2001
június 26
Tisztelt Olvasó!
Köszöntjük idei 4. hírlevelünkkel.
Tartalom:
I. Az ingatlan.com
hírei
1.
Logófeltöltés az "ingatlan.com - office"-ban
2. Ingatlan.com statisztikai oldal
II. Közérdekű hírek
1. Panelból társasházba állami segítséggel
2. 70 százalékkal nagyobb rendelésállomány az építőiparban
III. Belföldi hírek
1. Szuperkedvezményes lakáshitel
2. Új lakások - lehetne olcsóbb is?
3. Lakásépítés Magyarországon
4. Csekély mértékben nő a használt lakások értéke
5. Túlkínálat az irodák, túlkereslet az építési telkek piacán
6. Dörzsölt és brutális a lakásmaffia
7. Kaptár-csapat a lakásmaffia ellen
8. Lakásvédelem nyaralás idején
9. Joseph Joe Jackson ötmilliárd schillinget hozna
10. Szerkezetkész az Örs vezér téri üzletközpont
11. Amerikai autóbusz-gyártó üzem épül Kaposváron
IV. Lapszemle
1. Ingatlan és Befektetés
2. Házépítés Magazin
3. Fészekrakó Magazin
4. Ingatlan Magazin
5. Kereső Hetilap
V. Hirdetési lehetőségek az ingatlan.com-on
Logófeltöltés az "ingatlan.com - office"-ban
Tájékoztatjuk felhasználóinkat,
hogy szolgáltatásaink ismét bővültek: az "ingatlan.com office"-ban
a közvetítői honlapokon ingyenes lehetőség van tagjaink számára céges logó feltöltésére.
Reméljük, sikerrel tudják használni új szolgáltatásunkat!
Statisztikai oldal az ingatlan.com -on
Megnyílt az eladó
ingatlanokról tájékoztatást adó statisztikai oldalunk:
http://www.ingatlan.com/statisztika.html
A látogató részletes tájékoztatást kaphat a budapesti panel és társasházi lakások,
illetve családi házak árairól. A közeljövőben tervezzük a statisztika vidéki
ingatlankínálatra való kiterjesztését is. A mintaállományt az ingatlan.com adatbázisa
szolgáltatja. Reméljük, ezzel a szolgáltatással az ingatlan.com segítséget nyújthat
az ingatlan-üzletben érdekelteknek.
Panelból társasházba állami segítséggel
A Világgazdaság információi szerint várhatóan még az idén kibővül a Széchenyi Terv otthonteremtési programja: a lap úgy tudja, hogy a lakótelepi kivezető program segítségével a jelenleg panellakásban élők egy része kisebb társasházba költözhetne állami támogatással.
Az úgynevezett
lakótelepi kivezető program lényege, hogy az önkormányzatok saját telkükön kisebb
lakásokból álló társasházakat építtetnek fel. A lakótelepen élő család beköltözhet
ezekbe az ingatlanokba, cserébe az önkormányzatnak leadja panellakását. Az új
otthon és a panellakás értéke közötti különbözet kifizetésére igénybe veheti
a lakó a jelenlegi támogatásokat, így például a nyolc százalékos kamatozású
kedvezményes kölcsönt. Az önkormányzat a panelt bérlakásként hasznosíthatja
- tudta meg a Világgazdaság.
A helyhatóságok ebben a programban is érvényesíthetnek szociális szempontokat,
például ilyen alapon választják ki a panelból kiköltöző családokat.
(MTI)
70 százalékkal nagyobb rendelésállomány az építőiparban
Az építőipari ágazat rendelésállománya az idén az első negyedévben 70 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Ez jó üzenetet
és jó feltételt jelent az építőipar további bővülésére - hangsúlyozta Hegedűs
Éva, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára az Építők Napja alkalmából
rendezett ünnepi ülésen. A helyettes államtitkár utalt arra, hogy a magyar gazdaság
az elmúlt években fokozatosan csökkenteni tudta lemaradását az Európai Unióhoz
képest: 1997-ben Magyarországon az egy főre jutó GDP az Európai Unió 47 százalékát,
2000-ben már 51 százalékát érte el.
(Adatbánya - FN, MTI-Eco)
Reményeink szerint szeptembertol új, mindenkit érintő kedvezményeket vezethetünk be a lakáspolitikába --nyilatkozta tegnap lapunk kérdésére Matolcsy György gazdasági miniszter. Ez azonban ne tartson vissza senkit az építkezéstől -- tette hozzá. Az új lakás vásárlásához és építéséhez kapcsolódó kamattámogatási program finomítását tervezi a kormányzat -- nyilatkozta a Világgazdaságnak Sasvári Szilárd, a Gazdasági Minisztérium (GM) lakáspolitikai munkacsoportjának vezetője. Vizsgálják annak a lehetőségét, hogy magasabb legyen a támogatás mértéke, növekedjen a futamidő és a felvehető kölcsön felső határa. A kedvezmények bővítésének hatására évente 70-80 ezer új lakás épül majd -- mondta.
A Világgazdaság információi szerint a lakáshitelek kamattámogatása várhatóan 2 százalékkal emelkedik, így a jelenlegi 8 helyett csak 6 százaléknyi kamatot kell fizetni. A támogatás ideje a jelenlegi 10-ről 15 évre emelkedik. Tízmillió helyett 15 millió forintot igényelhetnek majd az új lakást építők vagy vásárlók. Emellett a tervek között szerepel az is, hogy többszörösére növelik a lakáshitelekhez kapcsolódó adókedvezményt. Jelenleg az adott évre eső törlesztőrészlet 20 százaléka, maximum 35 ezer forint írható le a személyi jövedelemadóból. Az elképzelések szerint a jóváírható összeg 240 ezer forintra emelkedne.
A kedvezmények bővítését az OTP Bank Rt. is több fórumon javasolta már. Így ugyanis többen juthatnának magasabb összegű kölcsönhöz, ráadásul a törlesztőrészlet is csökkenne -- reagált a Világgazdaság értesüléseire Oszlányi Zsolt, az OTP Bank Rt. ügyvezető igazgatója. Amennyiben 6 százalék lenne a hiteldíj, úgy várhatóan 20 évre vennék fel a kölcsönt az ügyfelek.
