III. 1. Budapesti hírek
1.        Felvirágzik a Bokréta utca
2.        Elhúzódó fővárosi felújítások
3.        Következik a Hungária felüljáró
4.        A MOM Park építője a Várban
5.        Mentesítő út épül Csepelen
6.        Több száz éves terv alapján épül a Városháza
7.        Épül a mélygarázs a Szabadság téren
8.        Kevés a bérlakás a fővárosban

III. 2. Vidéki régiók hírei
1.        Árvízkárosultak: lesz-e lakásuk?
2.        Biatorbágy: lakópark és mentesítő út
3.        Bővül a taszári repülőtér
4.        Csatorna, uszoda épül Monoron
5.        Fóti otthonok vállalkozóktól
6.        Gödöllő: kollégiumi falu, egyetemi város

III.3. Híd- és útépítés, ipari parkok
1.        2007-ig még több autópálya épül
2.        Az idén tovább épül az MO-s
3.        Jövőre elkészülhet az M5-ös bevezető szakasza
4.        Újabb japán cég választotta az újhartyáni ipari parkot
5.        Gyorsvasútépítés, már az idén?
6.        Szerepváltás előtt az ipari parkok
7.        Szaporodnak a hipermarketek
8.        Megnyílt a Harbor Park
9.        Testvére született a Mammutnak
10.   Vevőjelöltek a West End és a Pólus környékén

III. 4. Új építkezések a vendéglátóiparban
1.        Hajrá BS!
2.        Második Római-part a Soroksári-Dunánál
3.        Szabadidőcentrumot terveznek a Molnár-szigetre
4.        Termálfürdő épülhet Ráckevén
5.        Vízi paradicsom a Sió-csatornán?

Tájékoztatjuk felhasználóinkat, hogy az ingatlan.com – Magyarország leglátogatottabb ingatlanportálja 2001 október 15.-től új szolgáltatásokat kíván bevezetni regisztrált partnerei számára.
Tájékoztatjuk továbbá Önöket, hogy a szöveges hirdetésekhez történő fénykép, alaprajz csatolási díját egységesítettük.


Ingatlan 2001 – tanácskozás

A kormány számít az olcsó munkaerőre

A kormány számít arra az olcsó munkaerőre, amely a Kárpát-medencéből érkezik, és a magyar ingatlanpiacon helyezkedik majd el. Matolcsy György gazdasági miniszter az Ingatlan 2001 elnevezésű tanácskozáson vázolta annak a robbanásszerű fejlődésnek a kilátásait, amely már tavaly elkezdődött a lakásépítés és vásárlás területén.
Úgy tűnik, tartós lesz a növekedés a lakáspiacon, és legalább tízéves növekedési periódusra kell berendezkedni. -mondta a konferencián felszólaló Matolcsy György. A gazdasági miniszter számadatokkal támasztotta alá mindezt. Elmondta: 2000-ben kétszeresére nőtt a kiadott építési engedélyek száma, vagyis 23 ezerről 45 ezerre. 50 százalékkal nőtt a lakáshitelállomány is az elmúlt évben, ugyanakkor egy év alatt tíz százalékponttal csökkentek a hitelkamatok ezen a területen. Idén 30 ezer új otthon átadását várják, ami 30 százalékos növekedés a tavalyi évhez képest. A kormány célja ugyanakkor az, hogy jövőre 40 ezer új lakás, és a későbbiek során is évente legalább 50-60 ezer lakást adjanak át. Matolcsy György elmondta: Budapest lesz az úgynevezett ingatlan-bumm, vagyis a növekedés motorja, ebbe kapcsolódnak be majd a regionális központtá váló vidéki városok. A szakminiszter kiemelte: arra számítanak, hogy az ingatlanberuházások eredményeként 10 ezer új lakás építése mintegy 50 ezerrel növeli az új munkahelyek számát. A Kárpát-medencéből pedig évente 30-40 ezer új munkavállaló keres majd Magyarországon munkát. Erre, mint fogalmazott a miniszter, kormánytól függetlenül számít a magyar politika. Az új lakáspiacon történt növekedést 2003-ban a használt lakáspiacon is hasonló kedvező fordulat követi majd a számítások szerint - mondta a konferencián Matolcsy György gazdasági miniszter.
(Krónika)

Javaslat lakásügyi minisztériumra

Magyarországon a GDP 0,75 százalékát fordítják lakásépítésekre, az Európai Unióban 1,5 százalékát – hangsúlyozzák a Társaság a Lakásépítésért szakértői. Több pénzre lenne szükség a szektor fejlesztéséhez, és az akut gondok megoldására lakásügyi minisztériumot kellene létrehozni – javasolják.
Lakásügyi minisztérium létrehozását javasolja a Társaság a Lakásépítésért nevű szervezet. – Nem reformokat, hanem minőségorientált fejlődést várunk – mondta egy tegnapi kerekasztal-beszélgetésen Földi Tamás. A társaság elnöke elismerte, hogy a kormány intézkedéseinek hatására jelentősen megugrott a kiadott építési engedélyek száma, ám hozzátette: mégsem valósult meg a valódi, minőségi lakásszám-növekedés.
Szerinte a kormány keveset költ a lakásállomány növelésére, holott tízezer új otthon felépítése 117 milliárd forinttal járul hozzá a GDP-hez. Miközben az Európai Unióban a nemzeti termelés 1,5 százalékát költik lakásépítésre, Magyarországon az idén csupán 0,75 százalékot, kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ugyancsak lemaradásra hívta fel a figyelmet a bérlakások piacán: az EU-ban az ilyen otthonok aránya 35, nálunk pedig csupán nyolc százalék. A szervezet már többször felvetette, és most ismét megerősítette azt a javaslatát, amely szerint közhasznú lakásépítő szervezeteket kellene létrehozni, hogy az új otthonok elfogadható áron épülhessenek fel. Az EU-ban a lakások 10–30 százalékát ilyen nonprofit cégek kivitelezik.
A Társaság a Lakásépítésért szervezet szerint a lakásügyi minisztérium feladatkörébe tartozna az ágazatra vonatkozó törvény megalkotása, a lakástámogatási költségvetés koordinálása, a bérlakásállomány növelése. Szintén a tárcának kellene foglalkoznia a közhasznú szervezetek létrehozásával, a meglévő lakások minőségének megóvásával, az építésitelek-kínálat szabályozásával, valamint kutatóbázisok kialakításával. Számos olyan megválaszolatlan kérdés van az ágazatban, amely mélyebb értelmezést kíván. Nem lehet pontosan tudni, miért van szakadék a kiadott építési engedélyek és a befejezett építkezések száma között. Arra sincs egyértelmű válasz, mennyire érdekeltek a kereskedelmi bankok a támogatott hitelek népszerűsítésében, de a Jelzálogbank helyzetére is megoldást kell találni, hiszen a fogyasztók nem érik el a pénzintézetet.
Fürjes Ádám, az FKgP szakértője szerint valóban vissza kellene állítani az Építésügyi Minisztériumot, amely a pénzek leghatékonyabb felhasználásával működne. Béki Gabriella (SZDSZ) úgy véli, egy ilyen tárca felértékelhetné a lakásépítés ügyét, ám nem biztos abban, hogy tényleg szükség volna rá. Sasvári Szilárd (Fidesz) határozottan kijelentette, hogy a lakásszektornak van felelőse, mégpedig a Gazdasági Minisztérium.
A beszélgetésen több kritika is érte a kormány lakástámogatási rendszerét. Béki Gabriella szerint a felső középosztálynak szólnak a hitelek. Ezzel értett egyet Horváth Csaba (MSZP) is, aki úgy véli, a kölcsönök felvételéhez a magyarországi átlagkeresethez képest irreálisan magas jövedelmek szükségesek.
Sasvári Szilárd a vádakra válaszul feltette a kérdést, hogy milyen támogatás létezett 1998 előtt. Szerinte semmilyen, amit viszont az ellenzéki pártok képviselői vitattak. Sasvári úgy véli, korántsem a felső társadalmi réteg juthat lakáshoz az új rendszer segítségével. Ezt szerinte az is bizonyítja, hogy az átlagos kölcsönök összege 2–4 millió forint.
(Népszabadság)

Építési boom

Építési boom várható Magyarországon az elkövetkező évtizedben – mondta Matolcsy György gazdasági miniszter az Ingatlan 2001 – Boom után konferencián.
Tavaly az építési engedélyek száma duplájára, a lakáshitel-állomány 50 százalékkal nőtt, a lakáshitelkamatok pedig 10 százalékkal csökkentek. A kormány célja, hogy jövőre 40 ezer, 2003–2004-ben pedig 50-60 ezer új otthon épüljön.
(Népszabadság)

Tartós a lakáspiac bővülése

A lakáspiacon tapasztalt tavalyi fordulat és boom az évtized egészében megmarad, s az nemcsak eseti jellegű. Természetesen a folyamatban bizonyos hullámzás elképzelhető – mondta tegnap Matolcsy György gazdasági miniszter, az Ingatlanpiac 2001 című konferencián Budapesten.
 A fejlődést véleménye szerint az alábbiak garantálják: a gazdaságpolitika uniós források felhasználásával jelentős forrásokat biztosít – pél-dául – a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. Ez pedig régiókat emel be a gazdaság vérkeringésébe. Hazánk uniós csatlakozását követően jelentősen megnő azon külföldiek száma, akik a 2. vagy 3. otthonként hazánkban fognak ingatlant vásárolni. Továbbá a 600 ezer panellakás tulajdonosainak 30-40 százaléka ki szeretne költözni ezekből az ingatlanokból. A keresletet vélhetően az is növelni fogja, hogy évente akár 30-40 ezer új munkavállalló is megjelenhet majd hazánkban, akiknek valahol lakniuk kell. A miniszter rámutatott: Budapest fejlődése mellett a nagyobb, majd a kisvárosok ingatlanpiaca is megújul, bővül. A kis helyi boomok pedig jelentős hatással lesznek a gazdaság egészére.
A miniszter a sikeres lakáspolitikát ismertetve elmondta: a múlt esztendőben közel kétszeresére, 23 ezerről 45 ezerre nőtt a kiadott építési engedélyek száma, miközben a lakáshitel-állomány 50 százalékkal bővült. A lakáshitelek kamata pedig 10 százalékponttal csökkent. Matolcsy György szerint jövőre 40 ezer, 2003-ban pedig akár 50-60 ezer új otthon is megépülhet. Véleménye szerint 2003-ra a használt lakások esetében a piacon olyan horderejű változásokat tudnak elkezdeni, mint az új lakások piacán már most.
(Magyar Hírlap)

Városfelújítás EU-támogatással

Tanácsadásra várja szeptember 17-én a gödöllői önkormányzat azokat a tervezőket, akik pályázatot akarnak beadni a Palotakerti lakótelep energiatakarékos felújítására. Németországban, Magyarországon, Ausztriában és Spanyolországban nyolc város kapcsolódott be az Európai Unió támogatásával kiírt ökologikus városfelújítási pályázatba. A cél leromlott gyártelepek és lakótelepek szanálása.
A pályázat keretében Gödöllő a Palotakerti lakótelep energiatakarékos felújítására vár elgondolásokat hazai és az EU-tagállamokban működő építészirodáktól. A feladat részét képezi a fűtőmű, valamint a lakások és intézmények fűtési rendszerének felújítása, a 4 és 10 emeletes lakó- és más épületek – mint például az egyik óvoda – hőszigetelése. Meg kell oldani a lakások egyedi fűtésszabályozását és mérését is.
Gödöllő e versenypályázat révén az európai építési piac szereplőjévé válhat, mert kedvező esetben a tervek kivitelezéséhez is szerezhet támogatást. A pályázat díjazására összesen 205 ezer euró, azaz 50 millió forint áll rendelkezésre. A hétfői konzultáción a pályázat német szervezői is részt vesznek, s igény esetén az érdeklődők a lakótelepet is megtekinthetik. A versenypályázat anyaga, tervekkel, fotókkal és a meghatározott célokkal az internetről ingyenesen letölthető a www.eu-competition.org címről.
(Népszabadság)

Annak érdemes lakását eladnia, aki újat vesz

A szakemberek a forgalom növekedésére és az inflációt öt-hét százalékkal meghaladó drágulásra számítanak
Most érdemes vásárolnia annak, aki használt lakást szeretne venni. Az ingatlanpiaci szakemberek szerint ugyanis hamarosan újabb drágulás várható. Az eladóknak viszont jövő tavaszig érdemes várniuk, az árak akkorra tetőzhetnek. Csak akkor éri meg mihamarabb értékesíteni meglévő lakásunkat, ha újat vásárolnánk. Ezek árai ugyanis várhatóan még nagyobb, az inflációt akár 5-7 százalékkal meghaladó mértékben emelkedhetnek.
Az év első felében még úgy tűnt, hogy az új lakásokba befektetőknek az inflációt is figyelembe véve veszteségeket kell elkönyvelniük. Áruk ugyanis mindössze 5-6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami az inflációnál is mérsékeltebb emelkedést jelentett. Az ok a túlkínálat, és az, hogy a használt lakások „túldrágulása” miatt egyre kevesebben tudták ingatlanukat értékesíteni.
 Az elmúlt hetekben készített felmérések szerint azonban most ismét nő a használt lakások iránti kereslet. Ez alapvetően azzal magyarázható, hogy ezen a területen továbbra sem emelkednek az árak. Sokan ugyanis csak úgy tudnak új lakást vásárolni, hogy előtte értékesítik a régit. Ez túlkínálathoz vezetett, így a nyár elején megkezdődött az árak csökkenése, ami mára elérte a 10-15 százalékot. 
A viszonylag alacsony árak – párhuzamosan az új lakások árának újbóli emelkedési hullámával – felerősítették a vásárlói érdeklődést. Egyre többen érezzük úgy: elérkezett az a pillanat, amikor megéri lakást venni. Az eladók számára egyre sürgetőbb kényszer meglévő lakóingatlanuk értékesítése. Az általuk megvenni kívánt új lakások ugyanis előrejelzések szerint az inflációt is 5-7 százalékkal meghaladó mértékben drágulnak.
Az ingatlanforgalmazók adatai szerint növekszik a város belsőbb kerületeibe költözni vágyók száma (a használt lakások kínálata ezekben a kerületekben különösen nagy). A városból kiköltöző, legalább középosztálybeli családokkal ellentétes irányú mozgást általában a fiatalok írják le. Ők a zöldövezeti „nyugalom” helyett inkább a belváros „nyüzsgését” választják, amikor belsőbb kerületekbe – a számukra is inkább megfizethető használat kislakásokba – költöznek. Az ő vásárlásaikat a lakástámogatási rendszer megváltozása is felerősíti.
Amint könnyebb lesz a használt lakásokat értékesíteni, az egész ingatlanüzletág fellendülhet. Mivel az eladókból rögvest vevők lesznek, növekszik az újak iránti kereslet is (elenyésző azok aránya, akik használt lakást használt lakásra cserélnek). Az otthonteremtést segítő lakáshitelek kamatcsökkentése – amely szeptember elején lépett életbe – a legtöbb szakember szerint egy-két hónapon vagy akár néhány héten belül éreztetheti hatását.
Többen felhívják azonban arra is a figyelmet: ezek az úgymond kedvezményes, 15-20 éves futamidejű hitellehetőségek még ma is kedvezőtlenebbek a nyugat-európaiaknál. Ott a kamatláb ugyanis a honi kedvezményes kamattal azonos mértékű, jellemzően harmincéves futamidejük miatt pedig kedvezőbbek visszafizetési feltételeik. Mindez azzal járhat, hogy néhány éven belül – a legkésőbb hazánk uniós csatlakozásának idején – újabb nagymértékű áremelkedés lesz a fővárosi ingatlanpiacon.
Az új lakást vásárlók körülbelül 25-30 százaléka vélhetően bízik e „jóslat” bekövetkeztében. Több beruházó becslése szerint ugyanis az új lakást vásárlók között ennyien tekintik befektetésnek az új lakást. Az új lakóingatlanok iránti kereslet növekedése megközelítőleg harmincszázalékos, vagyis nagyjából azonos a befektetni szándékozó lakásvásárlók arányával. A növekedést tehát elsősorban ennek az új vásárlótípusnak a megjelenése váltotta ki.
A várható áremelkedést – az említett hitellehetőségek miatt – elsősorban a külföldi vásárlók újbóli megjelenése gerjeszti majd, vélekednek az üzletemberek, akik persze hozzáteszik: feltéve, hogy a közigazgatási hivatal hozzáállása megváltozik. Nem lehetetlen az sem, hogy a hazai vevők között is megjelenik az a réteg, amely külföldi pénzintézettől vesz fel hitelt lakásvásárlásra.
Ugyancsak az új lakások áremelkedését okozhatja az építési telkek további drágulása. Az Ecostat Gazdaságelemző Intézet felmérésének interneten is olvasható adatai szerint a piaci szereplők főként a telekárak drágulására számítanak. Az év elején megkérdezett szakemberek átlagosan húsz százalék körüli drágulásra számítottak a teleküzletágon belül, s úgy tűnik, ez az emelkedés be is következik. Az év első felében már 10-15 százalékos volt az áremelkedés, a tendencia – a szokásos nyári holtszezon ellenére – ez után is folytatódott.
Az átlagosnál nagyobb mértékben drágultak a családi ház építésére alkalmas telkek – áruk mintegy harminc százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit –, a társasházak építésre alkalmas telkek árának emelkedése viszont valószínűleg húsz százalék alatt marad. A telekdrágulás okai között a szakemberek első helyen az értékesíthető üres ingatlanok típusának változását nevezik meg. A fővárosban ma már csak elvétve akad valóban üres telek; legtöbbször korábbi épületek elbontása után felszabaduló területeket értékesítenek építési telekként. Az itteni infrastruktúra (víz, gáz, villany) jelentős érték- és egyben árnövelő tényező.
Kellő ráfordítás híján folyamatosan romlik a meglévő lakásvagyon állapota hazánkban – figyelmeztet a www.origoingatlan.hu internetes oldal. Szakértői számítások szerint a meglévő lakásokra általában értékük egy-másfél százalékát kellene fordítani; kertes házak esetén ez a mutató néhány tized százalékkal nagyobb lehet. Ez azt jelenti, hogy egy megközelítőleg nyolcmilliós lakásra évente 80-120 ezer forintot kellene költeni, egy 12-13 milliós házra pedig több mint kétszázezer forintot. A belső kerületekben lévő elöregedett lakások állagmegóvása valószínűleg ennél is több pénzt emésztene fel. Ebből az összegből fejlesztésre nem is futná, csupán a meglévő lakásvagyon megőrzésére és értékének megtartására. Éves szinten ez több mint tízmilliárd forintos kiadást jelentene, ám statisztikai adatok szerint ennek csak a töredékét fordítjuk ilyen jellegű beruházásokra.
(Népszabadság)

