2001. november 12.

Tisztelt Olvasó!

Köszöntjük idei 8. hírlevelünkkel!

Közérdekű hírek
Már telefonon is megköthető a lakás, családi ház, nyaraló biztosítása az Allianz Hungária Biztosítónál
Adókedvezmény minden lakáshitelre
Két év alatt 24 milliárd a bérlakásprogramra
Lakáshiteladósokon segít a kormány
Fajlagosan drágák a kis összegű lakáshitelek
Lakáskamatokat csökkent az OTP
Lakásügyi Minisztérium?

Belföldi hírek
Kettészakadhat a lakáspiac
A lakásszövetkezetek szerint több bérlakás kellene
Tíz év alatt átépítik a Józsefvárost
Tíz év alatt újjávarázsolják a Corvin mozi környékét
Tervek a Moszka tér átépítésére
Stagnál a lakáspiac vidéken
Új városrészt épít a Semmelweis Egyetem
400 új lakás Vizafogón
December elejére elkészülnek az árvízi helyreállítással
Gomba módra szaporodnak a bevásárlóközpontok
Új ipari park Szikszón
Hídpillért avattak az M3-on
M9: szakaszátadás
Feng-shui szerint épül az Asia Center

Hirdetési lehetőségek az ingatlan.com-on

Lapszemle

Árcsökkenés!
Új luxuslakások 330.000 Ft/nm-ért az I.kerületben, a Vár alatt!
A Batthyány utcában még 2db panorámás tetőtéri luxuslakás eladó!
http://www.ingatlan.com/deminvest.html

Már telefonon is megköthető a lakás, családi ház, nyaraló biztosítása az Allianz Hungária Biztosítónál.

Az Allianz Hungária Biztosító telefonos ügyfélszolgálatánál már telefonon is megköthető a lakás, családi ház, nyaraló biztosítása az ingyenes, mobil-telefonról is hívható 06-80-411-811-es telefonszámon.

A kényelmes és gyors ügyintézést szolgálja, hogy a Hungária otthonbiztosítás interneten is megköthető a www.ahbrt.hu címen, valamint ezen a címen a biztosított lakások kárai és a szerződés- adatokban bekövetkező változások is bejelenthetők.

A telefonos ügyfélszolgálat a 06-1-421-1-421-es telefonszámon várja az érdeklődők hívását reggel nyolc és este nyolc között.

II. Közérdekű hírek

Adókedvezmény minden lakáshitelre

A kormány ma várhatóan kibővíti azoknak a körét, akik jogosultak lakáshitel-adókedvezményre, amelyet ezután minden lakáscélú kölcsön törlesztése után igénybe lehet majd venni.

Az új lakást építőknek a már bejelentett alacsonyabb, hatszázalékos kamat hoz kedvező változást, a vállalkozóknak az, hogy az építési telkek kialakítására is felvehető lesz a támogatott hitel. Ezenkívül az autópálya-program több beruházását hozhatják előre

Ma tárgyal a kabinet másodszor a gazdaságélénkítő csomagról. A néhol egyszerűen Széchenyi-plusznak nevezett tervről a múlt héten döntött a kabinet, megállapítva, hogy a világgazdaság lassulását Magyarország úgy tudja átvészelni, ha a kormány előrehozza korábban eltervezett infrastruktúra-fejlesztéseit, és ösztönzi a lakásberuházásokat. A csomag bevezetésével a múlt héten a – szakértőkkel kibővített kormányülésnek is tekinthető – “gazdasági csúcs” névre keresztelt fórum is egyetértett.

(Népszabadság)

Két év alatt 24 milliárd a bérlakásprogramra

Negyedszer döntött idén a gazdasági miniszter a bérlakások támogatásáról. Ezúttal csaknem 6,3 milliárd forintnyi támogatás lelt gazdára az állami támogatású bérlakásprogram keretében. Ezzel tavaly és idén 24,2 milliárdos vissza nem térítendő állami támogatásról határoztak - derül ki a tárca közleményéből.

Újabb, ezúttal 6,287 milliárd forintos állami támogatásról döntött Matolcsy György gazdasági miniszter. Idén immár negyedik alkalommal kaphatnak önkormányzatok, egyházak segítséget a Széchenyi terv kereteiből. A most megítélt pénzekből bérlakások, nyugdíjasházak, idősotthonok és garzonházak épülnek. Ez egyben azt is jelenti, hogy az állami támogatású bérlakásprogram keretében nyertes 63 pályázó (43 önkormányzati, 12 egyházi) összesen 1229 darabbal bővítheti bérlakásállományát. (A mostani döntési körben tizenheten nyugdíjasház vagy idősek otthona kialakítására kaptak segítséget.)
A minisztérium kiemeli azt a tényt, hogy 2000-2001-ben együttesen 24,2 milliárd forintnyi, vissza nem térítendő állami támogatást nyertek el pályázat útján önkormányzatok és egyházak, utóbbiaké a támogatás 22 százaléka. Az összeg felhasználásával 5400 bérlakással gyarapodik a kétfajta intézmény kezelte állomány.
A most megítélt támogatások mellé a pályázók 2,078 milliárd forintnyi saját erőt biztosítottak. Ez lényegében azt jelenti, hogy utóbbi fedezi a pályázatban jelzett beruházások költségeinek 30 százalékát.