Míg most, a 8 százalékos kamatozású hitelnél azt vállalták, hogy 10-15 év alatt törlesztik. A kamatcsökkenés hatására Oszlányi Zsolt becslése szerint 30-40 százalékkal lenne kevesebb a törlesztőrészlet. A támogatás növelése költségvetési szempontból is kezelhető -- véli Csomós József, a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) üzleti vezérigazgató-helyettese. A pluszkiadás ugyanis visszatérülne az építési anyaggyártók megnövekedett forgalmából. A kedvezmény veszélye ugyanakkor, hogy a telkek iránti kereslet tovább nőne, amelyből a fővárosban és környékén már így is hiány van --figyelmeztetett Csomós József. A tervezett változtatások között az is szerepel, hogy a kiegészítő kamattámogatást a telkek közművesítésére, előkészítésére is igénybe lehet majd venni -- mondta Sasvári Szilárd.
Csomós József szerint nem érdemes a támogatás futamidejét 10-ről 15 évre növelni. Noha az emberek félnek a hosszú távú eladósodástól, akinek kell a kölcsön, az úgyis vállalja a többéves futamidőt. Várhatóan öt éven belül, az európai uniós tagság, illetve a gazdasági növekedés hatására a piaci lakáshitelkamatok is egy számjegyűek lesznek. Ezért felesleges most elkötelezni a költségvetést 15 évre -- véli a vezérigazgató-helyettes.
Üdvözölné Oszlányi
Zsolt, ha a lakáskölcsönhöz kapcsolódó adókedvezmény emelkedne, szerinte ugyanis
a jelenlegi 35 ezer forint nagyon kevés. Csomós József számításai szerint a
240 ezer forintra emelt jóváírást azok tudnák teljesen kimeríteni, akik évente
1,2 millió forintot törlesztenek. Ez havi 100 ezer forint visszafizetését jelenti.
Amennyiben a jelenlegi 11 százalékos kamatozású kölcsönnel számolunk, akkor
ez nyolcmillió forintnyi hitel felvételét jelenti. Ezekből a számokból a vezérigazgató-helyettes
szerint kiderül: elsosőrban a középosztálynak jelentene igazi kedvezményt a
jóváírható összeg növekedése.
(Világgazdaság)
Új lakások - lehetne olcsóbb is?
Bár a használt lakások piaca pang, sőt az árak gyakran még esnek is, az új építésű ingatlanokra még mindig nagy a kereslet. Az árak is borsosak. Ebben számos adminisztrációs intézkedés is közrejátszik.
A lakásépítések száma drámai csökkenést mutatott a '90-es években. Míg a '80-as évek végén 40-50 ezer új építési engedélyt adtak ki évente, 1999-ben a maga 19 ezer használatba vett lakásával negatív csúcsot döntött a lakásépítés. Azóta azonban drasztikus változásnak lehettünk tanúi: a nagyobb városokban egymást érik az építkezések. Ráadásul már nemcsak a családi házakra, hanem a lakáspolitika szempontjából sokkal egészségesebbnek tekintett több lakásos épületekre is igen nagy a kereslet. Hála a kedvezőbb gazdasági helyzetnek és az újonnan bevezetett támogatási formáknak.
Megfordult az a hosszabb ideje tartó tendencia, miszerint az ország fejletlenebb régióiban épült több lakás. 1999-től a lakásépítés súlypontja ugyanis áthelyeződött az ország gazdaságilag dinamikusabb régióiba, elsosőrban Közép-Magyarországra és Nyugat-Dunántúlra. A kiadott új lakásépítési engedélyek és a befejezett lakásépítések erőteljes területi koncentrálódását figyelhetjük meg: az új engedélyek 54 százalékát Budapest, Pest, Fejér és Győr-Moson-Sopron megyékben adták ki (az összes engedély 42 százaléka Budapestre és Pest megyére jut), és a lakások 42 százaléka is ezeken a területeken épült meg az adott időszakban.
2000-re az újonnan
kiadott építési engedélyek száma 44700. Ez rekordérték, 46 százalékkal több,
mint az előző évi. A befejezett lakások száma is növekedésnek indult, még ha
szerényebb mértékben is. A kedvező tendenciák folytatódnak 2001 első negyedévének
adatai szerint is. Az új engedélyek száma 37 százalékkal, a befejezett lakásoké
pedig 52-vel nőtt a 2000. év azonos időszakához képest. Nem véletlen tehát,
hogy hatalmas üzletet szagoltak ki a vállalkozók: az 1999-ben kezdődő lakás-boom
miatt a használt lakások ára nem különbözött jelentősen az újakétól, így egyre
több gazdasági társaság kezdett bele lakóházak, társasházak építésébe. A gazdasági
vállalkozások beruházásában épített lakások száma 2000-ben 43 százalékkal nőtt
az 1999-es évhez képest, így tavaly az összes lakásépítés 15 százalékát jelentette.
Az idei első negyedévben ez az arány azonban már 19 százalékra kúszott fel,
az eladásra épített lakások aránya idén már elérte a 20 százalékot (a tavalyi
12 után).
A kedvezményes hitellehetőségeknek köszönhetően egyre többen vesznek fel banki
kölcsönt lakásvásárláshoz. Az év elején már 210 milliárd forint lakáshitelt
kezeltek a bankok. Az új lakás vásárlásához vagy építéséhez igénybe vehető kedvezményes,
nyolcszázalékos kamatozású hitel kamattámogatását két százalékkal felemelhetné
a kormány - javasolta a Magyar Lakásépítok Országos Szövetsége (Malosz) konferenciáján
Oszlányi Zsolt, az OTP Bank Rt. ügyvezető igazgatója. A kamatcsökkentéssel ugyanis
az átlagos hitelnagyság akár a duplájára is nőhetne. Hiába ugyanis a jelenlegi
kedvezmények, azokat javarészt csak a tehetősek tudják igénybe venni.
Számos olyan, a lakásárak növekedését eredményező tényező van azonban jelen a piacon amelyek komoly gondot jelentenek a vállalkozóknak, mivel költségnövelő tényezőként lépnek fel. Amit természetesen a lakást megvásárlókkal fizettetnek meg.