Elsősorban fiatalok vásárolnak panellakást
Budapesten minden harmadik ember lakótelepen él

A lakótelepekkel kapcsolatban nem olyan rossz a helyzet, ahogy az emberek általában gondolják, rehabilitációjukat azonban mielőbb meg kell kezdeni – summázta kutatásait doktori diszszertációjában Egedy Tamás, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének tudományos munkatársa. Gond azért van bőven: megkezdődött a gettósodási folyamat.  

A panel lakótelep nem szocialista találmány, minden kontinensen épültek ipari technológiával lakóházak. A fejlett világban azonban már a hetvenes években felismerték a telepekkel kapcsolatos problémákat, és fokozatosan leálltak építésükkel, ráadásul ott soha nem játszottak akkora szerepet a lakáspiacon, mint nálunk. Ma Budapesten minden harmadik ember lakótelepi lakásban él, a problémával az eddigieknél komolyabban kell foglalkozni – szögezi le a magyar lakótelepek helyzetéről írott doktori disszertációjában Egedy Tamás, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének tudományos munkatársa.
A kutató a lakótelepeket négy nagy csoportba osztotta: az 1950-es, az 1960-as, az 1970-es és a 1980-as években épültekre. Mind a négy típusnak jól elkülöníthető tulajdonságai vannak. A legöregebb telepek még téglából épültek, kisebb, általában három-, négyszintes házakból állnak, öszszességükben emberléptékűnek mondhatók. Ennek megfelelően elfogadottságuk, presztízsük viszonylag magas, ami a lakások árában is megmutatkozik. A lakások azonban kicsik, minden második egyszobás. Ennek a típusnak példája az angyalföldi Fiastyúk utcai telep. Az egy évtizeddel később felhúzott telepek már iparosított technológiával készültek, a korábbi keretes beépítést pontházak és egymással párhuzamosan álló sávházak váltották fel, a lakások jellemzően kétszobásak, de ezek még nem a későbbi korszak panelrengetegei. Ilyen például a ferencvárosi József Attila-lakótelep. A legtöbb lakást és a legnagyobb telepeket panelból (szovjet nagypaneles technológiával) az 1970-es években húzták fel. Megjelentek a tízemeletes, öt-tíz lépcsőházas sávházak, az öt-tízezer lakásos óriás telepek. Ilyen többek között a Havanna- vagy a ssepeli lakótelep. Az 1980-as években már igyekeztek szakítani a lakótelep-építés sematizmusával. Inkább három-négy szintes házak épültek változatos alaprajzú lakásokkal, viszonylag gyakori volt a magas tetős panelház. Igényesebb bejáratokat, változatosabb homlokzatokat alakítottak ki.... Ezeknek a kisebb, legfeljebb két-háromezer lakásos telepeknek nagyobb a presztízse. (Pók utcai lakótelep.)
A lakótelepekről általában elmondható, hogy eredetileg nagyon kevert volt a társadalmi struktúrájuk, azaz igen vegyes képet mutattak az ott élők képzettsége és jövedelemi viszonyai szerint. A rendszerváltozás után a telepek presztízsének csökkenésével egyre többen költöztek el, elsősorban a tehetősebbek, képzettebbek. Különösen az 1970-es évek lakótelepein homogenizálódik a lakók összetétele gyorsabban. A kiköltözők helyét szegényebb, képzetlenebb rétegek foglalják el. A gettósodás veszélye is ezeken a telepeken a legnagyobb, és bár a kutató szerint ez az elkülönítő folyamat már megkezdődött, de még nem érte el a kritikus mértéket.
Az alacsonyabb státusúak beköltözését segíti, hogy a lakások reálértéke 1990 óta jelentősen csökkent. Ez olcsóvá tette a lakótelepeket, így a fiataloknak belépési lehetőséget adnak a lakáspiacra. Egedy Tamás kutatása ezt alátámasztja: a telepeken lakást vásárlók többsége fiatal, gyakran kisgyermekes pár vagy egyedülálló. Ők anyagi helyzetüknek megfelelően választanak a négy típus közül. A tehetősebbek az elit lakótelepen keresnek lakást, a következő csoport a legrégebbi telepeken, de az 1960-as években épültek is sokkal elfogadottabbak a tíz évvel későbbieknél. A kutató szerint ezért a lakótelepek egyre inkább lakásosztályokká válnak, azaz az egyes típusokban azonos társadalmi réteghez tartozók képviselői telepednek meg.
Eközben azonban a fiatalok beköltözése miatt a korösszetétel egyre változatosabb, ami konfliktushelyzet lehetőségét vetíti előre. A lakótelepek népessége ugyanis (elsősorban a legrégebbi és az 1960-as években épülteké) a társadalom egészével együtt öregszik. Az idősebb, nyugdíjas lakók és a beköltöző fiatalok között pedig az eltérő életvitel, életfelfogás és a lakókörnyezet iránti elvárások különbözősége miatt óhatatlanul kiéleződhetnek az ellentétek.
A lakótelepek ugyan egyértelműen a rendszerváltozás veszteseinek tekinthetők, mégsem akkora a baj, mint ahogy azt sokan – elsősorban a nem ott élők – gondolják. A telepeken élők olyan dolgokat sorolnak fel pozitívumként, amelyek meglepők lehetnek egy kívülálló számára. Így például a két leggyakrabban említett előny a sok zöldterület (főleg a legrégebbi és az elit telepeken), valamint a nyugalom és a csend. Igaz ugyanakkor, hogy a kutatás szerint különböző okok miatt minden harmadik ember szeretne elköltözni a telepekről (bár tervét valóra váltani csak alig minden tizediknek sikerül). A költözési szándék fő okai típusonként eltérőek: például az 1950-es évek telepein elsősorban a túl kicsi lakás, az 1970-es években épültekben pedig a rossz lakókörnyezet, azaz maga a telep. Az elköltözni szándékozók arányában azonban nincs lényeges eltérés a különböző típusok között. Az elit lakótelepek esetében erre egy magyarázat lehet: az ott élők általában magasabb képzettségűek, és nagyobb az egy főre jutó jövedelmük, így az ő elvárásaiknak a többihez képest jóval színvonalasabb lakókörnyezet sem felel meg. A költözési szándék a kor előrehaladtával minden típusban csökken, az iskolai végzettség és a jövedelmek emelkedésével nő.
A lakótelepekre még sokáig szükség lesz – szögezi le Egedy Tamás –, hiszen Budapesten minden harmadik, országszerte pedig minden ötödik lakás lakótelepi, s hazánkban csaknem 2,3 millió ember él lakótelepeken. Nem mindegy azonban, hogy ezek milyen állapotban érik meg a következő néhány évtizedet. Rehabilitációjukat – azaz építészeti, műszaki felújításukat, környezetük rendbetételét – mielőbb meg kell kezdeni, mert a műszaki és erkölcsi avulás miatt 2020-ig ötszázezer lakás felújítására lenne szükség. A rehabilitáció csak a harmadába kerül annak, ami e telepek lebontásának és helyükön új lakások építésének a költsége lenne. Egy lakásra vetítve egy-másfél millió forintból újjávarázsolhatók az épületek. Ekkora összeget hathatós állami, önkormányzati segítség nélkül azonban a panellakók nagyon kis része képes vállalni. A valódi segítség pedig egyelőre késik.
(Népszabadság)

Csak a rácsoktól veszélyes a panel
A lépcsőházak leválasztásával a mentési és a menekülési útvonalat vágják el

A halálos áldozatokat is követelő augusztusi paneltüzek újra felhívták a figyelmet a lakótelepi házak tűzbiztonságára. A szakemberek szerint e lakásfajta tűzvédelme sem rosszabb, mint a hagyományos téglaépületeké, a folyósokat eltorlaszoló rácsok, a lezárt kijáratok azonban könnyen tragédiát okozhatnak. A szabálytalanul elhelyezett eszközök felszámolásához a hatóságnak jelenleg nincs elég szakembere.
Három fővárosi panelházban keletkezett tűz augusztusban: 15-én egy férfi és két kisgyerek vesztette életét egy kispesti panelház kilencedik emeletén. Másnap este Kőbányán, a Lenfonó utca 4. szám alatti ház ötödik emeletén égett ki egy panellakás. A hónap végén pedig Óbudán, a Lajos utca 119. hetedik emeletén lángolt egy konyha. A tűzoltók munkáját szerencsére egyik esetben sem lassították rácsok, pedig gyakran ezek okozzák a tragédiákat.
A lakóházak – különösen a középmagas panelépületek – esetében nap nap után találkozik a tűzoltóság ráccsal lezárt közös használatú területekkel, lehegesztett tető- és egyéb kijáratokkal, illetve a lakók által leszűkített, eltorlaszolt közlekedési utakkal.
Az oltást nehezítő akadályok persze okkal kerülnek a lakások elé. A különböző rácsok és – eredetileg a menekülés céljára szolgáló – nyílászárók rögzítése elsősorban az ott élők biztonságát szolgálja. Az épületbe való ki- és bejutást nehezítő, meg nem engedett, de viszonylag olcsó módszerek alkalmazásának célja: a betörések elleni védekezés, valamint a hajléktalanok távoltartása a ház közös használatú helyiségeitől.
Az állampolgár a következő nehéz döntéssel szembesül: vagy a folyosó elején elhelyezett ráccsal próbál meg hadat üzenni a bűnelkövetőknek, de ezzel egyszersmind kockára teszi saját és embertársai biztonságát, vagy jóval drágábban, egyénileg védekezik a betörés ellen, és eleget tesz a tűzvédelmi előírásoknak. Az esetek többségében az emberek sajnos a szabálytalan megoldást választják – tájékoztatta lapunkat, Bende Péter dandártábornok, Budapest tűzoltóparancsnoka.
Kérdés, miért hagyja ezt a tűzvédelmi hatóság? A fővárosban több ezer épület található, és ha valamennyit évente csak egyszer ellenőriznék, ehhez a jelenlegi tűzmegelőzési létszám többszörösére volna szükség. A Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság tűzmegelőzési területen dolgozó előadóinak – jogszabály által meghatározott maximális – létszámából nyolc szakember, vagyis több mint tíz százalék hiányzik – válaszol a dandártábornok.
Mindezek ellenére a lakóházakban évente több mint háromszáz ellenőrzést tartanak. Az idén eddig 248 tűzvédelmi ellenőrzést tartottak, és 74 szabálysértési eljárást kezdeményeztek, 88 esetben pedig felhívták az érintetteket a szabálytalanság megszüntetésére.
A lakóépületek mellett az ipari, kereskedelmi közlekedési, egészségügyi, oktatási, kulturális létesítményeket is felülvizsgálják, e feladat ellátása évente 3500-4000 esetet jelent. A hatóság az ellenőrzéseken túl több mint tízezer építési ügyben is eljár.
A tűzoltóparancsnok szerint az ellenőrzés körüli gondok két módszerrel orvosolhatók. A legkézenfekvőbb megoldás, ha az állampolgárok bejelentik az illetékes kerületi tűzoltó-parancsnokságon a lakókörnyezetükben tapasztalt szabálytalan lezárásokat, eltorlaszolt közlekedési utakat. A lakóházak tulajdonosait ilyenkor – tűzvédelmi bírság terhe mellett – kötelezik a szabálytalanságok felszámolására.
A tűzoltóság a rendelkezésére álló valamennyi fórumon felhívja az állampolgárok figyelmét a lezárások veszélyeire. A szakemberek tanácsokkal látják el a társasházak közös képviselőit, továbbá egyre több fővárosi iskolában beépítik a tananyagba a tűzvédelmi oktatást is. A legjobb ugyanis, ha senkinek nem jut eszébe rácsokat telepíteni a lakótelepi folyosókra.
(Népszabadság)

Szociális bérlakásokállami támogatással

A kormány szándéka szerint négymilliárd forinttal növekedhet az állami támogatású bérlakásprogram 18 milliárd forintos kerete – erről Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára beszélt a Megyei Jogú Városok Szövetsége választmányának keddi budapesti ülése közben tartott tájékoztatón. Közölte: a Széchenyi-terv keretében a megyei jogú városok önkormányzataitól, vállalkozóitól 500 pályázat érkezett, így 12,6 milliárd forint állami támogatást nyertek el azok benyújtói. Az összeg 29 százalékát vállalkozáserősítő programokra, 28 százalékát turisztikai fejlesztésekre, 15 százalékát lakásépítésre fordítják. A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint a megyei jogú városok nyertes pályázatai közül 40 kifejezetten önkormányzati, amelyekre összesen 4,2 milliárd forint állami támogatást ítéltek meg. Az állami támogatású bérlakásprogram tavaly júliusi indulásától a megyei jogú városok 31 pályázattal 6,2 milliárd forint támogatást nyertek. E pénzből 1512-re növelik a helyhatóságok tulajdonában lévő bérlakások számát.
A helyettes államtitkár utalt arra, hogy az önkormányzatok 4219 lakás létrehozására nyertek el pályázattal támogatást.
(Népszabadság)

Reklám a társasházon

A lakás a legtöbb ember legértékesebb vagyontárgya, mégis viszonylag sokan nem ismerik a vele kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. E hasábokon hétről hétre lakásokkal, társasházakkal összefüggő, közérdekű kérdésekről olvashatnak. A jogszabályok, a műszaki kérdések, a pénzügyi tudnivalók között olvasóinknak a Lakásbérlők és Lakók Egyesületének szakértői segítenek eligazodni. Ezúttal dr. Dietz Ferenccel beszéltünk a társasházakon elhelyezett reklámok jogi kérdéseiről.

