11 milliárd forintnyi - ebből 200 millió a bérköltség - kiadás mellett gazdálkodna az NFA. Évente 8,6 milliárd forintból 43 ezer hektár földet vásárolna a szervezet, és 3,75 milliárd forint értékben adna el területeket. Az NFA költségvetésével kapcsolatos számok csaknem megegyeznek a tavaly júliusban készült előterjesztésben vázoltakkal. A fiatal gazdák földhöz juttatására évente 2 milliárd forintot fordítana az alap, míg a földminőség, termőképesség javítása 1,25 milliárd forintba kerülne.

(O. Horváth György - Magyar Hírlap)

Csökkent a lakások ára Romániában
Csalogató erdélyi megyék

A román állampolgárok vásárlóerejének zuhanásszerű visszaesése az ingatlanpiacon is érezteti hatását. Míg 1997-ben és 1998-ban viszonylag sok befektető vetett szemet különféle ingatlanokra, arany- és más értéktárgyakra, művészeti alkotásokra, régiségekre, mostanra a lakásárak -- reálértéken számolva -- több mint 25 százalékkal estek alább.

Az árvisszaesés magyarázata egyszerű: az elmúlt évben az átlagfizetés már a 100 dollárt sem érte el Romániában, a bankok többsége pedig csak abban az esetben nyújt hitelt lakásvásárlásra, ha az igénylő család havi jövedelme legalább 400 dollár körül mozog. Emiatt aztán nagyon sok ingatlanügynökség mondott csődöt vagy kényszerült profilváltásra annak ellenére, hogy az ingatlanok iránti érdeklődés nem szűnt meg.
Csakhogy a többség -- éppen az életszínvonal csökkenése miatt -- tulajdonképpen nem vásárolni, hanem cserélni akar: a 3-4 szobás (plusz konyha) panellakásokból 1-2 szobásokba szeretnének költözni. Így egyrészt némi készpénzre tesznek szert a túléléshez, másrészt pedig kevesebb közköltséget kell fizetniük.
Ezzel magyarázható, hogy míg nagyobb területű lakások ára 30 százalékos csökkenést szenvedett, az 1-2 szobások alig 10 százalékkal lettek olcsóbbak.
Csak Bukarestben hozzávetőleg 700 ezer ingatlan vár új gazdára, ám átlagosan számolva minden húsz ajánlatra mindössze egy érdeklődő esik.
Leginkább a főváros központi részén lehet viszonylag nagyobb mozgást tapasztalni az ingatlanpiacon, a periférián, ahol a kereslet-kínálat aránya egy a harminchoz, jószerivel alig lehet lakást eladni. Itt egyébként 6-8 ezer dollárért már lehet vásárolni kétszobás panellakást, 8-10 ezerért háromszobásat, 10-12 ezerért pedig négyszobásat.
Az előkelőbb negyedekben már lényegesen borsosabbak az árak: például a Dorobanti nevű városrészen 15-18 ezer dollárt kérnek egy garzonlakásért (bérlés esetén 50-300 dollárt egy hónapra), 23-30 ezret (300-600) a kétszobásért, 25-40 ezret (400-1000) a háromszobásért, s 50-60 ezret (400-1500) a négyszobásért.
A területfejlesztési minisztérium megrendelésére nemrég elvégzett közvélemény-kutatás adatai szerint a lakás után áhítozó állampolgárok 38 százaléka kész ingatlant vásárolna, ha lenne rá pénze, s egyötöde döntene az építkezés mellett, hiszen ott nem egyszerre, hanem folyamatosan kell előteremteni a szükséges összeget. Ugyanakkor kiderült: az utóbbi időben lakást vásároló személyek 12 százaléka vette igénybe valamely ingatlanügynökség szolgáltatását, s közülük csak minden hatodik érezte úgy, hogy megfelelő árat fizetett az ingatlanért.
Turisztikai szempontból Románia egyik legvonzóbb vidéke a Prahova völgye (itt halad át a Déli-Kárpátokat Brassó irányából átszelő útvonal), nem csak a természet varázsa, hanem a gyógyfürdők, üdülőtelepek sokasága miatt is. Ha valaki itt akar villát építeni magának, a luxuszónában 150 dollár/négyzetméteres áron vásárolhat telket. Amennyiben a kiválasztott hely távol esik a főúttól, nehezebben megközelíthető, nincs villanyvezeték stb., már csak öt dollárt kérnek el egy négyzetméternyi felületért.
A falusi turizmus iránt érdeklődő magyarországiaknak ajánlatosabb a határ menti erdélyi megyékben hétvégi ház után nézniük. Igaz, ehhez rokon vagy ismerős közreműködése szükséges, hiszen külföldi állampolgár nem birtokolhat ingatlant az ország területén (külföldi tőkével is működő, Romániában bejegyzett cég azonban igen).
Figyelni kell, mert általában szembetűnő a különbség a községközpont és a hozzá tartozó települések ingatlanárai között. A Szatmár megyei Ákoson például 200-300 millió lejért (1 forint=75-80 lej) lehet házat vásárolni, a tőle mindössze három kilométerre lévő Krasznamihályfalván 50--150, Újnémeten 50--200 millió lej közöttiek az ingatlanárak. Bogdándon egy 10 áras telekkel rendelkező vályogházat már 20-30 millióért meg lehet venni a községközpontban, az újabbak 100-150 millióba kerülnek. Hadadon az ingatlanok 40-120 millióért találhatnak gazdára.