A garázsépítések miatt sok szomszédos ház szerkezete veszélybe kerül, a nem megfelelően megalapozott, akár 100 éves házakat meg kell erősíteni. A szakszerűen kivitelezett alapmegerősítések költségei azonban igen komolyak, ez nyilvánvalóan beépítésre kerül a lakásárba. Ha mindez nem történik meg, a szomszédok könnyen perrel fenyegetőzhetnek
Gépkocsibeállók
:
Az Országos Településrendezési és Építési Követelmények előírják, hogy annyi
gépkocsibeállót kell építeni, ahány lakás lesz az épületben, ehhez jön még azonban
a földszinti üzletekre kiszámított gépkocsibeállók száma is. Helyhiány miatt
nem minden esetben építhető meg a szükséges számú gépkocsibeálló hely. Ebben
az esetben a meg nem épített gépkocsibeállókra egyenként 400 ezer forint megváltást
kell kifizetni, mégpedig az építési engedély kiadása idején. A megváltás költsége
a lakásárakat növeli meg, nem is kicsit.
Ráadásul főleg
a kisebb lakásokra van kereslet - aki azonban ilyet vesz, annak nem feltétlenül
van szüksége garázsra. Egy adott épületben - a IX. kerületben - a lakást vásárlók
55-60 százaléka vásárol gépkocsibeálló helyet, a többi megmarad piaci értékesítésre,
eladási ideje 2-3-4 év. A kivitelező pénze bent ragad, az értékesítés pedig
igen nehézkes.
Adó az el nem adott garázsokra
Tovább terheli a kivitelezőket az is, hogy a nyakukon maradt parkoló helyek
után még adót is fizetniük kell, mert az önkormányzat január 1-jétől a gazdálkodó
szervezetre keményen kiveti az ingatlanadót, ami négyzetméterenként 900 forint
a gépkocsibeálló területére. Míg sikeres értékesítésnél a magánszemély 15 négyzetméterig
adómentességet kap.
Kötelezően megépítendő földszinti üzletek: a rendezési terv előírja, hogy a földszint utcafronti részén minden esetben üzleteket kell építeni. A nagy bevásárló központok azonban átrendezték a vásárlói szokásokat, és a földszinti kis üzletek létjogosultsága egyre több helyen kérdéses. Sok ingatlanfejlesztő esetében ez azt jelenti, hogy a földszinti üzletek megépítése értékesíthetetlen befektetést jelent.
Közterület-foglalási díjak: a lakásárak emelkedésében nagyon komoly tényező a közterület foglalási díjak folyamatos emelése az önkormányzat részéről. Köztudott, hogy foghíjtelkeket, tömbrehabilitációt csak az utcákról lehet megépíteni, ezért azonban fizetni kell, ami ismét csak a lakás árába épül be.
Magas árak :
Bár ezek tisztán piaci folyamatoknak tekinthetőek, az alapanyag és az üzemanyag
árának emelkedése is jelentős költségemelő tényező. Ezek ugyanis jóval az éves
infláció feletti mértékben drágultak az elmúlt egy évben. A legnagyobb emelkedés
a munkabéreknél volt: a munkaerő több mint 20 százalékkal drágult meg.
Behajtási engedélyek: a Fővárosi Szállítási Tanácsadó Bt. által meghatározott övezeti behajtási engedély díja igencsak magasan lett meghatározva egyes területeken. Arra a részre, ahol az építkezés folyik, a 3,5 tonna feletti gépjármuvek 7-18 óra között csak behajtási engedéllyel, 6750 forintos negyedévi költségért jöhetnek be. Ezt a díjat pedig negyedévre előre ki kell fizetniük azoknak, akik bizonyos helyeken építkezni kívánnak.
Közműfejlesztési költségek: ezek összege az utóbbi időben igen komoly mértékben megdrágult a főváros közművesített területein. A közműfejlesztési költségek (csatorna, gáz, víz, elektromosság) befizetését ráadásul minden esetben az építési engedélyhez kötik. Ezek is mind olyan előre befizetendő komoly nagyságrendű költségek, amelyek a lakás árában megjelennek. A Quadrat Kft. becslései szerint egy lakásnál ez a költség 300-350 ezer forint között mozoghat. És ez még nem minden! Ezen túl ugyanis a közmű kiépítési költsége (rácsatlakozások, trafóházak) is a befektetőket terheli.
Kevés és drága
az építési telek :
Az építkezési boom elindulásával a telekárak is az égbe szöktek. A Ferencvárosban
például a telek ára 2001-ben már 67 ezer forint négyzetméterenként, ami gyakorlatilag
a ráépített lakásra vetítetten 27 ezer forint négyzetméterárat jelent. Ez jelen
pillanatban a kivitelezési költség több mint 20 százalékát teszi ki. Normális
esetben a telekár a kivitelezési költségeknek csupán 10-12 százaléka szokott
lenni. A magasra felszökött telekárak nem a 2001 évi, hanem a 2002, 2003-as
lakásárakban fognak majd igazán megjelenni.
Az árakat gyakran
telekspekulánsok hajtják fel, akik egy év eltelte után a vásárolt érték kétszereséért
értékesítik a megszerzett területeket. Érdekes megoldást alkalmazott erre Berlin
városa: a telkek magas áron történő továbbértékesítését a földhivatali bejegyzésekkel
akadályozzák meg. A továbbértékesítésre ugyanis csak akkor adják meg az engedélyt,
ha a vételár nem magasabb lényegesen a forgalmi értéknél.
(Figyelőnet)
Hol lakunk, és hogyan lakunk, és egyáltalán: lakunk-e valahol. Rögtönzött közvéleménykutatásom azt mutatja: húszas éveik végén járó ismerőseim alig remélik, hogy belátható időn belül lakáshoz jutnak, középkorú emberek nagymamák halálaira spekulálnak, generációk élnek egy pici lakótelepi lakásban nem a boldog választás, de a szörnyű kényszer jegyében. A lakótelep pedig gyakran nem egyéb, mint a közös lecsúszás színtere, a munkából kikopott, lelkileg, testileg összetört, a szocializmus látszat-gyarapodó éveiben lakáshoz jutott emberek panoptikuma. A jelenről és a jövőről készített összeállítást Nánási Anikó.
Magyarországon
sokan érzik a saját bőrükön a lakáshoz jutás nehézségeit és az a jelentés is
lehangoló számokat tartalmaz, amely nemrég készült az ENSZ közgyűlésére. Ennek
ellenére ott Magyarország a kedvezőbb helyzetű országok között volt - mondja
Szaló Péter, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára.
Szaló Péter, az FVM helyettes államtitkára: - Több, mint száz ország a fejlődő
világ körébe tartozik, ahol százmilliók hajlék nélkül, bádogviskókban élnek,
és a világ összességének problémáit vette górcső alá az ENSZ.
- De már mi az unióhoz hasonlítjuk magunkat. Ahhoz képest mi a helyzet?