Minden társasház jogosult rá, hogy épületének tetejére vagy falfelületére reklámfeliratot helyezzen. A megvalósítás előfeltétele azonban az építésügyi hatóság engedélye. A kérelemben fel kell tüntetni a reklám legfontosabb jellemzőit, mint amilyen a méret és a szín – mondta dr. Dietz Ferenc ügyvéd. Hozzáfűzte: ha a reklámtábla egy bizonyos mértéknél jobban kiáll a falfelületből, akkor az közterület-használatnak számít, így ezért külön díjat kell fizetni.
A társasházak gyakorta adják bérbe reklámcélokra falfelületük egy részét, valamint az épület tetejét. Az elhelyezendő hirdetést engedélyeztetni kell az adott szakhatóságokkal, ami legtöbbször a bérlő feladata, és ezt rögzíteni kell a bérleti szerződésben. A bérbe adó társasház a szerződés jóváhagyásához kikötheti, hogy milyen legyen az állványzat műszaki megoldása, típusa, valamint hogy a reklám esetleges fény- és hanghatásai ne zavarják a lakók nyugalmát. Megállapodás kérdése továbbá, hogy a reklámfelirat energiaszükségletének fedezése hogyan történik: a társasház önmaga adja az áramot – netán különdíjért –, vagy az áramellátást a bérlőnek kell megoldania. A bérleti díj fizetésének biztosítása érdekében javasolt feltétel az óvadék kikötése, és a jogviták megelőzése végett érdemes utalni a szerződésben arra, hogy a jogviszony megszűnésekor a bérlő milyen állapotban köteles hagyni a bérleményt (állványzat lebontása, újrafestés) – emelte ki Dietz Ferenc. Az azonnali hatályú felmondás eseteinek és feltételeinek pontos írásbeli rögzítése mindkét szerződő fél biztonságát növeli.
További szempont, hogy a gazdasági reklámtevékenységnek számító felirat legyen összhangban a reklámtörvénynyel. Azaz ne sértsen személyhez fűződő jogokat; ne fenyegesse a közbiztonságot; ne ütközzön közerkölcsbe; ne tévessze meg a fogyasztókat; legyen tekintettel a fiatalkorúakra valamint a dohánytermékek hirdetésének fokozatosan szigorodó szabályaira. Ennek betartásáért természetesen a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője egyetemlegesen felelős, vagyis a teljes büntetés kiszabható bármelyikükre.
A reklámtáblára mint épületre kifüggesztett tárgyra külön kártérítési szabályok is vonatkoznak. A polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján a leesésével okozott kárért az a felelős, akinek anyagi vagy egyéb érdekében a tárgyat elhelyezték. Ha közvetve sem állapítható meg, hogy kinek az érdekében történt, abban az esetben – úgynevezett jogi analógia útján – a társasház a felelős. Ha a reklámozó érdekeltsége már megszűnt, de a táblát mégsem távolították el, úgy szintén a társasház viseli az esetleges károkozás következményeit. Az ügyvéd azonban hozzáfűzte azt is: a bírói gyakorlat alapján a kifüggesztésben érdekeltek mentesülhetnek a jogi felelősség alól, ha bizonyítani tudják, hogy a felszereléskor nem sértették meg az irányadó jogszabályokat; rendszeresen végeztek karbantartást, és ellenőrizték – például rossz időjárás után –, hogy nem kell a tábla leszakadásától tartani.
(Népszabadság)

Készül az ingatlancsalók családfája

Újabb ügyek vizsgálatát vonta saját hatáskörébe a Kaptár csoport. A BRFK-nak a lakásmaffia által elkövetett bűncselekmények vizsgálatára szakosodott szakemberei már több mint kétszáz embert hallgattak ki gyanúsítottként, az előzetes letartóztatásba helyezettek száma pedig tizenkilencre emelkedett. Felállították azt a „családfát”, amelynek segítségével áttekinthetőbbé tehetik e szövevényes bűnügyekben érintettek körét.
Az elmúlt években Budapesten különösen elszaporodtak azok a bűnözői csoportok, amelyeknek tagjai jól szervezetten, elsősorban a társadalom perifériáján élő embereket kihasználva jutnak nagy értékű lakásokhoz. E jelenség felszámolására a Budapesti Rendőr-főkapitányság június elején létrehozta az ilyen ügyek felderítésére szakosodott úgynevezett Kaptár csoportot.
A tizenhat szakemberből álló egység felmérte, hogy az elmúlt években hány ilyen bűncselekménnyel foglalkoztak a kerületi kapitányságok és a BRFK központi szervezete, valamint hogy mennyi ingatlancsalást követtek el. Mint kiderült, csak Budapesten eddig ötszáz ingatlan cserélt törvénytelenül gazdát. A rendőrség összesen 138 esetben indított eljárást, mintegy kétszáz gyanúsítottat hallgattak ki, és tizenhat személyt helyeztek előzetes letartóztatásba.
A Kaptár csoport vezetője, Sári Mónika őrnagy elmondta: az elkövetők főleg idős, egyedülálló, a létminimum határán élő, gyakran fogyatékos vagy alkoholfüggő embereket károsítanak meg, akik így végképp kilátástalan élethelyzetbe kerülnek. Az elkövetői kör feltérképezése közben pedig ügyvédek, közjegyzők, hivatali személyek, közalkalmazottak is a rendőrség látóterébe kerültek. Az a későbbi vizsgálatok során derül ki, hogy ők gondatlanságból vagy tudatosan követték-e el a csalásokat. Az sem kizárt, hogy néhányan befolyással való üzérkedéssel kapcsolhatók az elkövetői körhöz.
A csalások három alapvető módszerét sikerült meghatározni. Vannak, akik csereügyletekkel, mások kölcsönszerződések kötésével jutnak törvénytelenül lakásokhoz, de előfordult, hogy megfélemlítéssel vagy erőszakkal vették rá áldozataikat a dokumentumok aláírására. Találtak olyan ügyet, amelynek hátterében pénzmosást fedeztek fel, de történt gyilkosság is egy ingatlan megszerzése érdekében.
A Kaptár csoport az elmúlt három hónap alatt további harminchárom különösen jelentős ügyben indított eljárást, és a kihallgatott gyanúsítottak száma is már meghaladja a kétszázat. Eddig tizenkilenc személy előzetes letartóztatását rendelte el a bíróság.
A jól szervezett, gyakran szövevényes kapcsolatrendszerben működő ingatlancsaló csoportok felszámolását segíti az a „családfa”, amelynek felállítását hamarosan befejezik a szakemberek. Már kirajzolódtak a fő ágak, és most kezd el terebélyesedni a fa koronája.
A szakemberek a hasonló ügyek megelőzésére is szeretnének hangsúlyt fektetni. Ezért az önkormányzatok lakásügyekkel foglalkozó munkatársainak, a földhivatalok alkalmazottainak, sőt ügyvédeknek a figyelmét is felhívják azokra az árulkodó jelekre, amelyekből valószínűsíthető, hogy nem törvényes ingatlanügylet került eléjük.
(Népszabadság)

Jutalékjáték
Az ördög a szerződések apró betűiben rejtőzik

A hazai ingatlanközvetítők többnyire háromszázalékos jutalékrendszerben dolgoznak, amelyet az eladóval fizettetnek meg. Ettől lehetnek ugyan kisebb-nagyobb eltérések, mégis nehéz meghúzni a határt az üzletkötés szabadsága és az etikátlanság között.
Magyarországon a jutalékrendszernek még nincs egységes gyakorlata. Az egyik franchise-rendszerben működő budapesti iroda például az eladótól hat, míg a vevőtől három százalékot kasszíroz. A szerződésre mindez apró betűkkel van nyomtatva, cserébe pedig csupa olyan szolgáltatást kínálnak, amelyet egy magára valamit is adó ingatlanközvetítő egyébként is elvégez: tulajdoni lapot szerez, elkíséri az ügyfelet a megadott címre, segít a szerződéskötésben. Más furcsaságok is előfordulnak. Egy Balaton-parti iroda szintén hat százalék jutalékot kér a vevőtől, kiköti ugyanakkor, hogy a jutalékra akkor is igényt tart, ha az üzlet végül máson keresztül bonyolódik le. Ez nem éppen ügyfélcsalogató, itt is magától értetődő hát az apró betűs módszer.
Figyelmesen el kell olvasni a szerződést – tanácsolja Mehrli Péter, a Magyar Ingatlanszövetség elnöke annak a húsz százaléknak, akik ingatlanuk adásvételét a közvetítőkre bízzák. Ez az arány egyébként még közép-európai összehasonlításban is roppant alacsony. Ennek magyarázata, hogy Csehszlovákiához és Lengyelországhoz képest Magyarországon a hetvenes évek végén és a nyolcvanas években jóval mozgalmasabb volt a lakáspiac. Ingatlanirodák híján az adásvétel újsághirdetés útján történt, és a lakosság többsége máig erre a módszerre esküszik. Az említett két, idővel három országban viszont a közvetítők megjelenése és a lakáspiac mobilitásának megindulása nagyjából egy időre esett, így ott az üzletkötések valamivel több mint harminc százalékát bonyolítják le az ügynökök. Igaz, ez az arány messze elmarad a nyugat-európai ötven, valamint az amerikai nyolcvan százaléktól. A tengerentúlon nem véletlen, hogy a foglalkoztatottak legnépesebb táborába az ügyvédek mellett az ingatlanosok tartoznak. Az ügynökkel lebonyolított tipikus hazai adásvételnél a háromszázalékos jutalék az eladót terheli. Ekörül kisebb-nagyobb eltérések előfordulhatnak.
A Balaton környékén például négy, míg Pécsett két százalék az általánosan elfogadott gyakorlat. Felmerül a kérdés: milyen esetekben indokolt a vevőtől is jutalékot kérni? Az ügynök ilyet akkor tehet, ha megbízási szerződése van konkrét keresésre. Mondjuk az ügyfél egy hónapon belül szeretne egy VI. kerületi, második emeleti, liftes házban másfél szobás lakáshoz jutni. „Ilyenkor a vevőt folyamatosan informálni kell, nem elegendő neki az adatbázisban rendelkezésre álló adat. Ez bizonyos többletköltségekkel jár” – figyelmeztet Mehrli Péter arra, hogy ilyen kéréseknél jogosan fizettet jutalékot az iroda.
A részesedés kérdése sok vitára, sőt perre adott már okot. Gyakran előfordul, hogy a közvetítő segítségével egymásra talált vevő és eladó az ügynököt utólag ki akarja hagyni az üzletből. Ez a turpisság később a telekkönyvi nyilvántartásból derül ki. Az irodák munkatársai csak olyankor veszik a fáradságot az utánajáráshoz, ha a lakás tulajdonosa több érdeklődővel való találkozást követően, váratlanul von vissza egy megbízási szerződést.
(Magyar Nemzet)

Felvirágzik a Bokréta utca
Egyre jobb befektetés a IX. kerület
Különleges építészeti megoldást választott az Immo-Rohr Kft a ferencvárosi rehabilitációs terület Bokréta utca
5-13 tömbjének beépítésekor, melynek eredményeként a belvárosi asztfaltdzsungelben nagy belső parkok és tetőteraszok varázsolják karnyújtásnyira a természetet az itt lakóknak.

          Az utóbbi évek méltán híres és sikeres rehabilitációs programjának újabb eleme közeledik a megvalósításhoz a IX. kerületi Bokréta utca 5-13. alatti tömb beépítésével. A közel tízéves múltra visszatekintő fejlesztő Immo-Rohr Kft - az osztrák iskola és az osztrák nagyköveti rezidencia fővállalkozója - 3 ütemben egy három épületből álló, összesen 160 lakásos társasház együttest tervezett az ingatlanra. Az első fázis kivitelezése januárban kezdődött, nyár elején indult a második, októberben a harmadik ütem építése, s az elkészülés dátuma 2002 ősze lesz. 

          A társasház különlegessége annak nyomtatott nagy E betűre hasonlító alakjából adódik – a hosszú közös homlokzat mögött a valóságban rejlő három ház a tervezők számára is kihívást jelentett, az épületszárnyak között ugyanis 25-30 méter a távolság, ami a rehabilitációs övezet legnagyobb belső parkjainak kialakítására nyújtott lehetőséget. A tetőtéri szinten a homlokzatot visszahúzták, így 15-45 négyzetméteres teraszokat képeznek ki, s a tető rétegfelépítése következtében ezeket zöldtetőként hasznosíthatják. A lépcsőházak az elmúlt évek funkcionális, kis méretű bejárataival szemben tágasak, barátságosak lesznek. A terepszint alatt 160 férőhelyes teremgarázs épül.
 
           A projekt sikere nem véletlen, hiszen a IX. kerületben zajló rehabilitációs programnak köszönhetően olyan lakások épülnek itt, amelyeket a frekventáltabb kerületek is megirigyelhetnének. A nagy ablakoknak köszönhetően a belvárosi ingatlanoknál több fény jut a lakásokba, sőt bizonyos emeleti lakásokhoz füves tetőkertet is tartozik, amely igen ritka a fővárosban. Az itt épülő házak nagy előnye, hogy a lakások kialakításába, burkolatok kiválasztásába maga a vevő is beleszólhat.
 
          A tervezők arra is figyeltek, hogy a mellékhelységek is az átlagosnál jobb minőségűek legyenek. A fürdőszobák például egységes designt kaptak, ám ha igény van rá, akkor a vevő maga választhatja ki, mondjuk a csaptelepeket vagy akár a parkettát mindemellett  minden lakás egyedi fűtésű. Az építtetők a megszokottnál nagyobb hangsúlyt fektettek a közös helységekre is. Itt jóval tágasabbak az előtérek, nagyobbak a bejáratok, így több fény jut ezekbe a helységekbe is. A lakások környezte a belvárosi hangzavarhoz képest csendesebb lesz, hiszen az épületeket határoló óriási belső parkba nem hallatszik be a közlekedés zaja.

          A nyugalom mellett itt minden fontos intézmény megtalálható; óvodák, iskolák, üzletek, színházak, mozik. Néhány lépésre van a metró, a villamos, a környéken haladnak el az éjszakai járatok, amelyek pillanatok alatt elérhetővé teszik a város bármely pontját. A belváros parkolási nehézségeire és lakók gépjárműveinek biztonságos elhelyezésére megoldás a 167 férőhelyes, kamerás védelemmel ellátott teremgarázs. A biztonságot szolgálja a kaputelefon-rendszer, a 24 órás portaszolgálat, a kamerás megfigyelés, amely a legnagyobb mértékben biztosítja az épületben a lakók nyugalmát. Ugyancsak a kényelmi szempontokat szolgálja a lakótömbben kialított iroda és üzleti negyed, amelyek belső kialakítását a vevők egyedi igényeinek megfelelően tervezik és valósítják meg

         A Bokréta utcai lakások nemcsak azoknak nyújtanak jó lehetőséget, akik itt szeretnének lakni, hiszen Ferencvárosi Tömbrehabilitációs Program a város egyik legdinamikusabban fejlődő részévé változtatta ezt a területet. A lakosság megfiatalodik, az üzletek, irodák egymás után költöznek ide, ezért az ingatlanok felértékelődnek.
 A lakások tervezésénél a cél a fiatalok első saját otthonhoz jutásának segítése volt. Méretük a garzontól a 94 négyzetméteres, négyszobás lakásig terjed. A 219-260 ezer forintos négyzetméterenkénti alapárért színvonalas anyagokat, szerelvényeket építenek be, de a vevő igényei szerint extra kivitelezésre is lehetőség nyílik plussz költségekért. A vásárlók az alaprajz kialakításába is beleszólhatnak.