(Kocsis Károly - Világgazdaság)

Megfordult az ártendencia Csehországban

Cseh ingatlanközvetítők azt tapasztalják, hogy az 1998. és 1999. évi erős áresés után most újra drágulni kezdenek a lakások -- de leginkább a kisebbek. A prágai Kadlec, Progress és Evropa RK közvetítőirodák és a Central Group piacelemző cég szerint a legtöbben az 50 négyzetméter körüli egy- vagy kétszobás kis lakásokat keresik, ezért ezek a legdrágábbak, míg a panellakások iránt kicsi az érdeklődés. Ezeket inkább a gyerekes családok vásárolják.

A prágai panelházas lakótelepeken most körülbelül 1,2 millió koronáért lehet 3+1 szobás lakást venni, míg egy belvárosi téglaépületben egy kis kétszobás lakás kerül ugyanennyibe. Prágában főleg fiatalok és egyedülállók keresnek kis lakásokat, akik más országrészekből jöttek ide munkát vállalni.
Más cseh nagyvárosokban is megfigyelhető ilyen piacmozgás. Brnóban a Bene ingatlanközvetítő iroda szerint az utóbbi időben szülők is vásárolnak kis lakásokat a gyerekeiknek befektetésként. Csehországban az utóbbi hat hónapban mintegy 15 százalékkal emelkedtek a kis lakások árai, és szakértők még további gyors áremelkedésre számítanak 2002-ben, amikor véget ér a lakbérszabályozás. A legerősebben a téglaépületekben drágulnak a lakások, míg a panellakásokat elkerüli az áremelkedési tendencia.
(Lidové Noviny - Világgazdaság)

Kevesebbe kerül interneten házat venni

A világgazdaságban az utóbbi néhány évben tapasztalható tőkekoncentráció a tőkepiacokhoz hasonlóan lassan időben és térben is megszünteti a határokat a világ ingatlanpiacain. A tőzsdékhez és más tőkepiacokhoz hasonlóan - főként az internethez kapcsolódó e-üzletág felfutása révén lényegében a világ bármely pontján teljes jogi biztonsággal köthető időtől és helytől függetlenül ingatlan-adásvételi ügylet.