Szaló Péter: - Az elmúlt években jelentősen növekedett a lakásépítések száma
és ha ennek a dinamikáját vesszük alapul, akkor mindenképpen összességében egy
nagyon kedvező képet állíthat ki magáról Magyarország.
- De az adatok nem olyan jók. Nálunk körülbelül hat évig kellene egy családnak
gyűjtenie úgy, hogy az összes pénzét félreteszi, ahhoz, hogy egy lakást megvegyen.
Az unióban ez hogy van?
Szaló Péter: - Igen, majdnem a kétszerese az uniós felhalmozási időszaknak.
De nálunk egyáltalán van lehetősége, míg számos országban ez egyáltalán nem
adatik meg az állampolgároknak.
- Nálunk kisebb lakásokban szűkösebben élnek az emberek.
Szaló Péter: - Igen, hiszen a korábbi lakásépítési programokban korlátozták
először 51 négyzetméterben, aztán 54 négyzetméterben az átlagos lakásméretet.
Gondoljunk csak a lakótelepekre, amik nagyon nagy számban léteznek óriási felújítási
igényekkel és ezek a számok egyik napról a másikra nem változtathatók meg, akkor
sem, ha ma már gyakorlatilag alig épül száz négyzetméter alatti lakás.
- A jelentésben az is szerepel, hogy nem túl jók a szociális lakáshoz jutás
lehetőségei, illetve kevés a bérlakás.
Szaló Péter: - Azért ha körülnézünk, óriási változás történt. Elég, ha csak
Budapestre gondolunk, hogy milyen mértékű lakásfelújítási program indult be,
részben állampolgári, részben önkormányzati kezdeményezésre. Ugyanakkor a lakótelepek
problémája sok esetben megoldatlan. Viszont beindult a szociális lakásépítési
program, amiben nagyon sok vidéki önkormányzat kezdett programok megvalósításába.
- Tavaly 22 ezer új lakásba költözhettek be a családok és a kiadott építési
engedélyek száma több mint 40 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A hitelkamatok is csökkentek tavaly, 23 százalékról 8 százalékra a támogatott
lakáshitel-kamatok, illetve 34-ről 17 százalékra a nem támogatottak. A kormány
tervei szerint a jövőben a nemzeti össztermék 3 százalékát fordítja a lakásprogram
támogatására a mostani egy százalék helyett. Az elképzelések szerint néhány
év múlva 40 ezer lakást építenének évente.
Mint a múlt héten elhangzott az Ingatlanexpo kapcsán, a Széchenyi terven belül
elindított lakásprogram hatását a kormány hamarosan értékeli és ez alapján várhatóan
ősszel módosítja a pályázatokat. Egy fővárosi és egy vidéki önkormányzatot kérdeztünk
meg adottságairól, lehetőségeiről. Budapest IX. kerületében már évek óta tart
a tömbrehabilitáció.
Gegessy Ferenc polgármester: - Több mint ezer lakás épült az elmúlt tíz évben
a Ferencvárosi rehabilitáció területén és 800-nál több lakásnak a felújítása
történt meg.
- Mennyi új lakásra lenne még szükség?
Gegessy Ferenc: - Az önkormányzatnak jelenleg még 8 ezer lakása van. Ebből 2
ezret a lakók megvehetnének és a maradék közel 6 ezer az, amit vagy fel kéne
újítani, 4900 ilyen lakás, és közel ezer lakás, amit el kell bontani, itt is
lakáspótlásra kellene sort keríteni. Jelenleg komfort nélküli és szükséglakás
3.600.
- A következőkben mi készülhet el?
Gegessy Ferenc: - Ezt a hátralévő feladat-mennyiséget szeretnénk körülbelül
15, esetleg 20 év alatt lebonyolítani.
- Honnan kap segítséget a kerület?
Gegessy Ferenc: - Az elmúlt időszak kiadásainak több mint 90 százaléka az önkormányzat
saját forrás, ez több milliárd forint. Jelenleg már nagyobb a külső támogatás
lehetősége, tehát fővárosi pályázatból is több összeghez juthatunk, illetve
megkezdődött az állami pályázat is.
- Almási Csaba, az ózdi önkormányzat osztályvezetője. Milyenek a lakáskörülmények
Ózdon most?
Almási Csaba, az ózdi önkormányzat osztályvezetője: - Összességében a lakásállomány
az országos átlagnál nincs rosszabb állapotban. Ami az önkormányzati tulajdonban
lévő lakásokat illeti, ez már nem mondható el teljes egészében. Ózdon 15 ezer
lakás van, 7 ezer lakás panel, illetőleg korábbi 60-as években épült társasház.
1300 van önkormányzati tulajdonban, 600 komfort nélküli. Új lakások építésére
17 év óta Ózdon nem került sor. Jelen pillanatban 39 család van, aki szociális
bérlakásra vár. Ez egy 42 ezer lakosú városban nem egy olyan nagy szám. Vannak
az összkomfortos bérlakásaink, arra viszont van egy kétszeres, háromszoros jelentkezés.
Most a Széchenyi terv lakásporgramjában fogunk pályázni egy lakótömb fölépítésére,
amelyben összkomfortos költségalapú bérlakásokat kívánunk építeni. 12 lakás
lesz.
- Ez a 12 lakás nem tunik olyan nagyon soknak, később még lesz több is?
Almási Csaba: - Még egy ugyanilyen lakótömböt szeretnénk felépíteni és pályázni,
kellő részt felmutatni, a beruházási költségnek a 20 százalékát.
- Van erre pénz?
Almási Csaba: - A 2001-es költségvetésében elkülönített a képviselőtestület
egy meghatározott összeget. 10 és 20 millió forint között fog mozogni az önrész.
(Krónika)
Csekély mértékben nő a használt lakások értéke
A fővárosban Óbudán és a XII. kerületben lehet a legdrágábban, Csepelen a legolcsóbban ingatlanhoz jutni. Amíg például a Németvölgyben 298 ezer forintba kerül egy használt társasházi lakás négyzetméterenként, addig a XXI. kerületben a panelotthonokhoz már 130 ezer forintért is hozzá lehet jutni. A szakemberek előrejelzése szerint a következő egy évben a nem új ingatlanok árai csupán 5 százalékkal, azaz várhatóan infláció alatti mértékben növekszenek majd.