(Magyar Hírlap)

Lakáshiteladósokon segít a kormány

Az OTP lakáshitel-tartozások törlesztésére 11,7 milliárd forintot ad az állam és az OTP - döntött a kormány. A kilakoltatással fenyegetett családok közül 29 ezer kérelmező kapja meg támogatásként tartozása 25-75 százalékát. A kormány arról is határozott, hogy megemeli az egészségügyi és szociális dolgozók bérpótlékait.

A kormány nagyvonalú gesztust tett, amelyre tíz évig hiába vártunk, s reményeink szerint a problémát végérvényesen kezeltük - jelentette ki Harrach Péter az OTP-tartozások rendezésére született döntést ismertetve. A szociális és családügyi miniszter a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: az OTP és a tárca 55 ezer olyan családot keresett meg, amelyek 1989 előtt, illetve 1989 és 1993 között vettek fel lakáscélú hitelt, de tartós törlesztési elmaradásuk miatt kilakoltatás fenyegeti őket. A megkeresésre 29 ezren válaszoltak.
A hátralékkezelési program csak az önhibájukon kívül szociálisan hátrányos helyzetbe került családoknak kíván segítséget nyújtani - hangsúlyozta Harrach Péter. Az adósoknak az általuk választott futamidőn belül, de maximum öt, illetve tíz év alatt kell visszafizetniük a támogatás összegével csökkentett hiteltartozásukat. A támogatás mértéke az egyedi élethelyzettől függően a hátralék 25-75 százaléka. Az összegről novemberben és decemberben értesítik a kérelmezőket.
A törlesztés 40 százalékát, összesen mintegy 7 milliárd forintot az érintettek viselik, az állam az eddigi költségvetési támogatással együtt 7,5 milliárd forintot. Az állami kiadást a költségvetési többletbevételekből fedezik.
Harrach Péter leszögezte: meg akarják őrizni a fizetési fegyelmet, ezért nem kívánják támogatni azokat, akik képesek, de nem akarnak fizetni. Lapunk kérdésére, hogy ezek szerint kilakoltatják a megkeresésre nem reagáló 26 ezer családot, Harrach Péter úgy válaszolt: nincs lehetőségük azokon segíteni, akik önmagukon sem akarnak.
Mikola István egészségügyi miniszter arról számolt be, hogy október 1-jétől visszamenőleges hatállyal 60-ról 120 százalékra emelkedik a három műszakos munkahelyen foglalkoztatott ápolónők, szülésznők, műtőssegédek, valamint a mentőszolgálat kivonuló állományának pótlékalapja. Mindez idén plusz 9 ezer 540, jövőre pedig 10 ezer 260 forintot jelent havonta az érintetteknek. A kormány 120-ról 150 százalékra emelte az intenzív terápiás osztályok orvosainak, szakasszisztenseinek, ápolónőinek és műtős szakasszisztenseinek pótlékalapját. Esetükben az emelés 2001-ben 4 ezer 770, jövőre 5 ezer 130 forint pluszjövedelmet jelent havonta.
A mintegy 50 ezer egészségügyi dolgozót érintő bérpótlékemelés az idén 1,5 milliárd, 2002-ben 9,3 milliárd forint kiadást jelent. Ezt 2001-ben a költségvetés általános tartalékalapjából fedezik, a jövő évi emelés forrását a Pénzügyminisztérium fogja megtalálni - közölte Mikola István.
Varga Mihály pénzügyminiszter ezzel szemben azzal számol, hogy az egészségügyi és szociális dolgozók bérkiegészítése idén 2 milliárd forintot igényel, melynek forrása a miniszterelnökség céltartaléka a kormány döntése szerint. A jövő évi bérkiegészítés 12,5 milliárd forintba kerül, melynek finanszírozására "sok lehetőség" jöhet szóba. Varga Mihály megemlítette a költségvetés általános tartalékát vagy a miniszterelnökség közalkalmazotti bérkiegészítésre elkülönített alapját mint lehetséges forrásokat.
A szociális területen dolgozók pótlékalapja egységesen 120 százalékra nő, s ez 9-10 ezer forint pluszt jelent havonta az érintetteknek.