         A 2,8 milliárd forint értékű beruházásban az Immo-Rohr finanszírozó partnere az MKB.  A bank egyébként a vásárlók számára is rendelkezésre áll személyreszabott hitelkonstrukcióival. A vevők biztonságát garantálja, hogy az építkezés befejezéséig a befizetett vételárat a fejlesztő  zárolt számlán tárolja és csak az átadás után juthat hozzá.
A XIII. kerületiek többsége elégedett


A XIII. kerületiek többsége kedvezőnek tartja a városrészben történt változásokat – derül ki a Városkutatás Kft. felméréséből. A kutatás szerint a dél-angyalföldiek közérzete a legkevésbé jó, a legjobban az újlipótvárosiak élik meg a változásokat.
Ezer kerületi lakos és több tucat, a városrészben működő vállalkozás, befektető, civil szervezet megkérdezésével készült a Városkutatás Kft. felmérése arról, hogy a városrészben élők hogyan élik meg Angyalföld gyors átalakulását. A kerületet négy részre osztották – Észak-, Közép-, Dél-Angyalföld, illetve Újlipótváros –, ezek lakói eltérően ítélik meg a változásokat. A válaszadók 83 százalékának volt véleménye erről, közülük nyolcvan százalék ítélte alapvetően pozitívnak a változásokat.
A megkérdezettek túlnyomó többsége úgy véli, a kerület kihasználta adottságait. Vegyesebb képet mutat az életminőség változását firtató kérdésre adott válasz. Elégedettek a közlekedés, a bevásárlás és a szolgáltatások lehetőségeivel. Stagnált vagy romlott a helyzet azokon a területeken, amelyek jobbára függetlenek a kerületi önkormányzattól: a biztonságérzet, a munkalehetőségek, illetve a létbiztonság. A legpozitívabban az újlipótvárosiak élik meg a változásokat, Dél-Angyalföld lakóinak közérzete a legkevésbé jó: ott a legnagyobb az idősek aránya.
A legtöbben – hetvenegy százalék – a Szent István park fejlesztését tartják pozitív dolognak. Kedvező a fogadtatása a Váci út átalakulásának – 63 százalék –, a Lehel út felújításának – 64 százalék –, illetve a Westend és a Duna Plaza megépülésének – 61 százalék. Megosztotta viszont a közvéleményt a Lehel piac átépítése. Bár összességében 66 százalék jó dolognak tartja, viszonylag sokan vélekednek másként. Elsősorban az idősebb korosztály tart az olcsó vásárlási lehetőség elvesztésétől.
A felmérés azt is igyekezett megtudni, hogyan vélekednek a kerületiek az önkormányzati politika főbb alapelveiről. A költségvetés egyensúlyban tartását – akár a nagyobb fejlesztések elhalasztása árán is – a megkérdezettek hatvanhárom százaléka támogatja. Erősen megosztja a lakosságot a csökkenő vagy rossz kihasználtsággal működő intézmények bezárása, ezt 47,5 százalék ellenzi és 52,5 százalék támogatja. Legtöbben – 68 százalék – a beruházásoknak a kerületbe vonzását támogatják. A megkérdezettek egy alapvető kérdésben nem értenek egyet az önkormányzattal. Míg a kerület vezetői egyik legnagyobb eredménynek a vagyonfelélés megszüntetését tartják, a helybéliek 66 százaléka támogatná, hogy az eladásából származó bevételt a működési kiadásokra fordítsák.
A kutatásból az is kiderül, hogy a legnagyobb problémának a köztisztaság helyzetét tartják a kerületiek. Jelentős számban említették még a rossz közbiztonságot és a parkolási lehetőséget.
(Népszabadság)

Elhúzódó fővárosi felújítások
 
Egy "láthatatlan kéz" akadályozza a 4-es metró építését. Ezért egyre kisebb az esélye, hogy jövő őszre befejeződjön a Bartók Béla út és környékének felújítása. Minderről Demszky Gábor főpolgármester beszélt tegnap lapunk felvetésére. Hamarosan kezdődik a Hungária körúti felüljáró teljes rekonstrukciója, így a félpályás lezárások miatt tovább dugul az időnként már most is teljesen beálló forgalom.
,Egyre kisebb az esélye, hogy tartani lehet a 4-es metróval összefüggő felszíni építkezések határidejét" - ismerte el Demszky Gábor főpolgármester tegnap lapunk kérdésére. Az eredeti tervek szerint nagyjából a jövő évi önkormányzati választások idejére adták volna át a felújított Bartók Béla utat, a Gellért teret és a Móricz Zsigmond körteret, ám a környezetvédelmi szakhatóságok eddig nem adták meg az építkezésekhez szükséges engedélyeket.
,Mintha egy láthatatlan kéz akadályozná a beruházást" - jelentette ki Demszky. Hozzátette: nem akarnak törvényt sérteni, így a szükséges engedélyek nélkül semmilyen munkát nem kezdenek el.
A Hungária körúti felüljáró teljes rekonstrukciója viszont már a jövő hónapban megkezdődik. Egymilliárd forintból 300 méter hosszan építik át a hidat és 180 méter hosszan a rámpákat. A beruházás októberben kezdődik és jövő novemberben fejeződik be. A munkálatok miatt forgalomelterelések, félpályás útlezárások lesznek, a villamosokat pedig időszakosan buszokkal pótolják. Jövő szeptemberig kiépül az 5. számú városi főforgalmi út Ecseri út és Határ út közti szakasza. Jelenleg a meglévő útszakaszokat a kétszer egy sávos Gyáli út kapcsolja össze, így rendszeresek a torlódások.
Demszky Gábor sajtótájékoztatóján beszámolt róla: a közműcégek és a fővárosi önkormányzat ügyosztályai egy olyan logisztikai programon dolgoznak, amely segítségével össze lehet hangolni a beruházásokat, s így kevésbé okoznak majd fennakadást a város különböző pontjain zajló útépítések. Nem szabad párhuzamos utakat egyszerre lezárni, mert attól teljesen megbénul a forgalom - mondta Demszky. Épp ezért indult belső vizsgálat a Fővárosi Vízművek Rt.-nél, mert a közművállalat engedély nélkül bontotta fel augusztusban a Budakeszi út egy részét.
,A lehető legszigorúbban jártunk el ebben az ügyben" - közölte a főpolgármester. Demszky szerint a közművállalatoknak három dolgot kell tudomásul venniük: a fővárosi önkormányzat a többségi tulajdonosuk, az utak a főváros tulajdonában vannak és az engedélyeket is a főváros adja ki.
A tervek között szerepel a Nagymező utca Andrássy út és a Mozsár utca közötti szakaszának átalakítása sétálóutcává. Itt csak a trolibuszok közlekedhetnek majd.
(Magyar Hírlap)

Következik a Hungária felüljáró

Újabb közúti felüljáró felújítását kezdik el októberben a Róbert Károly körúton. A városvezetésnek ellenben még mindig nem sikerült megegyeznie a Városháza tömbjének hasznosítási koncepciójáról.
Várhatóan októberben kezdődik, és 2002 novemberére fejeződik be a Hungária felüljáró felújítása – derült ki a főpolgármesteri kabinet tegnapi ülése után. A Róbert Károly körutat és a Hungária körutat összekötő, a Vidám Park mellett és a vasúti vágányok felett húzódó közúti felüljáró rekonstrukciójára a főváros 2001–2003 közötti híd- és felüljáró-felújítási programjának részeként kerül sor. A munkák során mintegy egymilliárd forintos költséggel 300 méter hosszan átépítik a felüljárót, és 180 méter hosszan a rámpákat. Felújítják a gyalogos-aluljárót, a szalag- és hídkorlátokat és a járdákat is.
Még mindig nem született megállapodás az MSZP–SZDSZ koalíció vezetése között a Városháza-tömb hasznosításának koncepciójáról. A várhatóan szeptember végén a Fővárosi Közgyűlés elé kerülő javaslat szerint a Városháza-tömb Károly körúti frontját beépítenék. Az udvar felszínét zöldfelület kialakításával, parkosítással és a középkori városfal maradványainak építészeti értékként történő bemutatásával rendeznék, és kialakítanának egy legfeljebb 850 férőhelyes mélygarázst is. Az új építmények a hasznosítási idő letelte után ingyenesen fővárosi tulajdonba kerülnének – tartalmazza a kabinet ülésén tárgyalt előterjesztés-tervezet. Szükségesnek tartanák, ha az építészeti tervet és a tervezőt is nyílt, nemzetközi pályázaton választanák ki.
A dokumentum leszögezi továbbá: a beruházás nyomán befolyó bevételekből kell kártalanítani a Károly körúti bazársor bérlőit, helyreállítani a keresztszárny sátortetejét, elhelyezni az ideiglenes pavilonokban működő hivatali szervezeteket. Ebből fedeznék egy új főbejárat, ügyfélszolgálati iroda és rendészeti helyiségek kialakítását is a Városház utcai fronton. Valamint a középszárny földszintjén egy fogadótermet nyitnának a jelenleg raktárnak használt helyiségekből.
A további bevételeket a hivatal egyéb fejlesztéseire kellene fordítani. A hasznosítás e részleteiről a szocialisták csak szakértőik elemzése után kívánnak állást foglalni.
A kabinet tárgyalt a főváros tulajdonában lévő kábelhálózat jogszerűtlen használata utáni kártérítésről is. A hálózatot jelenleg a Siemens Telefongyár Kft. bérli a fővárostól. A cég a szerződés megkötése után elkezdte a kábelhálózat felmérését. A jogszerűtlen használóktól a fővárosi önkormányzat kártérítést igényel. A szeptemberi közgyűlés elé kerülő javaslat célja, hogy rögzítsék: a később azonosított jogszerűtlen használóktól kért kártérítés a piacon ténylegesen érvényesülő viszonyokat veszi figyelembe.
(Népszabadság)

A MOM Park építője a Várban

A MOM Park beruházója, egy bajor érdekeltségű cég harminc luxuslakást épít a Várban. A kerületi önkormányzattól egymilliárd forintért vásárolt egykori Állami Nyomda épületeiben, az Országház utca 33. és 34. szám alatt 150-250 négyzetméteres lakások épülhetnek majd. A tervek szerint legkésőbb 2003 tavaszára fejeződik be a mintegy ötmilliárd forintos beruházás.
Az I. kerületi önkormányzat tavaly nyáron nyílt pályázat útján értékesítette a mintegy 2500 négyzetméteres alapterületű, két épületből álló ingatlanegyüttest. A vevő a MOM Parkban is beruházó Bajor Házépítők Kft. volt; a cég egymilliárd forintért jutott az eléggé leromlott állapotban lévő épületekhez. A régészeti feltárás befejeződött, jelenleg az építési engedélyre várnak – tudtuk meg dr. Szajlai Béla cégvezetőtől. Az Országház utca 34. szám alatti, nem műemlék jellegű épületet lebontják, a 33. szám alatti műemlék épület Országház utcai szárnyát megtartják, hátsó (illetve az Anjou sétányra néző) részeit azonban lebontják. Az újjáépítés és a felújítás Puhl Antal tervei szerint készül. Az építkezés várhatóan további négymilliárd forintot emészt fel. A külső, homlokzati tervek már átmentek a szakmai és minisztériumi zsűriken.

 Az egymással szemben álló két épületet föld alatti átjáróval kötik össze. A régészeti feltárás során a földben középkori várfalmaradványokat találtak, ezek az utcáról is láthatók lesznek, mivel az utcát mintegy kétszáz négyzetméteren üveglappal fedik le. A lakások a tervek szerint 150-250 négyzetméteresek lesznek, valamennyit klimatizálják, az épületben uszoda is lesz. A beruházó az Anjou-bástya és az Esztergomi bástya között 90-100 autó számára kétszintes mélygarázst is épít a várfalon kívül, amelyet a várfal alatt gyalogosközlekedésre alkalmas folyosó köt össze a lakóházak pinceszintjével. Az épületek bástyasétányra néző oldalán, a földszinti részben éttermet és kávézót is kialakítanak, ám erről egyelőre nincs végleges döntés. A lakásokat nem bérbeadással, hanem eladással szeretnék értékesíteni – tájékoztatott Szajlai Béla. 
Ha az építési engedélyt időben megkapják, és októberben elkezdhetik a munkálatokat, a beruházás jövő év végére befejődhet. Ha csak tavasszal kezdhetnek, akkor 2003 tavaszán adják át a lakásokat. A tervezett négyzetméterár – a jelenlegi ingatlanpiaci adatok ismeretében – öt-hatszázezer forint lesz, így egy-egy lakás akár százmillió forintba is kerülhet. Bár előzetes piaci felmérést nem végeztek, az építtető cégnél úgy számolnak, hogy főként magyar vevőik lesznek. Számos külföldi üzletfelüket és potenciális vevőjüket elriasztotta ugyanis az a procedúra, amelyet a fővárosi közigazgatási hivatal hozzáállása jelentett számukra.
(Népszabadság)

Új mentesítő út Csepelen

A XXI. kerület észak–déli irányú közlekedésében gyakori a fennakadás, a II. Rákóczi Ferenc út szűk áteresztőképessége miatt mindennaposak a dugók, elviselhetetlen a zaj és a szmog. Az egysávos út képtelen lebonyolítani a Csepel-sziget településeiről ingázók forgalmát, szélesítésére pedig nincs lehetőség.
 A megoldás csakis egy párhuzamos út lehet, amelynek kiépítése a közelmúltban elkezdődött, első szakaszát szerdán vehették birtokukba a közlekedők. Az utat Nick Burraston, a Csepeli Áramtermelő Rt. vezérigazgatója és Tóth Mihály polgármester adta át. (A városközpont tehermentesítését a főváros által régóta ígért gerincút oldaná meg.)
Az érintett Szabadság–Plútó utcai részek teljes közművesítése és aszfaltozása 320 millió forintba került – tudtuk meg Orosz Ferenc alpolgármestertől. A költségeket abból az infrastrukturális alapból finanszírozták, amelybe a csepeli erőművet felépítő brit PowerGen három éve másfél millió dollárt fizetett be. Támogatta a beruházást a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház is, amelynek kongresszusi központja az immár burkolt Plútó utcában található.
A második ütem (Plútó utca, Csepeli út) befejezése további 300 millió forintba kerül.
(Népszabadság)