Az ingatlan "ágazat"
szereplői az első negyedéves felmérések alapján pesszimistábban ítélik meg a
hazai piaci lehetőséget, mint tették azt egy évvel korábban. A GKI Gazdaságkutató
Rt., valamint a Wallis ingatlan Rt. kutatásai szerint a romló várakozások több
okkal is magyarázhatók. Így például azzal, hogy miközben a lakáspiacon nem lehet
számítani jelentősebb boomra - sőt, inkább stagnálás várható - addig az iroda
és az üzlethelyiségek piacán egyenesen visszaesés prognosztizálható az eladások
alakulását vizsgálva. Ezt egyébként jól mutatják az úgynevezett ingatlanindexek
alakulásai is. Ez azt jelenti, hogy jelenleg mindkét piaci szegmensben a kereslet
elmarad a kínálattól. Vagyis viszonylagos túlkínálattal szembesültek a kutatók.
Ami a jövőt illeti, az ingatlanforgalmazók a lakáspiac esetében a kereslet csökkenésére
számítanak, az irodákat, az üzlethelyiségeket tekintve is meglehetősen pesszimistán
ítélik meg a kereslet-kínálat viszonyát. Ugyanakkor a raktárak esetében a kereslet
bővülésével számolnak. Több mint figyelemre méltó, hogy a szakemberek előrejelzése
szerint a jövőben tovább növekszik az igény az építési telkek iránt, legalábbis
Budapesten és közvetlen környezetében.
A GKI és a Wallis felmérésébol az is kiderül, hogy a fővárosban továbbra is
a XII. és a III. kerületben lehet a legdrágábban ingatlanhoz jutni: egy új társasházi
lakásért a Németvölgyben 408 ezer forintot is elkérnek négyzetméterenként. Óbudán,
a Csillaghegyen egy frissen épült családi házat pedig 298 ezer forintért kínálnak
ugyancsak négyzetméterenként. De a használt ingatlanok sem sokkal olcsóbbak,
hiszen előbbi helyen 298 ezer, utóbbinál pedig 223 ezer forintért lehet ezekhez
hozzájutni négyzetméterenként. A legolcsóbb lakások jelenleg Csepelen találhatók,
ahol is egy panelért "csupán" 130 ezer forintot kell fizetni.
Az első negyedévben egyébiránt az új lakóingatlanok 10 százalékkal drágultak,
s az elkövetkezendő egy évben összességében 12 százalékos áremelkedés várható.
Új irodák esetében ez az arány 5 és 8, üzlethelyiségeknél 4 és 6, míg raktáraknál
4-7 százalék. A használt lakások árai az év első három hónapjában 4 százalékkal
növekedtek, s 2002. március végéig 5 százalékos emelkedésre számítanak a szakemberek.
A használt irodáknál 4-4, az üzlethelyiségeknél 2-2, a raktáraknál pedig 3-3
százalékos mértékkel, illetve előrejelzéssel számoltak-számolnak a vállalkozások
A fővároshoz hasonló elemzést nem tudtak a két cég munkatársai elvégezni országos
szinten - tájékoztatta lapunkat Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Rt. munkatársa.
Mint hozzátette, ennek az volt az oka, hogy a budapestihez hasonlóan országosan
nincsenek részletes, illetve értékelhető adatok. Ennélfogva csupán annyit sikerült
megállapítani, hogy vidéken a vállalatok 25 százaléka bérli az irodákat, saját
ilyen jellegű ingatlana 60 százaléknak van. A kutatások szerint azonban egyre
több cég tervezi, hogy a közeljövőben bérlés helyett inkább vásárol magának
irodát, mégpedig azért, mert a bérleti díjak meglehetősen magasak. Ugyanakkor
az is megfigyelhető, hogy a vállalkozások igyekszenek megszabadulni üzlethelyiségeiktol.
Ennek az az oka, hogy többségük a közelmúltban felépült bevásárlóközpontokban,
plazákban vett, illetve bérelt magának üzleteket. Emiatt a régi boltok feleslegessé
váltak számukra.
(Magyar Hírlap)
Túlkínálat az irodák, túlkereslet az építési telkek piacán
Az ingatlanpiac egyes szegmenseiben 1998 óta tapasztalható dinamikus áremelkedés tavaly a második félévben és idén az első negyedévben veszített lendületéből. Az általános, éves szinten két számjegyű áremelkedést mérsékeltebb ütemű drágulás váltotta fel. Ez derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. és a Wallis ingatlan Rt. közelmúltban elvégzett kutatásaiból. A forgalmazók a romló piaci helyzetben is növelik profitjukat.
Míg az elmúlt év
utolsó három hónapjában a budapesti és a Pest megyei ingatlanpiacot enyhén túlkínálatosnak
ítélték az ingatlanfejlesztők, most úgy vélik, immár az erős túlkínálat a jellemző.
Ebben nagy szerepet játszott a minőségi irodaállomány erősödése. Legalábbis
ez követhető nyomon a GKI Gazdaságkutató Rt. és a Wallis ingatlan Rt. közösen
elvégzett kutatásaiból.
A felmérésekből az is kitűnik, hogy az üzlethelyiségeknél a kiegyensúlyozott
piac szintén a túlkínálat irányába mozdult el, amelyet az újonnan megnyíló bevásárlóközpontok
eredményeztek. (Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a megacenterek építése iránti
kedv mára valamelyest veszített vonzerejéből, ellenben a szállodai fejlesztések
esetében ezzel ellentétes folyamat játszódik le.) A raktárak és üzemcsarnokok
piacát most is, mint korábban, a túlkínálat jellemzi. A lakásingatlanoknál és
az építési telkeknél a kereslet ugyanakkor továbbra is élénk. Különösen igaz
ez a megállapítás az újonnan épülő otthonokra.
Ami az ingatlanárakat illeti, a piac szereplői szerint idén az első negyedévben
a tavaly decemberi adatokhoz képest a legnagyobb, 15 százalékos áremelkedést
az építési telkek "produkálták". Az elkövetkezendő hónapokban további
mintegy 16 százalékos árgyarapodásra számítanak a szakemberek ebben a szegmensben.
Az új lakóingatlanok 10 százalékkal drágultak, s az elkövetkezendő egy évben
összességében 12 százalékos áremelkedés várható. Új irodák esetében ez az arány
5 és 8, üzlethelyiségeknél 4 és 6, míg raktáraknál 4, 7 százalék. A használt
lakások árai az év első három hónapjában 4 százalékkal növekedtek, s 2002. március
végéig 5 százalékos emelkedésre számítanak a szakemberek. A használt irodáknál
4-4, az üzlethelyiségeknél 2-2, a raktáraknál pedig 3-3 százalékos mértékkel,
illetve előrejelzéssel számoltak-számolnak a vállalkozások.