A világ három talán legnagyobb hálózattal rendelkező ingatlanforgalmazója, a CB Richard Ellis, a DTZ és a Jones Lang La Salle összefogva a Reed Business Information üzleti kiadó társasággal, a közelmúltban kötött szerződést az első európai ingatlankereskedelmi célokat szolgáló internetes portál megvalósítására. A kialakításra kerülő rendszerbe a kereskedelmi forgalomra felajánlott ingatlanokra vonatkozó adat- és információs bázis kerül, de kapcsolatba lépnek a portál kialakítói az európai ingatlanpiac lényegében valamennyi szereplőjével is.
Aktív üzletmenet Első lépésben - előreláthatólag az év végéig - az Egyesült Királyság, Belgium, Franciaország, Németország, Írország, Hollandia és Spanyolország ingatlanpiacait öleli fel az első európai ingatlankereskedelmi portál. Az üzletmenet aktivitásának növekedésével párhuzamosan a közös vállalkozásban részt vevő társaságok további nemzeti, illetve több országot átfogó ügynökségek és tanácsadók csatlakozására számítanak, kiterjesztve tevékenységüket valamennyi - ingatlanpiaci szempontból aktív - európai államra. A négy társaság már jelentős résztulajdont szerzett az EGPropertyLink, a legnagyobb brit web alapú ingatlanszolgáltatóban, éppúgy más kisebb európai ingatlanforgalmazó cégekben is. A három nagy ingatlanforgalmazó Európában évente 25-30 milliárd négyzetméter területű ingatlan-adásvételi ügyletet bonyolít, illetve 6,5 millió négyzetméter területű ingatlanterület bérbeadásával és lízingelésével foglalkozik. Az éves ügyletek több tízezres nagyságrendje ugyancsak alátámasztja az e-üzletág elterjedésének szükségességét az ingatlanpiacon. A gyorsaság és a hatékonyság növekedése mellett az internet jelentős mértékben csökkenti az ügyfelek ingatlanügyletekkel kapcsolatos költségeit is.
A nyugati piacok mellett a három EU-jelölt kelet-európai állam ingatlanforgalmában ugyancsak jelentős szerepet játszik a három nagy társaság. A DTZ Central and Eastern Europe összesítése szerint 1998-2000 között 650 millió eurós beruházást eszközöltek külföldi befektetők a cseh-lengyel-magyar ingatlanpiacokon. Varsó 1998-ban, Budapest egy éve számított favoritnak Kelet-Európában, míg az idén teljes kiegyensúlyozottság tapasztalható a három város között az ingatlanpiacokon befektetett tőke nagyságát illetően. Az ipari és iroda jellegű befektetések egyeduralma 1998-ban határozta meg a beruházások jellegét, tavaly viszont már 9 százalékkal szerepeltek a kereskedelmi célú beruházások, ami idén 23 százalékra nőtt. 1999-ben 92 százalékos súllyal szerepeltek az ipari-iroda beruházások, ez a részarány idén 77 százalékra mérséklődött. A legnagyobb aktivitást az említett három ország ingatlanpiacain sorrendben a német, az amerikai, az osztrák, a holland és a brit tőke mutatta. A hónapról hónapra stabilan javuló amerikai makroadatok, a gazdaság gyors felfutása - az utóbbi idők kisebb korrekcióinak ellenére - jelentős keresletnövekedést idézett elő az ingatlanpiac lényegében valamennyi részében is. A terjeszkedő vállalkozások az iroda és ipari-nagykereskedelmi-logisztikai ingatlanpiacon, a kiskereskedelmi eladások erőteljes növekedése a bevásárlócentrum- és áruházpiacon, az emelkedő lakossági jövedelmek pedig a lakás, illetve az ahhoz szervesen csatlakozó jelzálog alapú hitelpiacokon hoztak számottevő élénkülést. Az ipari-kereskedelmi ingatlanok kihasználtsági foka - országos és éves átlagban - rendkívül magas szintre emelkedett: 1999-ben az ilyen típusú amerikai ingatlanoknak mindössze 6 százaléka állt üresen. Ehhez valószínűleg a struktúrán belüli változások is hozzájárultak, mivel a teljes ipari-kereskedelmi jellegű ingatlanhasznosítás súlypontja tavaly a termelés helyett jócskán a kereskedelmi-szolgáltatási tevékenység irányába tolódott el; az ingatlanok 62-64 százalékát hasznosították ebben a szférában a befektetők. Az ingatlanpiac általános felfutása az amerikai építőiparban igen jelentős szerepet betöltő gyorsépítési technológiák jóvoltából az építőipari kibocsátás több mint 10 százalékos éven belüli növekedését eredményezte tavaly. Az építőipari rendelésállomány korábbiaknál jóval erősebb növekedése a Cushman and Wakefield Inc. piacvezető cég elemzői szerint egyértelműen a telekommunikációs, logisztikai, biotechnológiai, illetve szoftverfejlesztő társaságok beruházásainak köszönhető.
Óriási forgalom Ezek az alig néhány éves múltra visszatekintő, de annál drasztikusabban növekedő társaságok alaptevékenységüknél fogva is jelentős mértékben hozzájárulnak az e-business elterjesztéséhez az Egyesült Államok ingatlanpiacain is. A gazdasági elemzések már jelenleg is több ezer milliárd dolláros forgalomról számolnak be. 2002-re már valószínűleg egy, az előbbiekben említett teljesen új iparágakhoz hasonló képződmény lesz az e-business. Az ingatlanpiac - mint a gazdaság szerves része - nyilvánvalóan nem marad ki ezekből a folyamatokból, sőt már jelenleg is nagyszámú üzletkötés történik az interneten, illetve az egyes piaci szereplők online hálózatainak - esetlegesen nem nyilvános - összekapcsolásával. Az Ingatlanbefektetők és Ingatlanhasznosítók Nemzetközi Szervezete (BOMA) szerint az e-business mellett - az információk koncentráltsága, illetve célratörőbb jellege miatt - már maga az internet is már csak a múlt egy részévé válik. A BOMA elemzői szerint nincs távol az az idő, mikor a Föld bármelyik pontjáról 24 órán belül lebonyolítható lesz bármely típusú ingatlanügylet, ideértve a keresést, a szerződéskötést, illetve az ingatlanátruházással kapcsolatos jogi és más adminisztratív jellegű ügyintézést is. A BOMA saját weboldalán már meg is kezdte az ilyen irányú fejlesztéseket. A nagy amerikai ingatlanpiaci társaságok, így a PikeNet, a Bedford Properties Investors Inc. vagy az AMB Property Corp. vezető elemzői ugyancsak az e-business rohamos térhódítására, illetve ezzel párhuzamosan a piaci verseny erősödésére számítanak az idén és jövőre.