(Magyar Hírlap)

Fajlagosan drágák a kis összegű lakáshitelek

Az új lakásokra felvehető hitelek havi törlesztőrészlete jelentősen csökken a pénteken meghirdetett új kamatszinten. A lapunk kérésére elvégzett próbaszámítások szerint havonta több mint 15 ezer forinttal kisebb a törlesztés, egy olyan 10 milliós kölcsön esetében, amelyet 20 évre vesz fel adósa. Félő azonban, hogy a kamattámogatás megemelése további lökést ad az építőanyagok áremelkedésének.

Az új otthonok építését és vásárlását támogató állami kedvezmények hatását vegyesen értékelik a piackutató cégek. Korábban hallani lehetett, hogy az építkezéseket ösztönző első kormányintézkedések után nemcsak a hiteligénylések, hanem az építőanyagárak is emelkedni kezdtek. A szakértők a kedvezmények augusztusi kiterjesztését követően is számoltak másodlagos hatásként az építőanyagárak emelkedésével, s ugyanettől tartanak a legutóbb bejelentett kamatcsökkentés kapcsán is.
A kiegészítő kamattámogatással felvehető hitel maximált árának 8-ról 6 százalékra való leszállítása elsőként a bankok számára jó hír, hiszen nagyobb tömegben érkezhetnek a hitelfelvevők. De bankárok is megjegyezték, hogy áremelkedések esetén elveszhet a többlettámogatás, illetve előfordulhat, hogy haszna az építőanyag-iparban csapódik le. Megérne egy gyors vizsgálódást, hogy az építőanyag-piacon milyen a versenyhelyzet, nem jött-e létre egy-egy részpiacon olyan monopolhelyzet, amely a fizetőképes kereslet növekedésre áremeléssel válaszol - jegyezték meg jelzálogbankos elemzők.
A támogatás növelése ugyanis első lépésben valószínűleg lökést ad a hiteligényléseknek. A Földhitel és Jelzálogbank (FHB) számításai szerint egy 20 éves futamidőre (azaz az állami kamattámogatás maximális időtartamára) felvett 10 millió forintos kölcsön esetében a havi törlesztőrészlet az összesen 8 százalékos kamat és kezelési költség mellett 82 ezer forint, a 6 százalékra csökkentett összes költség esetében viszont 65 400 forintra süllyed, azaz több mint 16 ezer forinttal lesz kisebb. A havi teher tehát számottevően csökken, ami egyrészt a szerződéses összegek növekedését, másrészt a hitelfelvevők körének bővítését is maga után vonhatja. Egyes vélemények szerint nem kizárt, hogy a kedvező kamatszint felkelti a spekulációs célú érdeklődést is, azaz az új lakást nem saját célra, hanem eladáshoz finanszírozzák meg.

(Magyar Hírlap)

Lakáskamatokat csökkent az OTP

A számítások szerint az OTP jelzálogbankja még ez év végén vagy 2002 elején mintegy 25 milliárd forint kihelyezett hitelállománnyal kezdheti meg mûködését.
- Az OTP Bank a kiegészítô kamattámogatást élvezô forráshitelt a jelenlegi 5,75 százalék helyett 2,75 százalékos éves kamat és 1,75 százalékos kezelési költség mellett nyújtja november 1-jétôl - közölte Oszlányi Zsolt ügyvezetô igazgató.
(MTI)

Lakásügyi Minisztérium?

A Társaság a Lakásépítésért Szervezetet 1996-ban jött létre, annak érdekében, hogy a magyarországi lakásépítés ügye kedvező irányba változzék. Szerintük évente legalább negyvenezer új otthon felépítése szükséges a lakásállomány elöregedésének megállításához és javasolják a Lakásügyi Minisztérium létrehozását.

A Társaság a Lakásépítésért szervezet képviselői szerint az építkezések ügyét ma senki nem tudja kézben tartani és az erre szánt pénz is csupán elenyésző hányada a bruttó nemzeti összterméknek, ezért Lakásügyi Minisztérium létrehozását javasolják.

Az Európai Unióban a GDP másfél százalékát költik lakástámogatásra, addig nálunk ez a szám egyre csökken, jelenleg a GDP háromnegyed százaléka. Nyugat-Európában a lakások 35 százaléka bérlakás, hazánkban ez a szám pedig alig éri el a nyolc százalékot. Az önkormányzatok, főleg a kistelepüléseken nincsenek fölkészülve a bérlakásépítésre, ezért a vállalkozókat kell erre ösztönözni, főként adókedvezményekkel.