A fővárosban továbbra is a XII. és a III. kerületben lehet a legdrágábban ingatlanhoz
jutni. Hiszen egy új társasházi lakásért Németvölgyben 408 ezer forintot is
elkérnek négyzetméterenként. Óbudán, Csillaghegyen egy frissen épült családi
házat pedig négyzetméterenként 298 ezer forintért kínálnak. A használt ingatlanok
sem sokkal olcsóbbak, hiszen elobbi helyen 298 ezer, utóbbinál pedig 223 ezer
forintért lehet ezekhez hozzájutni. A legolcsóbb lakások jelenleg Csepelen találhatók,
ahol is egy panelért "csupán" 130 ezer forintot kell fizetni.
A kutatók tapasztalatai szerint egyes budapesti használt lakások árai csökkenni
kezdtek, ami befolyásolja a főváros környezetének piacát, ugyanakkor megállapították
azt is, hogy a lakóparkok iránti érdeklődés továbbra is jelentős. Idén a lakóingatlanok
és irodák eladása, illetve az irodák és üzlethelyiségek bérbe adása lesz a meghatározó
az ingatlanfejlesztőknél. A megkérdezett ingatlanforgalmazók helyzetüket tekintve
úgy vélik: a romló ingatlanpiaci pozícióik ellenére idén emelkedik profitjuk.
(Magyar Hírlap)
Dörzsölt és brutális a lakásmaffia
Az ingatlancsalási ügyek nagy kihívást jelentenek a bűnüldöző szerveknek - olvasható a Belügyi Szemle legfrissebb számában. A szerző több ajánlást is megfogalmaz visszaszorításukra. A fővárosi helyzet katasztrofális, hiszen nem egy esetre csak 3-4 év múlva derül fény.
Tóth Sándor lakásmaffiával
foglalkozó tanulmánya szerint a jól megszervezett, előre kitervelt lakáscsalást
több lépcsőben hajtják végre igen dörzsölt bűnözők. Tisztában vannak a jogalkotás
gyengeségeivel, s rendkívül jól használják a "kiskapukat". Az elkövetők
között írástudatlanok, módos befektetők és ügyvédek is találhatók. Számos esetben
maguk a sértettek járulnak hozzá áldozattá válásukhoz.
A fővárosi bérlők között számottevő azok aránya, akik jövedelmükből képtelenek
fenntartani magukat, illetve lakásukat. Őket találják meg a lakásmaffia felhajtói,
s ügyintézésre szóló meghatalmazást íratnak velük alá, amellyel helyettük intézkedhetnek.
Kisebb cserelakást ígérnek, mondván, az értékkülönbözetből kifizetik a tartozást.
Az áldozattal kiüríttetik lakását, így kínálják cserére. Békés megyében, Borsodban
ma is több ily módon odakerült család nyomorog. A pórul jártak gyakran ügyvéd
előtt írták alá a teljes körű megbízásokat, amit később már nem lehet visszacsinálni.
Ügyvéd előtt akár elolvasás nélkül is aláírnak mindent - állítja Tóth Sándor.
Erőszakot csak akkor alkalmaznak, ha már minden papír megvan. Ilyenkor azért
fenyegetnek, sőt ütnek, hogy áldozatuknak véletlenül se jusson eszébe a rendőrséget
értesíteni. Nem ritka az olyan erőszak, amit a szerző egy 1998-as eset kapcsán
említ: akkor egy kislányt kínoztak meg, hogy így kényszerítsék ki szülei lakáscseréjét.
A magántulajdonú üres lakások tulajdonosai számíthatnak arra, hogy az ingatlant
a bűnözők észreveszik, s egy napon új lakóval, vagy lecserélt zárral találkoznak.
Ilyenkor a csalók figyelnek arra, hogy a szomszédok ne lássák a vevőket, s jóval
a piaci ár alatt kínálják a lakást. Ha viszont albérlőként költözik a csaló
a lakásba, még a szomszédok gyanakvásától sem kell tartania. Meghirdeti az ingatlant,
mobilszámot ad meg, amit külön erre az "akcióra" használ, s az adásvételkor
hamis adatok kerülnek a szerződésbe.
Szaporodnak az ingatlantulajdont veszélyeztető befektetési csalások is. Az elkövetési
mód rendszerint azonos. Az áldozatok pénzzavarba került adósok, akiket megkörnyékeznek
a felhajtók. Gyors, kedvező kölcsönök ígéretével hálózzák be. Ügyvéd előtt közlik,
hogy a kölcsön fedezete a lakás, de nem kölcsönszerződést íratnak alá vele,
hanem adásvételit. A szerződés a földhivatalban köt ki, s bejegyzik a szabályos
adásvételi szerződéssel rendelkező új tulajdonost. Ritka ugyan, de előfordul,
hogy a károsultnak lehetőséget biztosítanak a visszavásárlásra, vagy engedik,
hogy bérelje saját lakását. A bíróságon kérheti a károsult a szerződés érvénytelenségének
kimondását, ám az esélye erre szinte a nullával egyenlő, hisz a csaló aláírt
szerződéssel bizonyítja jogosultságát.
Tóth Sándor szerint a legfontosabb a megelőzés. Az, hogy komolyan vegyék az
emberek aláírásuk súlyát. Megoldás lehet az ügyvédi törvény szigorítása is.
Ugyanis egy 1994-es előírás szerint nem lehet ingatlan-adásvételt ügyvédi ellenjegyzés
nélkül megkötni. Az sem ártana, ha az ügyvédi kamarák kiszűrnék a bűnözőket
segítő kollégákat, hiszen az ügyvédek ellen folyó eljárások csak ritkán jutnak
el a vádemelésig. Márpedig csak akkor függesztik fel az ügyvéd tevékenységét,
ha a büntetőeljárás eljut a vádemelésig, s három évi szabadságvesztésnél súlyosabb
büntetés fenyegeti a vádlottat. A szerző tapasztalata szerint a kamarák nem
ítélik túl súlyosnak a bűnöző ügyvédek szerepét. A csaló dolgát könnyíti a személyes
adatokat is tartalmazó ingatlan-nyilvántartás nyíltsága is, amit bárki ingyen
és nyomtalanul megtekinthet. Az is furcsa, hogy a fővárosi földhivatal környékén
nepperek működhetnek háborítatlanul. Javulhatna a helyzet, ha csak a tulajdonos
kaphatna másolatot ingatlana tulajdoni lapjáról
(Magyar Nemzet)
Kaptár-csapat a lakásmaffia ellen
Százharminchárom, a lakásmaffiához kapcsolódó ügy fekszik a frissen alakult Kaptár csoport asztalán. Sári Mónika őrnagytól, a csoport vezetőjétől megtudtuk: a csapat tizenhat fős, eddig ötszáz bűncselekménnyel foglalkozott, és kétszáz gyanúsítottat hallgatott ki.