Megállapodtak az osztrák lakásárak

Bécsben 2000 harmadik negyedében a lakáspiacon az árak stagnáltak, miután az előző hónapokban állandóan csökkentek. A néhány évvel ezelőtti divattól eltérően jelenleg a masszív, téglából épült házak keresettebbek, mint a könnyűszerkezetű illetve fából készült épületek.

A régebbi építésű saját tulajdonú lakások négyzetméterenkénti átlagára 21 472 schilling volt, alig 29 schillinggel több, mint az idei év második negyedében. Viszont az újabb építésű lakások ára legalább 10 százalékkal csökkent méghozzá a hagyományosan legdrágább zöldövezetben, vagyis Bécs 13., 16., 17., 18. és 19. kerületében is. Még inkább visszaestek ezeknek a lakásoknak árai az 1999. évhez viszonyítva. A DIA-Consulting társaság 400 szakértő véleményét kérte ki és összegezte arról, hogy milyen körülmények alakítják leginkább az osztrák ingatlanpiac árviszonyait. Arra a következtetésre jutottak, hogy az eladók rosszul járnak, ha ház-, illetve lakástulajdonukat hosszú ideig megtartják. Ilyen esetben azonos állapotban levő objektumuk bérleti díjai alacsonyabb szinten mozognak, mint a gyorsabban gazdát cserélő lakrészek, házak. Emellett azoknak, akik nehezebben válnak meg ingatlanjaiktól, természetesen nőnek az építmények fenntartási, javítási, renoválási költségei is. A néhány évvel ezelőtti divattól eltérően jelenleg a masszív, téglából épült házak keresettebbek, mint a könynyűszerkezetű, illetve fából készült épületek. Ezt a szakértők érthetőnek tartják, hiszen az egzakt vizsgálatok szerint a masszív, téglából készült házak élettartama legalább 80 év, míg a könnyűszerkezetűeké nem igen haladja meg a 60 évet. A házak, lakások értékének és így árának, illetve bérleti díjának alakulásában egyre nagyobb szerepe van az energia költségeknek. Ezért aztán a régebben épült lakások, házak felújításában, a renoválásokban az energiarendszerek modernizálására nagy összegeket fordítanak. Az alternatív energiával működtető épületek rangja megnőtt és különösen kedvelt és keresett a napenergia használatára alkalmas építmény. De ezzel mintegy együtt újra keresik a cserépkályhával, illetve főleg a kandallóval ellátott objektumokat is. Ugyanígy a pince is egyre inkább pótlólagos értéknek számít a vevők körében.

(N. J. Magyar Hírlap)