Több száz éves terv szerint épül a Városháza

Ma újra a főváros vezetői, a főpolgármesteri kabinet elé kerül a Városháza-tömb átépítésének terve. Az évek óta húzódó beruházás költsége meghaladja a 22 milliárd forintot. A legújabb tervek szerint a főváros az épület egyes részeinek 99 évre történő bérbeadásával teremtené elő a szükséges forrást. Az építkezések és a bontások során hivatalnokok százait költöztetik majd új irodákba. A Városházát Anton Erhard Martinelli több száz éves tervei alapján építenék át.
A Városháza tömbjének nagyszabású átalakításáról tárgyalnak a főváros vezetői a főpolgármesteri kabinet mai ülésén. Az átépítés tervét öt éve vetették fel először, azóta többször át kellett dolgozni (hol az Erzsébet térre vonatkozó változó tervek miatt, hol különböző perek miatt, hol a koalíciós egyeztetés elmaradása miatt). A jelenlegi változat városházi források szerint a végső lehet, mert az előterjesztésbe több, korábban hiányolt pontot beépítettek.
A ma tárgyalandó javaslat szerint a Városháza tömbjét a több száz éves, akkor csak részben megvalósított Martinelli-féle tervek alapján építik át, azaz a jelenlegi bazársort lebontják, és felépítik a négyzet alakú épület eddig hiányzó Károly körúti frontját. A most üresen álló Bárczy utcai „bankszárnyat”, a keresztszárny földszintjét és galériáját, valamint a kápolnaszárny pincéit kereskedelmi hasznosításra kínálják fel. A Városháza alatt egy, legfeljebb 850 férőhelyes mélygarázst alakítanak ki. Az épület tömbjén belül álló Merlin Színház folyamatos működését továbbra is biztosítják, valamint megtekinthetővé teszik a Városháza udvarát átszelő középkori városfalat. A műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően átalakítják a keresztszárnyat: sátortetőt építenek rá, átépítik az úgynevezett Buváti-homlokzatot, helyreállítják az eredeti tervekben szereplő kolonnádsort (oszlopsort) és a mögé tervezett kerengőt, hogy a Gerlóczy utca és a Bárczy utca között át lehessen sétálni a Városházán. Szerepel a tervek között az is, hogy a két teljes belső szárnyat (az úgynevezett ideiglenes pavilonokat) is lebontják. Várhatóan új főbejárat épül egy nagy földszinti fogadóteremmel a jelenlegi két Városház utcai főbejárat között, az épület hossztengelyében.
A korábban 25,5 milliárd forintra becsült beruházás megvalósítandó elemei közül a jelenlegi javaslat szerint kiesik az Üllői út–Ferenc körút sarkán álló volt Mária Terézia laktanya részleges felújítása, ami a teljes költség 14 százalékát tette volna ki. Az ingatlanrészt ugyanis a főváros augusztus végén átadta az államnak, a jövő évben átadandó, több száz embert foglalkoztató Fővárosi Államháztartási Hivatallal (FÁH) együtt. Így a Városháza épületében felszabadul 4500 négyzetméternyi irodaterület, ahova a tervek szerint a most a lebontandó szárnyakban működő ügyosztályok költöznének át. Információink szerint azonban az ügyosztályok tologatásával sem oldható meg teljes egészében a Főpolgármesteri Hivatalban már most is tapasztalható helyhiány.
A hasznosítási koncepció két alapelvből indult ki: a Városháza ingatlanát az önkormányzat még részben sem adhatja el, az átépítés költségeit a kereskedelmi célú hasznosítás bevételéből kell fedezni (úgy, hogy a fővárosnak ne kelljen forrást biztosítania e célra). A koncepció kidolgozásával megbízott szakértői iroda a Városháza egyes, már meglevő, valamint felépítendő szárnyainak, részeinek hosszú távú (99 évre történő) bérbeadásával látja megvalósíthatónak a tervet.
Ha a fővárosi koalíciós pártoknak a mai vezetői értekezleten sikerül közös nevezőre jutniuk, akkor a javaslat szeptember végén a közgyűlés elé kerülhet. Ha a városatyák is rábólintanak a javaslatra, akkor jövő februárban a testület már dönthet az előminősítési pályázat eredményéről, augusztus végén pedig a végeredményről. Ha így lesz, 2002-ben megköthető a szerződés, 2003-ban megkezdhetik a beruházást, amely 2006 közepére be is fejeződhet.
(Népszabadság)

A városháza lakásainak többsége úgynevezett átmeneti lakás, ahová a normális bérlakásoktól eltérően határozott időre szól a bérleti szerződés. A jogot ehhez pályázaton lehet elnyerni. Az érdeklődés óriási, általában tízszeres a túljelentkezés egy-egy lakásra. A pályázatokat a szociális és lakásügyi bizottság bírálja el. A döntésben elsősorban a kisgyermekes családokat részesítik előnyben. Mivel a lakás kevés, a jelentkező pedig sok, ha végül több azonos értékű pályázó marad, közöttük sorsolás dönt. A főváros néhány, nem a tulajdonában lévő lakás esetében bérlőkijelölési joggal rendelkezik. Ezt a jogot általában hajléktalanokkal foglalkozó szervezeteknek adja át, amelyek hatékonyan tudják használni, hogy az otthontalanokat visszavezessék a társadalomba.
A lakások gyakorlatilag állandóan foglaltak, így nincs lehetőség arra, hogy bármilyen vészhelyzet esetére néhányat üresen tartsanak közülük. A nemrég a XVII. kerületben történt gázrobbanás károsultjainak, az elhelyezést igénylő hat családnak mégis tudtak lakást biztosítani. A megürült lakásokat ugyanis nem egyesével hirdetik meg, hanem a pályázattal megvárják, míg nyolc-tíz összegyűlik. A sok jelentkező miatt ugyanis nem sok értelme volna egyenként pályázni.
A városháza most gyarapíthatja lakásai számát, mivel a Széchenyi-tervhez kapcsolódó pályázaton 150 millió forintot nyert. A saját erőként hozzátett másik 150 millióval együtt sem tudnak azonban negyvennél több lakást vásárolni. Az új lakásokra kiírandó pályázaton csak szociálisan hátrányos helyzetben lévők indulhatnak majd.
A főváros 2300 lakásából csaknem 400 nyugdíjasházi otthon. Ezekre is hatalmas a kereslet, sokan csak többéves várakozás után juthatnak be. A bekerüléshez vagy készpénzben kell fizetni a beugrót, vagy a saját tulajdonú lakást leadni (az értékkülönbözetet a városháza visszafizeti). A többségükben magányos időseknek a társaság, az állandó nővérszolgálat és orvosi felügyelet azonban ennek ellenére is vonzó.
Annak ellenére, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent a fővárosban a szabad telkek száma – és ezzel párhuzamosan drasztikusan meg is drágultak –, a lakásépítési kedv nem lankad Budapesten – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal nemrégiben közzétett gyorsjelentéséből. Az év első felében megkezdett építkezések száma húsz százalékkal haladja meg a tavalyit. Változás azonban a korábbi évekhez képest, hogy a kezdődő beruházások ma már inkább a pesti oldalra jellemzőek – ingatlanszakemberektől kapott adatok szerint az új lakások 65-70 százalékát a Duna bal partján építik. Budán ugyanis a telkek rendkvül drágák – áruk helyenként meghaladja négyzetméterenként a 180 ezer forintot is.
Igaz, a múlt fél évben a pesti telekárak is jelentősen drágultak. Talán ezzel is magyarázható, hogy a fővárosban az országos átlagnál jóval kisebb alapterületű lakások épülnek. A KSH adatai szerint ugyanis egy most épülő átlagos lakás alapterülete meghaladja a 100 négyzetmétert, a fővárosban viszont az 50-70 négyzetméteres lakás a „divatos”. Az építtető számára ez azért kedvező, mert így a birtokában lévő ingatlanon többet építhet, és egyenként gyorsabban tudja értékesíteni.
A vevők ugyanis a 70 négyzetméteresnél nem nagyobb ingatlanok iránt érdeklődnek. Egyre többen akarnak hitelből építkezni. A kedvezményes hitelkeretből pedig – a 400-420 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagárral számolva – nagyjából ekkora lakásra futja.
(Népszabadság)

Árvízkárosultak: lesz-e házuk?

 Lehet-e pénzhiány az akadálya a beregi helyreállítási munkák megnyugtató befejezésének - kérdezte Kiss Gábor szocialista képviselő a belügyminiszterhez intézett interpellációjában. Rövidesen lejár a befejezés ígért határideje, és a jelek szerint a tervezettnél lassabban zajlik az újjáépítés, a károsultak egy része még mindig nem költözhetett vissza otthonába.
Kontrát Károly belügyi államtitkár válasza: a kormány megtartja az újjáépítéssel kapcsolatos ígéreteit, és pénzhiány nem hátráltathatja a munkák befejezését. Ugyanakkor egyes épületeknél nem volt elegendő csupán az árvíz okozta károk helyreállítása, ami váratlan és a tervezettnél időigényesebb munkákat tett szükségessé. Kontrát ígérte, hogy az időben megállapított károk kijavításával megfelelő ütemben végeznek. A fedél nélkül maradók elhelyezését megoldják, az állam támogatást ad rá. A képviselő nem, a Ház azonban elfogadta a választ.
T. Asztalos Ildikó szabad demokrata képviselő az azonnali kérdések órájában azt állította, hogy 1800 lakást kellene helyreállítani, 700-at újjáépíteni szeptember végéig, de semmi esély rá. Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter azt felelte, hogy időközben derült ki sok házról, hogy mégsem menthető meg, újat kell építeni helyette. Szeptember végéig mindenkinek fedél lesz a feje felett, igérte a miniszter.
(Népszabadság)

Biatorbágy: lakópark és mentesítő út

Lakásépítési hullám kezdődhet Biatorbágyon: a településen több száz, házépítésre alkalmas telket alakít ki a fővárosi FM Bázis Kft. A cég másfél milliárd forintot fordít közművesített telkek kialakítására. A beruházás első ütemében kétszáz házhelyet közművesítenek. Mint a beruházó cég egyik tulajdonosa az MTI-nek elmondta, már eddig huszonkét szerződést kötöttek meg, az érdeklődők száma pedig meghaladta a négyszázat.
Az idén nyáron két magánszemély által alapított kft.-nek a község határában hetvenhat hektáros területe van. Az ingatlan, ahol a közművesített telkeket kialakítják, a falutól nyugatra, a Pátyra és a Herceghalomra vezető utak között terül el. A település jegyzőjétől, dr. Palovits Lajostól megtudtuk: ott kellene a már 1988-ban elfogadott rendezési tervek szerint megépülnie annak a tehermentesítő útnak, amely csökkentené a falun átvezető egyetlen főutca forgalmát. Elősegítheti az út megépítését az új lakópark kialakulása – vélekednek a községházán. Úgy tűnik, a biatorbágyi vezetők partnerre találtak: az FM Bázis ugyanis településfejlesztési koncepciót is felajánlott az önkormányzatnak. Ez azt jelenti, hogy a cég a lakóparkkal és az azon átvezető úttal részt vesz a község közlekedésfejlesztési terveinek megvalósításában.
A kft. több ütemben tervezi a közművesítést. Az első fázisban huszonnégy hektáros területen alakítják ki a kétszáz, családi és sorház építésére alkalmas telket. A közművesítésre kiírt tender még nem zárult le. A tervek szerint a kétszázból harminc telek az átlagosnál nagyobb, kilencszáz-ezernégyszáz négyzetméteres lesz. Az ingatlan elsősorban lakóterület lesz a kapcsolódó szociális és üzleti létesítményekkel, esetleg néhány közintézménnyel. A közművesített telkeket az FM Bázis tervei szerint három év alatt értékesítik. Az adásvételi szerződésben kikötik: a telkeket a vevőnek három éven belül kell beépítenie. A beruházó számításai szerint így néhány éven belül beépülhet a lakópark.
(Népszabadság)

Monor egyes utcáin holdkráterek: zajlik a csatornaépítés. A Strázsa című önkormányzati lap közzé is tette, mely utcákban kell a lakóknak számolniuk azzal, hogy az egymást követő hetekben némi közlekedési nehézségek is lesznek: fektetik a csatornahálózatot.
Úgy tűnik, a cél érdekében zokszó nélkül tűrik a monoriak a nem kevés felfordulással zajló munkát. Kritikai megjegyzéseket csak a Volánbusz helyi járatain hallani sűrűn: a busz mostanában nemigen tud a malomig közlekedni, ugyanis nincs hol megfordulnia. A bérletesek pedig roszszul tűrik, hogy az előre kifizetett pénzükért hosszan gyalogolnak.
Rendkívül látványos ellenben a piaccsarnok építése. Már jól látni a paravánok fölé magasodó épületegyüttest, a „nyerseségében” is szép formájú üzletsort. Mint hírlik, a napokban helyére kerül a rendezvénycsarnok tetőszerkezete is. Az ideiglenes piac minden előzetes aggodalom ellenére zökkenőmentesen üzemel, az október 15-re ígért átadást azonban nagy várakozás előzi meg. Részint mert mindenki kíváncsi a korszerű, egyszersmind igen eredeti és a kisvárosi stílbe jól illeszkedő új piacra és a fesztiválcsarnokra. Másrészt mert az alkalmi piac a helyhiány miatt szegényesebb a megszokottnál. Az építők ígérik a határidő betartását. Legfeljebb a területrendezés miatt adódhat némi csúszás.
November elején – ha a közbeszerzési eljárás kötelező körein túljutottak – az uszodaépítés első munkafázisainak is tanúi lehetnek a monoriak. Várhatóan október elején dől el, mely cég kap megbízást a munkára.
Habár a város lakói évtizedekig strandot szerettek volna, s eközben a „régi strandot” emlegették nosztalgiával, az uszoda építésének legalább annyira örülnek. A létesítmény átadására a tervek szerint jövő szeptemberig kell várniuk.
(Népszabadság)

Fóti otthonok vállalkozóktól

Terület hiányában egyelőre nem épít szociális lakásokat Fót önkormányzata, pedig ennek immár nyolc évtizedes hagyománya van a településen. A lakásépítés egyelőre vállalkozókra marad.
Jövőre ünnepli Fót-újfalu Suum Cuique lakótelepe felavatásának nyolcvanadik évfordulóját a nagyközség. 1922-ben tizennyolc ház épült fel – gróf Károlyi Lászlóné kezdeményezésére – az első világháború hadirokkantjai és az elesettek családjai számára. A telep felavatásáról először tavaly emlékeztek meg Fóton, és nyilván méltóbb lett volna a nyolcvanadik évforduló jövő májusi ünneplése, ha most is lakáshoz juthatnának a rászorulók. A város polgármestere szerint azonban terület hiányában nem tudnak szociális bérlakásokat építeni, tehát nem is pályáztak központi támogatásra.
Ismert, hogy a földkárpótlás sokáig húzódott Fóton, és amikor sor került rá, az ország minden tájáról megjelentek az igénylők. Mint Szent-Iványi Géza polgármester elmondta, az önkormányzat nem jutott földhöz a termelőszövetkezet egykori területén. Igaz, az Alagi Állami Tangazdaság földjeinek felosztása még nem kezdődött meg, de erre alapozva nem pályázhat támogatásra az önkormányzat. Lakások azért épültek és épülnek a nagyközségben. Az utóbbi időben az OTP és különböző vállalkozók mintegy kétszáz lakást hoztak tető alá, és a tervek szerint további kétszáz épül.
A Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával az önkormányzat mégis belekezd lakásépítésbe: annak a tíz fiatalnak a lakásgondjait akarják megoldani, akik – miután a gyermekvárosból kikerültek – hosszú évek óta élnek tizennyolc négyzetméteres lakóegységekben az úgynevezett ifjúsági házban.
(Népszabadság)