Az egység a BRFK
vizsgálati főosztályának csapata, amely a kerületi kapitányságok, a nyomozó
főosztály és a vizsgálati főosztály "lakásmaffiában" jól képzett munkatársaiból
áll. Feladatuk, hogy behatárolják azokat a szervezetten működő bűnözőket, akik
a háttérből irányítják a lakásmaffiát.
Ezek a bűnözők általában rossz anyagi helyzetű, de még lakással, házzal, telekkel
bíró, jobbára idősebb vagy beteg embereket céloznak meg, hogy tőlük különféle
trükkökkel "megvegyék", illetve más módon megszerezzék ingatlanjaikat.
Gyakori trükk, hogy a bent lakó családok feje fölül adják el - ügyvédek által
készített szerződésekkel! - a család otthonát. A lakásmaffia irányítóit, illetve
tagjait az "intelligens" bűnözők közé sorolják, ám többször előfordult
olyan is, hogy az elkövetők brutális módszerekhez, emberrabláshoz, gyilkossághoz
folyamodtak az ingatlan megszerzése céljából.
A legutóbb egy igen veszedelmes, ingatlanok, lakások és házak megszerzésébol
élő bűnbandát lepleztek le, amely két brutális emberölést is elkövetett.
(Magyar Nemzet)
Lakásvédelem nyaralás idején
Biztonságban mehetünk nyaralni, ha apró trükkökkel eltereljük a betörők figyelmét üresen maradt lakásunkról. Nem árt persze, ha nemcsak ötletekkel, hanem mechanikus és elektronikus eszközökkel is megpróbáljuk védeni értékeinket. A Pest Megyei Rendőr-fokapitányság adatai szerint tavaly közel négyezer lakásbetörés történt a megyében, ezek harmadát júniustól augusztus végéig követték el.
A betörések nagy
része általában arra az időre esik, amikor a lakás, illetve a ház tulajdonosa
huzamosabb ideje nincs otthon: nyaral vagy éppen kórházban van.
Németh Ágnes őrnagy, a bűnmegelőzési osztály vezetője lapunknak elmondta: számtalan
praktikus módszer, lehetőség van arra, hogy eltereljük a betörők figyelmét az
üres lakásról. Ismert, de hasznos, ha postaládánkat legalább kétnaponta kiüríttetjük
szomszédunkkal. Kérjük meg ismerősünket, hogy esténként nem teljesen sűrűre
eressze le a redőnyt, húzza be a függönyt, és kapcsolja be a televíziót, amelynek
fénye az utcán is érzékelhető. Másnap reggel, ha mód van rá, húzza föl a sötétítőt,
és kapcsolja ki a tévét. Lehetőleg mindig locsolja meg azokat a virágokat, amelyek
az utca felőli oldalon vannak. Amennyiben a kertes házban az udvaron parkolva
hagyjuk az autót, célszerű arra is megkérni a szomszédot, hogy egy- vagy kétnaponként
másképp állítsa le a kocsit.
Az őrnagy elmondta azt is, hogy hosszabb nyaralás előtt célszerű biztonsági
berendezésekkel is felszerelni lakásunkat, házunkat. Legalább egy hevederzárat
tetessünk fel az ajtóra, amelynek ára típusától és beszereléstol függően 10-15
ezer forint. Ugyancsak hatásos védekezési eszköz a nyugati országokban már jól
bevált speciális ablakzár, amely kívülről, az utca felől nem látható, csak a
szobából. Ez a biztonsági zár - amelynek ára felszereléssel együtt hat-tízezer
forint közötti - gyakorlatilag hevederzárként muködik, amellyel szintén megakadályozható
az ablak kinyitása. Az ablakokra - amennyiben földszinti lakásról vagy családi
házról van szó - a speciális zár mellé célszeru ütésálló fóliákat is felragasztani.
Ez négyzetméterenként munkadíjjal 30-60 ezer forint közötti összegbe kerül.
A mechanikus védelem mellett az elektronikus lakásvédelem jöhet még szóba. Igaz,
ennek ára borsosabb, ám biztonságérzetünk jóval nagyobb lehet, ha ilyet alkalmazunk.
Az egyik legismertebb módszer, hogy lakásunkat, illetve házunkat érzékelőkkel
szereljük fel, amelyek egy adott központban jelzik, hogy betörés vagy valamilyen
más rendkívüli esemény történt, esetleg tűz van. Az ilyen komplex rendszer ára
százezer forint körüli. Anélkül, hogy a lakásba behatolni igyekvő betörő tudna
róla, a központ máris járőrt küld a helyszínre, így nagy a valószínűsége annak,
hogy a bunözőt még a helyszínen elfogják. Ezekben az esetekben célszerű az olyan
cégek szolgálatát igénybe venni, amelyek nemcsak egy ügyeleti rendszerrel rendelkeznek,
ahová a jelzések befutnak, hanem önálló járőrözéseket is tartanak. Mindezek
mellett azokon a településeken, ahol polgárőrök vannak, célszerű velük is felvenni
a kapcsolatot, és megbízni oket, hogy házunk, illetve lakásunk közelében gyakrabban
járjanak.
(Magyar Nemzet)
Joseph Joe Jackson ötmilliárd schillinget hozna
A Jackson klán 73 éves feje nemrég a felso-ausztriai Hans Asamer ingatlanbárótól 1,8 millió négyzetméteres ingatlant vásárolt Magyarországon, nem messze az osztrák határtól, és ezért 540 millió schillinget fizetett. Mint a Format osztrák hírmagazin jelenti, Joe Jackson Las Vegasból jövet szerdán Bécsbe érkezett és csütörtökön Asamer kíséretében Budapestre utazott, hogy tárgyaljon a játékkaszinó megnyitására vonatkozó engedély megszerzéséről.