Gödöllő: kollégiumi falu, egyetemi város

Idén a huszonkilencezer jelentkezőből nyolcezer-hatszáz elsős hallgató iratkozhatott be a Szent István Egyetem tíz karára, mondta a vasárnap délutáni tanévnyitó ünnepségen Gödöllőn Szendrő Péter rektor. Közülük ötezren költségtérítéses képzésben vesznek részt. Nappali tagozaton háromezer gólya tanul. A hallgatók – karonként változó módon – átlagosan kevesebb mint harmada jut kollégiumi helyhez.
Az egyetem vezetője úgy vélekedett, hogy miközben a hallgatók létszáma lassan eléri a maximálisnak tekinthető harmincezret, néhány éven belül harminc százalékkal csökkenhet a mai ezertagú oktatói és kutatói állomány, s még inkább a kisegítő, adminisztratív dolgozók kétezres létszáma.
A hatékonyság és a gazdaságosság követelménye a több telephelyű Szent István Egyetemen is igényli az erőforrások koncentrációját. Az intézménynek azonban úgy kell terebélyes fává növekednie egy gödöllői egyetemi város – szellemi és fizikai – felépítésével, hogy az előd alma materek elitképző és a műhelymunkát is éltető gyökerei megmaradjanak. Budán, Pesten, Gyöngyösön és Jászberényben egyaránt.
Az építkezés első, 2004-ig tartó szakasza során a mai helyeket megduplázva, legalább két és fél ezer diákot befogadó kollégiumi falura lesz szükség. 2010-ig fel kell építeni a tíz-tizenötezer hallgatót befogadó egyetemi várost, amely Európa legnagyobb agrár- és vidékfejlesztés mellett elkötelezett univerzitása lesz. Ezt azonban az egyetem magától nem tudja megtenni, elképzelésüket kormányzati szándéknak és akaratnak kell megerősítenie, állami forrásokkal.
(Népszabadság)

2007-ig még több autópálya épül

A kormány hét új feladattal bővítette ki gyorsforgalmiút-fejlesztési programját. A 2007-ig szóló fejlesztési program keretén belül kell elkészülnie többek között Budapest új Duna-hídjának, az M0-ás északi szektorának, az M8-as egy szakaszának, az M7-es pedig – ha az új tervből valóság lesz – kétszer két forgalmi sávon vezet majd egészen az országhatárig.
Bár a korábban tervezettnél jóval lassabban indult el a kormány autópálya-építési programjának megvalósítása, az eredetileg tíz, később hét évre gyorsított fejlesztési terv hét újabb feladattal bővült. Az augusztus elején már beharangozott, most megjelent kormányhatározat szerint Budapesttől egészen az országhatárig kétszer két forgalmi sávon épül majd ki az M7-es. A korábbi terv szerint 2007-ig az M7-es teljes vonalának csak 70 százaléka készült volna ilyen szélességben. Az új feladatok között szerepel Budapest és Székesfehérvár között az M7-es fővárosba vezető oldalán a harmadik sáv kiépítése, amely csak formálisan új elem. A korábbi kormányhatározat még nem tartalmazta, megvalósítását azonban korábban bejelentették. Új viszont, hogy 2007-ig megépülne az M0-ás északi szektora, a Duna-híddal és a csatlakozó utakkal a kettes és 11. számú főutak között. A programban helyet kapott az M0-ást az M3-assal összekötő, Gödöllőhöz kivezető út. Továbbá: Veszprém és Szolnok között – a dunaújvárosi Duna-hídhoz vezető leendő M8-as részeként – az autóút megépítése, amelyet később autópályává fejlesztenének. A korábbi programban szerepelt az M6-M56-os, Budapesttől Szekszárdon keresztül az országhatárig vezető – később szintén autópályává fejlesztendő – autóút kiépítésének terve. Ez most az M6-os Bóly és Szentlőrinc közötti szakaszával – az út pécsi bekötésével – egészült ki. Az M30-as, vagyis az M3-as miskolci leágazása pedig Kassa felé autóútként elérné az országhatárt 2007-ig.
Az újabb, immár többszörösen gyorsított és bővített program kiegészült több főút bővítésének tervével is. A kormány határozata szerint fontosnak tartaná többek között a 4. számú főút Pest megyei szakaszának kétszer kétsávosra bővítését és több elkerülő út megépítését, illetve befejezését, amelyek többek között Székesfehérvárt, Szombathelyt, Szarvast, Békéscsabát, Mezőkövesdet valamint Hódmezővásárhelyt érintené. Az új fejlesztések finanszírozása még nem megoldott, de a kormány ennek kidolgozására már felkérte az illetékes tárcákat. A környezetvédelmi minisztert pedig arra szólította fel határozatában, hogy biztosítsa az építésekhez szükséges környezetvédelmi engedélyek gyorsított kiadását, ha ez az előre hozott feladatok megvalósításához szükséges.
(Népszabadság)

Az idén tovább épülhet az M0-s
 
Az M0-s autópálya keleti szektorában a 31-es és az 51-es főút között még ebben az évben meg kívánja kezdeni a töltések építését a Nemzeti Autópálya Rt. Az M7-es továbbépítése kapcsán nem csitul a kőröshegyi nyomvonalvita, az érintettek legközelebb szeptember 28-án készülnek e témakörben egyeztetni.

Folyamatosan zajlanak az M0-s építésre kijelölt szakaszain a régészeti feltárások, ezzel együtt megkezdődött a humuszréteg eltávolítása. Bakonyi István, a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. kapcsolati igazgatója lapunknak elmondta, hogy a 31-es és az 51-es főutak közötti 25 kilométeres szakaszon valamennyi engedély a cég birtokában van, a területek megvásárlása is hamarosan befejeződik. A jelenlegi állapotok szerint minden lehetőség megvan arra, hogy a töltések építése idén megkezdődhessen. A 31-es főút és az M3-as autópálya közötti területeken azonban még problémák merülnek fel, Csömör és Árpádföld térségében nem rendelkeznek elfogadott nyomvonallal.
Az M7-es autópálya továbbépítését Zamárditól Balatonkeresztúr felé a kormányhatározat szerint szintén év vége előtt meg kellene kezdeni, ennek legfőbb akadálya a több éve tartó kőröshegyi nyomvonalvita. Az NA Rt. elképzelése szerint az autópálya Kőröshegy térségében, a Balatontól öt kilométerre egy völgyhídon haladna át az erdősáv felett. Ez a szakasz 1,8 kilométer hosszú és helyenként 80 méter magas lenne. Az építési engedélyekhez szükség lenne a Kaposvári Erdészeti Hivatal jóváhagyására is, a hatóság azonban hallani sem akar erről az elképzelésről. Az erdészeti hivatal támogatja ugyanakkor a másik nyomvonaltervet, amely szerint a gyorsforgalmi út Kőröshegytől délre, egy kisebb völgyhídon, illetve nagyobbrészt egy alagúton menne keresztül. Ez a megoldás a számítások szerint 25 milliárd forinttal emelné meg a költségeket, ezt viszont az autópálya-társaság nem tartja elfogadhatónak. Információink szerint az érintettek, valamint a környékbeli települések vezetői szeptember 28-án egyeztetnek az autópálya továbbépítéséről. Az építési engedélyek birtokában a Balaton déli partján 30 hónap alatt készülne el az autópálya.
(Magyar Hírlap)

Jövőre elkészülhet az M5-ös bevezető szakasza


Jövő szeptemberre a Hungária körútig érhet az M5-ös autóút, ha a főváros következő ülésén elfogadja a hiányzó egy kilométeres szakasz engedélyokiratát. A részletes tervek alapján elvégzett számítások szerint viszont az Ecseri út és a Határ út közötti útszakasz kétszer kétsávossá bővítése a tervezett 2,1 milliárd forinttal szemben egymilliárddal többe, összesen 3,2 milliárd forintba kerül.
A fővárosi kabinet keddi ülésén tárgyalja az 5-ös számú főforgalmi út II. (IX. kerület Ecseri út és Határ út közötti) szakasza beruházásának engedélyokiratát. Az M5-ös út bevezető szakaszának bővítése 1996-ban maradt félbe, amikor a Nagykőrösi út folytatásaként a Határ út fölött átívelő felüljárót, valamint a tervezett folytatás másik végét (az Ecseri út és a Hungária körút között) megépítették. Az önkormányzat az Ecseri út–Határ út közötti egy kilométeres szakasz építését is megpályáztatta, ám időközben elfogyott a pénz.
A javaslat szerint a közlekedési szempontból rendkívül szükséges hátralevő útszakasz kétszer kétsávossá bővítése jövő tavasszal megkezdődhetne, és még 2002 szeptemberében be is fejeződhetne. A létesítmény építési engedélyét a hatóság már kiadta, csak a városatyáknak kellene rábólintani. Azonban az útépítés egymilliárd forinttal többe kerül, mint tervezték. A részletes tervek alapján elvégzett számítások azt mutatták, hogy a teljes költség 3,2 milliárd forint az eredeti célokmányban szereplő 2,1 milliárd forinttal szemben. A költségtúllépés az infláció és a műszaki tartalom változása miatt következett be. Ezért a tervezet azt javasolja, hogy a budai alsó rakpartra, valamint az ipartelepi feltáróútra elkülönített keretből csoportosítson át a főváros egymilliárd forintot.
Az út bevezetését, a Határ úti felüljáró építését több zöldszervezet is támadta korábban. Szerintük az út kapacitásának bővítése túl nagy forgalmat vonz a lakott területekre. Hangoztatták azt is, hogy a tapasztalatok szerint az új úton megnövekvő forgalommal párhuzamosan nem csökken a gépjárművek száma, összességében a forgalom a környezeti szennyezéssel együtt növekszik.
(Népszabadság)

Újabb japán cég választotta az újhartyáni ipari parkot

Az Újhartyán határában lévő, lassan benépesülő területet Japán fasornak nevezték el. Ipari parkok esetében szokatlan egy ilyen költői elnevezés, jelen esetben azonban nagyon is logikus – lévén, hogy a már ott üzemelő Mitsubishi mellett a napokban a Taiho autóalkatrész-gyár is ünnepélyesen lerakta leendő üzemének alapkövét.
A Taiho eddig is jelen volt a területen, a másik cégtől bérelt csarnokban egy műszakban, tizenkét munkással gyártja a gépkocsik légkondicionáló berendezéséhez szükséges kompreszszorok speciális csapágyait. Az új üzemcsarnok építése rövidesen megkezdődik, s a jövőre elkészülő, négyezer négyzetméteres épületben új termékeket is gyárt majd a cég: főtengelycsapágyat és hengerfejtömítést, két műszakban. A négy és fél millió eurós beruházással készülő csarnok munkába állítása egyben újabb munkahelyeket is teremt a környékbelieknek: csaknem ötvenen dolgozhatnak majd ott.
Amint azt korábban Manger Henrik újhartyáni polgármestertől megtudtuk, a huszonnégy hektáros ipari parkot nem csak az M5-ös autópálya és Budapest közelsége miatt választják szívesen beruházásaik színhelyéül a japán cégek, hanem mert az önkormányzat műszaki emberei a területet illető legkisebb részletekről is tájékoztatják az érdeklődőket, a személyes találkozásokra pedig a közművek képviselőit is meghívják.
Nem titok, hogy a település is szeretné hasznát látni a letelepült cégekkel való jó kapcsolatnak. A Toyota az iskolát támogatja, a Taiho a napközi otthonos óvodát választotta. Az ünnepélyes alapkőletételt ugyancsak emlékezetessé kívánták tenni az óvoda megajándékozásával. Megkérdezték, mivel segíthetnének, s az intézmény kérésének megfelelően a gyerekek csoportszobájába gyapjúszőnyeget vásároltak.
(Népszabadság)

Gyorsvasútépítés már az idén?

Információink szerint idén megkezdődhet a Nyugati pályaudvart Feriheggyel összekötő gyorsvasúti pálya építése. A TriGránit Rt. és a MÁV Rt. közös beruházásának költsége húszmilliárd forint. A szerelvények húszpercenként követik majd egymást, és ugyanennyi idő alatt érnek célba a Rákosrendező–Körvasút–Rákos–Újszász–Ferihegy útvonalon.
Jól halad a Nyugati pályaudvart a Ferihegyi repülőtérrel összekötő gyorsvasút építésének előkészítése – derül ki a szűkszavú információból, amelynek megjelentetéséhez, lapunk kérésére, a MÁV Rt. illetékese hozzájárult. Úgy tudjuk azonban, hogy az építkezést hamarosan meg kell kezdeni, egy korábbi hivatalos információ szerint ugyanis a kivitelezésre két és fél év áll rendelkezésre.
Az útvonal kialakítására korábban többféle elképzelés született, ezek közül sokáig a Budapest–Cegléd–Szolnok nyomvonal tűnt az esélyesnek. Kiderült azonban, hogy a pálya és a forgalmas vonal nem alkalmas egy legalább húszperces gyakorisággal közlekedő gyorsvasút üzemeltetésére. A többféle lehetőségből végül a Rákosrendező–Körvasút–Rákos–Újszász irányt választotta az Express Fejlesztő, Beruházó és Kivitelező Kft. A MÁV Rt. és a TriGránit Rt. megbízásából – azonos tulajdonrésszel – alapított kft. szerint ugyanis ezen a szakaszon lehet majd a leggyorsabban és legnagyobb biztonsággal célba érni. Az elképzelés szerint Rákos állomás után leágazást építenek, ahonnan a szerelvények a felszín alatt közelítenék meg a repülőtéri leszállópályák térségét. A vonatok húszpercenként, a két állomás között tizenkilenc perces menetidővel közlekednek majd. A szakértők szerint a beruházás húszmilliárd forintba kerül, és két év alatt valósulhat meg. Tervek szerint az építésre vállalkozást alapítanak, amelyben a MÁV többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és a beruházás költségeinek rá eső részét a vasút ingatlanhasznosításból és saját gazdálkodási bevételeiből fedezné.
A Ferihegy Express Kft. a részletes vasútfejlesztési program kialakításán, a feltételek megteremtésén, befektetők felkutatásán, a hatósági engedélyeztetésen és a teljes kivitelezés megkezdésén dolgozik. Meg kell szervezni többek között a villamosított kötött pályás közlekedési rendszer kialakítását, a nyolc és fél kilométernyi új pályaszakasz, a villamos felső vezeték, az állomások, műtárgyak és utasforgalmi létesítmények építését, a vasúti személyszállító járművek beszerzését, valamint a projekt finanszírozását.
(Népszabadság)

Szerepváltás előtt az ipari parkok
 
Az új ipari parkok megalakítása mellett az állam alapvető célja, hogy a már meglévő létesítmények technológiai parkokká váljanak, azaz magasabb értéket teremtsenek elsősorban az innovációs és a kutatás-fejlesztési szolgáltatások biztosítása révén. E célból a gazdasági tárca megháromszorozza az ipari parkok kialakításához biztosított támogatási összeget.

Csúcsminőségű technológiai háttér és szolgáltatások biztosítására alkalmas ipari parkok megteremtését célozta meg az állam – legalábbis ez derül ki a kormány által jóváhagyott, egy évtizedes időtartamra vonatkozó fejlesztési programból. A tervet a Gazdasági Minisztérium (GM) állította össze, mintegy kiegészítve a Széchenyi-terv ipari parkokra vonatkozó programját.
A „második generációs” ipari parkok – a szaktárca tervei szerint – túllépnének jelenlegi szerepkörükön, tehát a tőkevonzási és területfejlesztési szempontokat kiegészítenék a csúcsminőségű szolgáltatások – elsősorban az innováció és a kutatás-fejlesztés (K+F) biztosítása.
Cséfalvay Zoltán, a Széchenyi-terv programjaiért felelős helyettes államtitkár szerint az Európai Unióban a gazdaságfejlesztés egyik legfontosabb tényezői az ipari parkok. A GM azt kívánja elérni, hogy a hazai létesítmények is felzárkózzanak az uniós szinthez, s alkalmassá váljanak csúcsminőségű, úgynevezett high-tech szolgáltatások biztosítására. Túl ezen, az is célja még a minisztériumnak, hogy az ipari parkok alkalmasak legyenek önálló programok kialakítására és uniós pályázatok lebonyolítására – mondta a Magyar Nemzetnek a helyettes államtitkár.
Mindezt elősegítendő – a szakmai támogatáson túl – a GM megháromszorozza az ipari parkok kiépítéséhez 1997 óta nyújtott közvetlen költségvetési támogatások összegét. Ez azt jelenti, hogy az eddig biztosított évi 400-500 millió forint helyett 2001–2002-ben évente másfél-két milliárdra emelkedne az állami „segítség” mértéke. Cséfalvay Zoltán azt mondta lapunknak, hogy 2003-tól a hazai források évente megkétszereződnek: évi három-négy milliárd forintra emelkedik az állami támogatás, mindez azonban brüsszeli forrásokkal is kiegészíthető, mert hasonló célra az unió évente nagyjából hét-nyolcmilliárd forintnak megfelelő támogatást ad.
Az ipari parkok tízéves fejlesztési programjában megfogalmazottakból az derül ki, hogy a szaktárca nagyjából 250 ipari parkot tart optimálisnak a jelenlegi 130 helyett. A Széchenyi-terv programjaiért felelős helyettes államtitkár szerint az állam nem kíván beleavatkozni majd abba, hogy hol létesüljenek új parkok, ebből a szempontból – mondta Cséfalvay Zoltán – a megtelepülni kívánó befektetők szándéka lesz a döntő. A GM mindössze azzal számol – közölte a helyettes államtitkár –, hogy az állam támogatásával kialakuló ipari parkok közül húsz-harminc aktív kooperációra lép a globális piac többi hasonló szereplőjével, s nagyjából száz pedig uniós programok végrehajtásában válik érdekeltté. Mindemellett a GM továbbra is számol a „hagyományos” szerepkörrel bíró, azaz a helyi munkaerőgondokat, a tőkebevonást célzó ipari parkok létrejöttével – mondta Cséfalvay Zoltán, aki szerint ez a továbbiakban is elengedhetetlen, mert az országban még számos olyan térség található, amelynek a foglalkoztatási problémái megoldásához egyik megfelelő eszköz lehet az ipari parkok létrehozása.
Európa-szerte a hetvenes években kezdődött az „ipari parkosítás”. Kialakításában éppúgy szerepet játszott a válságövezetek felszámolása, az EU-hoz frissen csatlakozó országok felzárkóztatásának elősegítése, mint a kis- és a közepes vállalkozások letelepedésének támogatása. Magyarországot egyszerre jellemzi ez a kettősség, lévén, hogy a Nyugat-Dunántúlon főként az ír, a spanyol és a portugál modell dominál, azaz a tőkebevonás, a multinacionális cégek megtelepítése volt az elsődleges cél, míg az ország keleti részén elsősorban a délnémet és az olasz modell a meghatározó, vagyis a kis- és a középvállalkozások serkentése és megtelepítése játszott elsődleges szerepet az ipari parkok, a „vállalkozói inkubátorházak” létrehozásánál.
A Széchenyi-terv által megfogalmazott tízéves fejlesztési elképzelés főként a francia és a brit gyakorlathoz közelít, e két államban ugyanis – a 90-es évektől kezdve – a modern technológiák telepítésére összpontosítottak.
(Magyar Nemzet)

Szaporodnak a hipermarketek

Év végéig 34 új bevásárlóközpontot adnak át az ország különböző részein.
Ezzel ezeknek a hatalmas kereskedelmi egységeknek a száma eléri a százat. A beruházásokra a befektetők együttesen több mint 180 milliárd forintot költenek. Eddig 340 milliárd forintot fordítottak a nagy cégek a magyarországi hálózatuk kiépítésére. Azok a területek a legnépszerűbbek, ahol nagy forgalmú főútvonalak vezetnek ki a városból. A terület kiválasztása azonban nem mindig egyezik az adott település igényeivel. Jelenleg Dunaújvárosban egy iskola helyén létesítenek üzletközpontot, ezért a helybeli szülők aláírásgyűjtési akcióba kezdtek.

Annak ellenére, hogy a bevásárlóközpontok száma ennyire megugrott, távol állunk még a túltelítettségtől a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára szerint. A bérlők az első két év után megtalálják a számításukat. A központok sohasem „konganak az ürességtől”.
(Gazdaság )

Megnyílt a Harbor Park

Az első raktárépületek, valamint a vámcsarnok ünnepélyes átadásával tegnap hivatalosan is megnyílt Nagytétényben a Harbor Park budapesti logisztikai központ. A 47 hektáros területen most 15 ezer négyzetméternyi raktár- és irodahelyiséget adtak át. A beruházás befejeztével 180 ezer négyzetméternyi hasznos területével Közép-Európa egyik legnagyobb logisztikai központja lehet. Az avatáson részt vett Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter, Szabolcs Attila, a XXII. kerület polgármestere és Arnold Mihály, a vám- és pénzügyőrség főparancsnoka.

Az amerikai–magyar tulajdonban lévő Crow Holdings Magyarország Kft. négy éve szerezte meg az M0-ás közelében, a 6-os főút mellett lévő körülbelül ötvenhektáros területet, a korábbi sertéshizlaldát. A működő iparvágánnyal is ellátott ingatlanon két éve kezdődtek meg a munkálatok.
A logisztikai park most átadott két csarnokában öt bérlő kezdte meg működését. Közöttük van a dél-koreai LG logisztikai tevékenységét végző Rewico Istersped Nemzetközi Szállítmányozási Kft., a Schneider Electric Rt., az amerikai érdekeltségű Pactiv Hungary Kft. és az Ecotrans Rt. Az ötödik, a parkban már megjelent cég a norvég Telenor, műholdas szolgáltatásaihoz bérel itt területet.
Az avatóünnepségen Fónagy János leszögezte: a magyar gazdaság fejlődésének elengedhetetlen része a fejlett logisztikai infrastruktúra megteremtése.
(Népszabadság)

Testvére született a Mammutnak

E héten megnyílik a Mammut II, ezzel újabb állomásához érkezik a budai városközpont fejlesztése. A tízmilliárd forintos beruházáshoz az üzletközpont bérlői további ötmilliárd forinttal járultak hozzá. A befektetés nyolcvan százalékát bankhitelekből finanszírozták, a megtérülési időt 15-20 évre becsülik a tulajdonosok – mondja Kenyeres Sándor, a Mammut Rt. elnök-vezérigazgatója.
– Az országban 52 bevásárlóközpont és 40 hipermarket épült az utóbbi években, ennek fele a fővárosban. Statisztikák szerint 100-150 ezer lakos képes eltartani egy-egy ilyen létesítményt, azaz Magyarországon 65-100 bevásárlóközpont tudna megélni. A piac tehát már most is telített. Ebben a környezetben van-e létjogosultsága a Mammut II-nek, amely szeptember 28-án nyitja meg kapuit? 
– A történet 1995-ben kezdődött, amikor arra vállalkoztam, hogy kidolgozom a budai belváros megvalósítási programját. Világos volt, hogy a drasztikusan lepusztult ipari területet rehabilitálni kell. Olyan fejlesztési tervet készítettem, amely az építészeti, a gazdasági és a műszaki tennivalókra egyaránt kiterjedt.
– Majd ezt a koncepciót fogadta el a fővárosi és a II. kerületi önkormányzat.
– Igen, és mindenki egyetértett azzal, hogy szükség van a rehabilitációra. Ettől kezdve már nem egyszemélyes munkáról volt szó, hiszen a tervezésbe beszálltak az önkormányzatok, a hatóságok, az építési stúdiók, műszaki, gazdasági szakemberek. Az érdemi munka megkezdése előtt sok tennivaló volt. Mielőtt kidolgoztam volna a koncepciót, már több mint húsz cég működött az említett területen, amelyek csak részleteiben akarták fejleszteni a lepusztult városrészt. Úgy tervezték, hogy a Margit körút felé eső területet rehabilitálják. Az összes többit, mint például a Fény utcai piacot vagy a Marczibányi térig terjedő városrészt figyelmen kívül hagyták. Ráadásul ötven éve rendezetlen tulajdonviszonyokkal kellett szembesülni, ami mindenek felett nehezítette bármilyen elképzelés megvalósítását.
– Ezek szerint először a tulajdonviszonyokat kellett tisztázni.
– Ezt a feladatot magamra vállaltam. Az egész budai belvárosban átláthatóvá tettem, hogy mi kihez tartozik. Majd elkészítettük az építési koncepciót és a rendezési tervet. Azt vállaltam, hogy az elképzelés három elemét megvalósítom. Így aztán a befektetői csoporttal karöltve felújítottuk a Fény utcai piacot, és megépítettük a Mammut I-et, valamint a most nyíló Mammut II-t. A budai belváros további rehabilitációja más magánbefektetőkre és a kormányra vár.
– Sokan úgy vélik, a bevásárlóközpontok felborítják az emberek életét, csak azért építik fel őket, hogy a boltokkal párhuzamosan működő szolgáltatásaikkal minél több pénzt húzzanak ki az emberek zsebéből. Ráadásul a centerek térhódítását összefüggésbe hozzák a külföldi, nevezetesen az izraeli tőke széles körű megjelenésével Magyarországon.
– Erre csak azt tudom mondani, hogy a Mammut mindkét része magyar menedzsment irányításával, magyar vállalkozók közreműködésével, magyarországi bankoktól felvett kölcsönök segítségével épülhetett meg.
– Mit válaszol azokra a vádakra, amelyek a Mammut épületegyüttesét építészetileg igénytelennek, sőt környezetszennyezőnek tartják?
– Szeretném, ha a kritikusaim letennék elém mindazt, amit az életük során létrehoztak, jó lenne látni az ő alkotásaikat. Eddig még nem volt szerencsém hozzájuk. De azért őket is várom szeretettel a Mammut II megnyitójára, hogy saját szemükkel lássák, mire dobálták a sarat.
– Korábban azt nyilatkozta, hogy a második épület kialakítása 9-9,5 milliárd forintba kerül. Sikerült tartani ezt a költségvetést?
– A befektetőknek tízmilliárd forintjába került a Mammut II, amihez a bérlőink további ötmilliárd forint beruházással járulnak hozzá. Ehhez csak azt teszem hozzá, hogy már lassan két hónapja mind a 26-27 ezer négyzetméternyi üzletterületet kiadtuk, és még mindig lennének jelentkezők.
– Miben lesz más a Mammut II, mint elődje?
– Miközben a Mammut I-ben alapvetően a kis területű butikok vannak túlsúlyban, az újban a nagyobbak dominálnak. Az üzletek szélesebb árskálával várják a vásárlókat, amitől azt várjuk, hogy bővül a törzsközönségünk. A Mammut II igazi szórakoztató- és szabadidőközpont lesz, amelyben az elődjéhez képest jóval nagyobb teret kaptak ezek szolgáltatások.
– Mert ugye a Mammut I alapvetően a magasabb keresetű budaiaknak nyílt annak idején.
– A Mammut I törzsközönsége Budáról, a budai agglomerációból, a XIII. és az V. kerület Buda felé eső részeiből kerül ki. Naponta 16-20 ezren fordulnak meg az üzletházban.
–Készült-e felmérés arról, hogy a látogatók hány százaléka vásárol, és hányan mennek be csupán nézelődni, időt tölteni?
– Miközben más centerekben a látogatók 30-40 százaléka vásárol, nálunk ez az arány 80 százalék. Azt is tudjuk, hogy az embereknek csupán 20 százaléka érkezik autóval, a többiek tömegközlekedési eszközöket használnak. Az új Mammut esetében azt várjuk, hogy tovább növekszik azoknak a száma, akik gyalogosan közelítik meg az épületet. Ezért a pakolókapacitást az új szárnyban hatszáz férőhelyesre terveztük, így a két házban összesen 1200 autó tud parkolni.
– Optimizmusára, gondolom, az is okot ad, hogy az összes üzlethelyiséget kiadták. Mégis felvetődik a kérdés, amely más bevásárlóközpontokat nagyon érzékenyen érint: hány vállalkozó hagyta el a Mammutot eddig?
– A Mammut I is százszázalékos kihasználtsággal nyílt meg annak idején. Azóta a vállalkozások öt-tíz százaléka hagyta el az épületet, ám helyükre azonnal újak jelentkeztek. A Mammut II merőben új kezdeményezésének számít a 2000 négyzetméteren helyet kapó gyermekvilág, ahol minden kapható, amire a csecsemőknek, óvodásoknak vagy a kiskamaszoknak szükségük lehet, 15 éves korig. Kialakítottunk egy kalandparkot is, ahol a csemeték játszhatnak, amíg a szüleik vásárolnak. Nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas, 24 pályás bowlingközpontot nyitunk meg, ahonnan televíziós közvetítésekre is lehetőség van. A fitnesz- és az egészségközpont 1300 négyzetméteren terül el, és magában foglal egy ambuláns betegek ellátására alkalmas klinikát. Magyarország legnagyobb sportáruháza is a Mammut II nevéhez fűződik, a Sport Hervis 2300 négyzetméteren várja a vásárlókat. Újdonságnak számít a harmincas évek stílusában épült 800 négyzetméteres táncklub is, ahol napközben táncórákat lehet venni, esténként pedig szórakozásra nyílik lehetőség. A TV 2 itt működteti a Korridor Cafét, amely arra hivatott, hogy az emberek közelébe hozza a televíziót. Végül meg kell említenem az 1500 négyzetméteres Libri könyváruházat is, amely méretét tekintve szintén egyedülálló.
– Mennyi idő szükséges ahhoz, hogy megtérüljenek a beruházások?
– A kölcsönöket 20 éves futamidőre kaptuk, a teljes megtérülést 15-20 évre becsülöm. A hitelt egyébként az Eurohypo AG és a Deutsche Bank Rt. által szervezett konzorcium nyújtotta, amelynek tagja az MKB Rt. is.
(Népszabadság)

Vevőjelöltek a West End és a Pólusok környékén

Komoly érdeklődés nyilvánul meg a Trigránit bevásárlóközpontjai iránt, de az adásvételről megállapodás még nem született. A budapesti és pozsonyi Pólus Centerek és a West End City Center felkeltette a nagy befektetési és nyugdíjalapok érdeklődését. A Trigránit vezetése egyelőre még nem döntött a három "ház" eladásáról, erre a konkrét ajánlatok értékelése után kerülhet sor.

Egy jelentős befektetésszervező cég bemutatkozását hallgatta meg tegnapi ülésén a Trigránit igazgatósága, amely döntött arról is, hogy milyen árszinten kezdődhetnek meg a részletesebb tárgyalások a következő hónapokban. A közelebbről meg nem nevezett vállalkozás a mögötte álló befektetőket mutatta be a Trigránit vezetőinek és vázolta ezek szándékait - tudtuk meg Nyúl Sándortól a Trigránit operatív vezérigazgatójától. A bevásárlóközpontokat építő és üzemeltető cég vezetője kérdésünkre elmondta, hogy egyelőre nem született döntés a budapesti, pozsonyi Pólus, valamint a West End City Center eladásáról. A három központ iránt amerikai, holland, német, abu-dzabi és szingapuri érdeklődés is megnyilvánult, de komoly vételi szándékot két európai és két amerikai befektetési és nyugdíj- alap jelzett - a Trigránit vezetése azonban egyelőre nem döntött az eladásról. A nagy érdeklődés oka Nyúl Sándor szerint a nyugat-európai és amerikai befektetési lehetőségek beszűkülése, a tőzsdék hanyatlása és a magyarországi ingatlanok értékének növekedése áll. A három bevásárlóközpont éves megtérülési hozama ma 8-9 százalék, ami szintén nagyon vonzó a befektetők számára. A cég első embere szerint a három ingatlan közül egyedül a budapesti Pólus Center "érett meg" az eladásra, a másik kettő még nem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kedvező ajánlat esetén ne fontolnák meg az eladást - mondta el kérdésünkre Nyúl Sándor. (Az adásvételről a Trigránit vezetése egyedül nem dönthet, mert az AIG és az EBRD és TrizecHahn is tulajdonostárs a West End esetében.)
Az ingatlanok esetleges eladásának oka nem a Trigránit és anyacége, a TrizecHahn likviditási helyzete - mondta a vezérigazgató, hiszen mögöttük jelentős tőke áll, sőt további befektetési lehetőségeket vizsgálnak. Nyúl Sándor ugyanakkor megerősítette lapunk tegnapi értesülését, miszerint a három ingatlan jelenlegi értéke félmilliárd euró körül mozog. Az esetleges eladás nem érinti a három bevásárlóközpont bérlőit, hiszen ha ezeket egy nagy befektetési vagy nyugdíjalap vásárolja meg, a központok működtetésével akkor is a jelenlegi üzemeltetőt bízzák majd meg.
Magyar Hírlap


Hajrá BS!