Jackson nyilatkozata szerint egyfajta európai Las Vegas építéséről lenne szó, vagyis játékkaszinóról és szabadidőparkról - Crystal Citynek fogják nevezni. A Kristályváros építésének elso szakaszában 5 milliárd schillingbol három szállodát építenének, egyenként ezer ággyal. A pénz többek között a Jackson klán vagyonából, valamint az atlantai székhelyű Royal Distribution Inc. amerikai társaságtól származik majd.
Jackson Chuck Okekével, a Royal Distribution főnökével érkezett Európába. A társaság további 500 millió schillinget fog beruházni Ausztriában. A hírek szerint egy bécsi irodából üzemeltetnek majd egész Európában egy teljesen új zeneautomata-hálózatot. A gépek -- amelyeket frekventált helyeken állítanak majd fel -- gombnyomásra néhány percen belül tetszés szerint választható zenei programot adnak CD-n.
Az osztrák gazdasági
kamara elnöke tegnapi budapesti tájékoztatóján szólt egy olyan amerikai--osztrák
projektrol, amely távlatilag 600 millió dolláros összegű idegenforgalmi beruházásra
vonatkozik Hegyeshalom térségében. Nagyon valószínű, de megerősíteni nem tudtuk,
hogy a fenti tervekre célzott.
(Világgazdaság)
Szerkezetkész az Örs vezér téri üzletközpont
A beruházók német, illetve holland cégek csaknem 200 millió márkát fektettek be, ez majdnem 28 milliárd forintnak felel meg. Az üvegtetős, háromszintes épületben 180 üzletnek lesz helye és egy évvel a nyitás előtt ezeknek a háromnegyede már gazdára, azaz bérlőre talált. A kétszintes tetőparkoló 1300 autót tud majd befogadni. Az üzemeltető német cég, amely Németországban több mint fél száz bevásárlóközpontot létesített, most Magyarországon kívül például Lengyelországban építtet. Az Örs vezér terén az építkezés körülbelül ezer embernek ad munkát és ugyanennyinek lesz feladata a nyitás után teljes és részmunkaidőben.
Az építkezés megkezdésekor a téren lévő pavilonsor kereskedői tiltakoztak az ellen, hogy lebontják üzleteiket, kártérítést, vagy csereüzletet kértek. Stella Pétertol, a XIV. kerületi Önkormányzat csoportvezetőjétol megtudtuk, azóta sem kötöttek egyezséget az árusokkal és szerintük nincs is kártérítési kötelezettsége a kerületnek, hiszen a kereskedők egyik részének egy ideje már nem volt szerződése, a többiek pedig maradhattak tavaly év végéig, amikor lejárt a megállapodásuk.
Szatmáriné Jél
Angela, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke elmondta, most is folyamatban
van néhány per, mert az árusok szerettek volna elővásárlási jogukkal élni, amikor
a területet eladta az önkormányzat. A kamara alelnöke szerint a szerződésekkel,
amelyek még a rendszerváltás előtt születtek, az a baj, hogy nem adtak semmilyen
jogot a kereskedőknek, noha ők akkor csak a földet bérelték és saját pénzükön
építették föl az üzleteket. Azt is aggasztónak tartja Szatmáriné Jél Angella,
hogy Magyarországon a kereskedelemből már 70 százalékos a külföldi cégek részesedése.
(Krónika)
Amerikai autóbusz-gyártó üzem épül Kaposváron
Ötmilliárd forintért komplett autóbusz-összeszerelő üzemet épít Kaposváron a NABI. Az utolsó simításra három évet kell várni, de az idén decemberre már kész lesz a műanyag-karosszériákat gyártó üzem. Először mintegy 120 szakembert alkalmaznak majd, később 600-at. Egy 15-20 fős mérnökökből és vezető technológusokból álló csoport máris készen áll az indulásra, ők az Egyesült Államokban tanulnak majd.
Egyébként a NABI-nak
jelenleg Mátyásföldön, az angliai Leedsben és Alabamában, az USÁ-ban van gyártósora.
Jellemző, az idénre tervezett 1400 városi buszból idehaza szerelnek majd össze.
Martonyi János külügyminiszter, aki vendége volt a kaposvári ceremóniának, fontosnak
tartotta megjegyezni, hogy a NABI jelenleg a legnagyobb amerikai exportőrünk
és a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy tovább javuljanak a cég lehetőségei.
Ide kívánkozik, hogy még az ünnepség alatt kaptuk kézbe a Budapesti Tőzsdéről
érkezett közleményt, amelyben olvasható, hogy a NABI-nak hitelező bankok továbbra
is kiállnak a társaság mellett.
(Krónika)
Ingatlan és Befektetés Az Ingatlan és Befektetés című szakmai lapról túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az ingatlanüzleti információk tekintetében a legnívósabb magyar folyóirat. A folyóirat kéthetente jelenik meg, a következő szám június 27-én már megvásárolható. A lapszemle csütörtöktől két hétig megtalálható lesz a következő oldalon:
Tartalmát tekintve a lap főként házépítéssel, építőipari termékek gyártóival, forgalmazóival, különféle szolgáltatásokkal és szakemberekkel foglalkozik, de megtalálhatók benne a lakásbelső kialakításával kapcsolatos írások, jogi és finanszírozási tanácsok, projekt információk, aktualitások valamint szakemberekkel, ház- és lakástulajdonosokkal készített interjúk is. Írásokat közlünk modernizálásokról, renoválásokról, korunk és elődeink építészetéről és ingatlanjaink értékeiről. Megjelenik kéthavonta.
A következő szám tartalmából (megjelenik 2001 július első hetében): - Az új évezred otthonai - megvalósult álomlakások a Mom parkban - a XIII. kerület jelenéről és jövőjéről - fejlesztési tervek - A Magyar Lakásépítők Szövetségének értekezlete, a bérlakás helyzet - Jogi tanácsadás az öröklési jogról
Kereső Hetilap Országos Hetilap, amely ingyenes lakossági apróhirdetési lehetőséget biztosít, illetve cégek részére állás és ingatlan piaci többletszolgáltatásokat nyújt.
Hirdetési lehetőségek az ingatlan.com-on
Ingyenes hirdetésfeladás:
http://www.ingatlan.com/hirdetesek_feladasa.html
Fényképes hirdetésfeladás - az igazán hatékony hirdetés: http://www.ingatlan.com/fhirdetes.html
Üzleti hirdetések: http://www.ingatlan.com/tarifa.html
Telefon / Fax : (1) 472-0213