A hazai építészet jelenében meghatározó jelentőségű, a klasszikus térformálástól és az eddigi épületszerkesztési hagyománytól elszakadó formájú épület munkálatai kezdődtek el a nyár végén a leégett BS helyén. Az ismert épületrészeket – tető, lábazat, falazat, stb. – egyetlen lendületes, szabad formába sűrítő alakzat mindent megjelenít, amit a modern építészet szépségéről csak képzelni tudunk.
Az új BS-t a középület-építészet most, a szemünk láttára születő új hazai trendjének nyitányaként foghatjuk fel. Ez az új trend nem konkrétan a stiláris jellemzőket, vagy az anyaghasználatot érinti, hanem a középületek funkcióját. Az irodapiac telítődése, illetve a bevásárlóközpontok, szállodák megépülése után a befektetők figyelme olyan építészeti együttesek felé fordult, amelyek egyetlen fő, központi témakör köré egész sor kiegészítő funkciót szerveznek. Ezeknek a multifunkcionális rendezvényközpontoktól, az élményparkokon át, a klasszikus sportlétesítményekig terjedő, de központi tematikájukként a sportot megjelenítő épületeknek a „szülőhazája” az Egyesült Államok. Az észak-amerikai kontinensen az elmúlt évtizedben kereken egymilliárd dollárt költöttek nagy befogadó képességű, a sportesemények mellett koncertek, közösségi és társasági események rendezésére is alkalmas létesítmények építésére. Az 1999 decemberében leégett BS-t 23 milliárd forintos beruházással újjáépítő francia Bouygues konzorcium itt valami hasonlóra törekszik a húsz éves üzemeltetés idején.
Könnyű belátni, hogy a hagyományos értelemben vett – régebbi – sportcsarnokok építészeti kvalitásaik, technikai paramétereik folytán nem voltak alkalmasak arra, hogy hétfőn motoros terem-cross futamot rendezzenek bennük, szerdán viszont már egy opera gála közönségét fogadják, pénteken pedig a Pokolgép zenekarét. Ezért az épületnek elsősorban reprezentatív építészeti megformáltságára, emblematikus megjelenésére és nagyfokú belső mobilitására kellett a hangsúlyokat helyezni.
Skardelli György és Pottyondi Péter (KÖZTI Rt.) tervei alapján a 40 ezer négyzetméter alapterületű, négy-, ötezer ülőhelytől a maximális tizenkétezerötszázas nézőszámig átalakítható lelátójú csarnok az utcaszinttől mintegy hat méter magasságban kialakított legyező alakú platón épül fel. „Áramvonalas”, zöldre patinázott rézzel burkolt szabálytalan ellipszis alapú tömege egyrészről bioorganikus forma-asszociációkat (kagyló, lepényhal, buborék, falevél, teknős páncél, stb.), másrészről futurisztikus elképzeléseket (repülő csészealj, gigantikus számítógépes „egér”, stb.) hívhat elő. Bejárati szegmensében az építészeti tömeget még inkább felkönnyítő, lendületes ívvel megrajzolt üvegezett kapuzat található. Az utcaszint és a plató, illetve a csarnok közötti építészeti összeköttetést a Sport Szálló felőli oldalon nagyvonalú rámpák, az átellenes, villamos felőli részen pedig üveghasábokra emlékeztető, éles vonalú „áttörések” teremtik meg.
A csarnok ötszintes belső térre tagozódik. A különféle szintekre öltözők, ajándékboltok, üzletek, amerikai stílusú szeparált luxuspáholyok, valamint az egyik végén nyitott, patkó alakú nézőtér kerül. Szokatlanul nagy méretű (130x65 méteres) küzdőterének felülete a lelátók széksorainak átrendezésével változtatható. Ezt a letisztult arányos, építészeti elrendezést az épület kontúrjához rendelt, hosszan elnyúló horizontális lamella sor is erősíti, amely mögött a gépészeti berendezések kaptak helyet. Fontos kiemelni, hogy a tervezők az öltőzőktől a lelátókig kerekesszékkel bejárható, akadálymentes megoldásokat alkalmaztak.
Visszatérve a bevezető gondolathoz: az újjáépülő Budapest Sportcsarnok építészeti értékében azt a világszínvonalat jeleníti meg, amely Renzo Piano néhány építészeti megoldásában, illetve a lisszaboni Expo számára épült arénában fedezhető fel. Másrészről ma már hallani híreket itthon is azokról a bevásárlóközponttal, szállodával, mozival egybeépülő fedett, egész évben használható jégcsarnokokról (Budaörs, Káposztásmegyer), illetve egy ugyancsak egész évben működő fedett hódeszka pályáról (SnoWorld – Duna part), amelyek építése a közeljövőben biztosan elkezdődik. Az újjátervezett BS példája azt a reményt sugallja tehát, hogy lehet esély az építészeti világszínvonal megjelenésére ezeknél az új típusú sportcentrumoknál.
(Népszabadság)

Második Római-part a Soroksári-Dunánál?

A csepeli szigetcsúcs hamarosan megkezdődő városrendezése és a Millenniumi Városközpont építése előrébb hozza a Soroksári-Duna ferencvárosi partjának átalakítását is. A területet a Római-parthoz hasonlóan építenék be, vízparti sétánnyal, hidakkal, csónakházakkal. A folyótól beljebb eső, úgynevezett Éptek-telkeken nagy lakópark építésének előkészületeit kezdték meg.
Bár a ferencvárosi önkormányzat tíz-tizenöt éves távlatban tervezte a soroksári Duna-part átalakítását, a környéken megkezdődött fejlesztések várhatóan előbbre hozzák a változást – nyilatkozta lapunknak Sersliné Kócsi Margit, a IX. kerület főépítésze. Budapest egyik legszebb része jelenleg alulhasznosított ipari terület, ám a Millenniumi Városközpont építése és a Csepel-szigetcsúcsra vonatkozó rendezési koncepció megnövelte az érdeklődést a Duna-part iránt.
A Lágymányosi hídtól a csepeli Bolgárkertész-öbölig húzódó parti terület egyik fő problémája, hogy vasúti és HÉV-vágányok zárják el a Soroksári-Dunával párhuzamosan haladó Soroksári úttól. A régebbi Főmterv-tervezet a Déli vasúti összekötő hídon érkező MÁV-síneket elvezette volna a Ferencvárosi pályaudvarig, és csak ott fordult volna dél felé, de ez ma már nem lehetséges. A MÁV Rt. ugyanis hétmilliárd forintos pályakorszerűsítésbe kezdett a területen.
A pályafelújítás a kelebiai vonalnak egészen a – tervezett – soroksári logisztikai központig húzódó dél-pesti szakaszára vonatkozik. Mint a MÁV-tól megtudtuk, a felújítás 2002 májusában fejeződik be, de tehervonatok már októbertől közlekednek a vonalon.
Az önkormányzatnak így a vasúti sínek figyelembevételével kell kiépítenie a Duna-part és a Soroksári út közúti kapcsolatait. A befektetők körében élénk az érdeklődés a vízparti telkek iránt. A legnagyobb ingatlanbefektetés a Duna és a vasútvonal között húzódó volt Éptek-telkekre tervezett nagy kiterjedésű lakópark lesz, amelynek előkészítése már megkezdődött. Még nem tudni, mennyire zárják el a lakóparkot a külvilágtól, bizonyos azonban, hogy a Duna-partot közterületnek tartja meg az önkormányzat.
A lakóparktól északra, a Hídépítő út mentén az Interfruct logisztikai központja és a Skála nagyvásártelep található, amelyek szintén fejlesztésre várnak. A Csepelről érkező Kvassay út és a Soroksári út között a Wella kozmetikai cég tervezett korábban oktatási központot. A fejlesztést a társaság végül máshol hajtotta végre, így a területet várhatóan értékesítik.
A Kvassay út és a Nagy-Duna közötti területen három cég osztozik: a Vituki (amelynek ott áll a hatvanöt méter magas székháza), a Mahart és a Danubiusbeton. Elképzelhető, hogy a két utóbbi cég hamarosan szintén értékesíti a területeit, annál is inkább, mert az önkormányzat nem engedélyez ott ipari jellegű fejlesztéseket. Elképzelések szerint erre a területre – bár ez egyelőre nincs összhangban a készülő magasházrendelettel – több toronyház is építhető lenne. A ferencvárosi főépítész szerint a Duna-part készülő szabályozásakor arra törekszik az önkormányzat, hogy közepes beépítettségű, a Római-parthoz hasonló, zöldfelületben bővelkedő lakó- és intézményi övezet alakuljon ki. A Duna-ág hamarosan sorra kerülő rehabilitációja után a Kvassay-zsilip által szabályozható vízszint kedvező körülményeket teremt a vízi sportok kedvelőinek és a szabadidős tevékenységeknek. A jelenleg nem közterületként használt Duna-parton végig autóforgalomtól elzárt sétányokat építenének ki, amelyet gyalogoshidak kötnének össze a csepeli szigetcsúccsal. (A csepeli önkormányzat információink szerint decemberben hirdet győztest a szigetcsúcs rendezésére kiírt pályázaton.)
(Népszabadság)

Szabadidőcentrumot terveznek a Molnár-szigetre

Szabadidőcentrum létesül a Molnár-szigeten, Soroksár egyik legértékesebb részén – a területre vonatkozó rendezési tervet és beépítési javaslatot még az idén elfogadhatja a XXIII. kerületi képviselő-testület – nyilatkozta lapunknak Geiger Ferenc, Soroksár polgármestere. Hozzátette: a Molnár-szigeten szándékaik szerint sportcsarnok és uszoda is épülne, a parton pedig sétányt alakítanak ki.
A szigeten jelenleg két terület van az önkormányzat tulajdonában: a hozzávetőleg két és fél hektáros déli sarok és az egykori – csaknem három és fél hektáros – úttörőtábor. A városrész az egyik ingatlan eladásából származó bevételt fordítaná a sportközpont kialakítására, ami több százmillió forintba kerül. A sziget északi részén és nyugati partján családi házas és üdülőövezet húzódik. A hely felkapottságára jellemző, hogy az utóbbi időben egyre többen vásárolnak ott telket, és elkezdődött a közművesítés is. (A területre ugyanis csak a villanyt vezették be, minden ház saját, fúrt kútból nyeri a vizet. Az ottlakók idén nyáron vezették be több mint harmincmillió forintért a gázt, jövőre pedig a csatornán és a vízen a sor.) Jelenleg ötszáz ingatlan van a szigeten, amelynek száznál is több az állandó lakója. A terület fejlesztésének akadálya a ráckevei-soroksári Duna-ág rossz vízminősége. A polgármester szerint egy-két éven belül van esély arra, hogy a Duna-ágban leülepedett iszapot kikotorják. Az ág rendbetételének összköltsége eléri a százmilliárd forintot.
A Molnár-szigeten a soroksári sváboknak volt gyümölcsösük, szőlőjük, a déli részén pedig bolgárkertészet működött egészen a múlt század elejéig, amikor elkezdődött a betelepülés. Az úttörőtábort az 1960-as években építették, a rendszerváltozás után azonban bezárt. A sziget korábbi erdejét az 1980-as években parcellázták fel.
(Magyar Nemzet)

Termálfürdő épülhet Ráckevén

Tízmillió forintot nyert Ráckeve egy pályázaton. Ezt az összeget a város mára lepusztult meleg vizű strandjának átalakításához szükséges megvalósíthatósági tanulmányra használhatják fel. Befektetők is jelentkeztek már, és szinte biztosra vehető: pár éven belül elkészül a korszerű termálfürdő – talán szállodával, rehabilitációs központtal.
Évek óta csak nyáron nyit ki a ráckevei strand, holott a víz hőfoka és minősége miatt télen is megmártózhatnának ott a vendégek. A kiszolgáló épületek azonban elavultak, és a fűtési rendszer is szinte használhatatlanná vált mára. Az 1973-ban épült fürdő tulajdonosa, a helyi önkormányzat régóta olyan befektetőt keres, amely korszerű termálfürdővé változtatná a strandot, de még nem akadt megfelelő vállalkozó.
Most viszont bizakodó a város polgármestere, Kulcsár István, hiszen az önkormányzat a Széchenyi-terv egyik pályázatán tízmillió forintot nyert. Ezt az összeget a meleg vizű strand korszerűsítéséhez, termálfürdővé alakításához elengedhetetlen megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez használhatják fel. A polgármester elmondta, hogy a támogatást csak akkor kapják meg, ha az önkormányzat is részt vállal a költségekből. Erre már csak azért is szükség lesz, mert egy ilyen terv elkészítése akár több tízmillió forintba is kerülhet. Most azt a céget keresik, amely vállalja a tanulmány elkészítését.
Kulcsár István beszámolt arról is, hogy a tanulmányba egy elképzelt termálfürdő és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló épületek, például szálloda vagy rehabilitációs központ tervei kerülnének. Emellett gazdasági számítások is készülnének a várható forgalomról, bevételről, a befektetés megtérüléséről. A polgármester szerint a strand óriási lehetőségeket rejt a meleg víznek köszönhetően, ráadásul a fürdőhöz tartozik egy húszhektáros, eddig kihasználatlan terület is, amely közvetlenül a Duna-partra nyílik. Az önkormányzat semmiképpen sem akarja értékesíteni a területet, elképzeléseik szerint a reménybeli befektetővel közösen alapítanának céget, és az önkormányzat a strandot vinné ebbe a társaságba.
A megvalósíthatósági tanulmánnyal legkésőbb jövő tavaszszal kell elkészülnie az önkormányzatnak. Ha addigra sikerül megállapodni a jelentkezők egyikével, akkor akár egy-két éven belül elkészülhetne a ráckevei termálfürdő.
(Népszabadság)

Vízi paradicsom a Sió-csatornán?

Vízisport-paradicsomot lehetne kialakítani a 122 kilométer hosszú Sió-csatornából négy zsilip felépítésével – állítja idősebb Kopár István, a Balatoni Hajózási Kft. nyugdíjas igazgatója. Szerinte a terv 15 milliárd forintból megvalósítható. Vízügyi szakemberek szerint ennél nagyobb összeg kellene a terv megvalósításához.
Négy zsilip építésével egész évben hajózható vízi úttá, valamint sport- és szabadidő-paradicsommá lehetne tenni a Sió-csatornát – állítja idősebb Kopár István, a Mahart Balatoni Hajózási Kft.-jének nyugalmazott igazgatója.
Idősebb Kopár István – a világot egy Balaton 31-es típusú vitorláson körbehajózó Kopár István édesapja – szerint az első zsilipet Siófoktól két kilométerre, a másodikat a 22 kilométerre lévő Ozoránál, a következőt Ozorától 27 kilométerre, Pálfánál, míg az utolsót a csatorna dunai torkolatától 35 kilométerre lévő Medinánál kellene felépíteni. Így állandó vízmélységű csatornát, néhol tavakat lehetne kialakítani, amelyeken motorcsónak- és vitorláskikötőket, evezőspályákat, csónakházakat, jetskitelepeket hozhatnának létre.
– Olyan vízi sportok bázisát alakíthatnánk ki gyönyörű természeti környezetben, amelyekre nem ad lehetőséget legnagyobb tavunk – magyarázza a nyugdíjas hajós, aki példaként a floridai Fort Lauderdale–Boca Raton közötti csatorna