Közhasznú szervezeteket kellene létrehozni a lakásépítésre. a kiadott építési engedélyek száma nem ad reális képet a kormány lakásprogramjának sikerességéről, hiszen például a 92 és 99 között Pest megyében kiadott engedélyek 45 százaléka alapján semmilyen lakás nem épült-mondta Földi Tamás, a Társaság a Lakásépítésért szervezet elnöke. az EU országaiban évente átlagosan 1 millió főre vetítve 5,3 ezer új lakás építését tervezik. Ezzel szemben Magyarországon a múlt évben 1,9 ezer új lakást építettek 1 millió lakosra vetítve. A cél pedig az évtized közepére 1 millió főre vetítve 4-4,3 ezer új lakás építése.

A lakáscélú állami támogatás az EU-ban nominálisan értéktartó, átlagosan a GDP 1,5-2 százaléka. Ezzel szemben a magyar költségvetés 2001-ben a 14,6 ezer milliárd forint GDP-ből csak 0,75 százalékot 109,9 milliárd forintot irányoz elő lakáscélú támogatásokra--közölte Matolcsy Károly, az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet Rt. osztályvezetője. A Társaság a lakásépítésért szervezet javaslatai szerint évente megvalósuló 10 ezer új bérlakás 0,8 százalékkal, azaz 117 milliárd forinttal növelné a GDP-t, és 50 ezer új munkahelyet teremte--mondta Földi Tamás.

(FrissHírek.hu-összeállítás)

II. Belföldi hírek

Kettészakadhat a lakáspiac

Az új lakásokhoz felvehető hitelek állami támogatásának bővítése és hatszázalékos maximálása önmagában nem elegendő az építkezési ütem fenntartásához - állítják a lakáshitelezéssel foglalkozó bankárok. A kölcsönök felvételét akadályozza, hogy a használtlakás-piacon csökkent a kereslet. Az ingatlanok eladása nélkül ugyanis nem lehet előteremteni az új lakás építéséhez vagy vásárlásához szükséges saját erőt, illetve induló tőkét. A bankárok szerint többek között adókedvezményekkel lehetne élénkíteni a használt lakások adásvételét.

Kettéválhat a lakáspiac, amennyiben tovább nő a különbség az új és a használt lakások finanszírozási lehetőségei, illetve az ahhoz kapcsolódó adókedvezmények terén - mondják tapasztalataikra hivatkozva bankárok a kormány pénteken bejelentett élénkítőcsomagjával kapcsolatban. A köznyelvben 8 százalékos hitelként emlegetett, kiegészítő kamattámogatásos kölcsön árának évi 6 százalékra csökkentése jó hír, de hatástalan lehet, ha közben háttérbe szorul a használtlakás-piac. Egyre több jel mutat ugyanis arra, hogy a használt lakások forgalma csökken. Az értékesebb, 25 millió forintnál drágább ingatlanokat nem tudják eladni tulajdonosaik, s a piac "beállása" továbbgyűrűzik a kisebb értékű használt lakásokra is. A piacot teljes egészében kellene élénkíteni ahhoz, hogy az építkezések üteme fennmaradjon. A saját erőt, illetve az induló tőkét ugyanis a legtöbb esetben a meglévő lakás eladásával teremtik elő.
A kamatcsökkentés mértékével kapcsolatban a bankárok megjegyezték, hogy a piaci verseny hatására több hitelintézetnél már kisebb a hitel maximális terhe a rendelet által megfogalmazott 8 százaléknál, így a pénteki csökkentés valójában kevesebb, mint két százalék. A CIB Bank és a Földhitel- és Jelzálogbank is összesen 7 százalékos éves kamat és kezelési költség mellett kínálja az új lakásokra felvehető, kiegészítő kamattámogatásos hitelt. A banki kínálatot most kiegyenlíti a kormány lépése, de arra már kisebb remény van, hogy ezt a díjmértéket a verseny tovább faragja - jegyezték meg kérdésünkre az egyik pénzintézetnél.
Mint ismert, a kormány által bejelentett újabb adókedvezmények is kizárólag az új lakások finanszírozási terheit csökkentik. A tervek szerint ugyanis január elsejétől a jelenlegi évi 35 ezer forintról 240 ezer forintra emelnék azt a lakáskölcsön-törlesztési összeget, amely leírható az évi adóból, de ez nem vonatkozna a használt lakásokra felvett hitelekre. Ez utóbbi esetben maradna az évi 35 ezer forint, amely ma már nem jelent valódi kedvezményt. Egy lakásvásárláshoz a banki tapasztalatok szerint ugyanis többnyire 4-5 millió forintos hitelre van szükség. A havi törlesztőrészlet ilyen esetben meghaladja az 50 ezer forintot, egy évben tehát több mint félmillió forintot kell kifizetni. Ebből az összegből 35 ezer forint levonása alig csökkenti a havi terhet. A 240 ezer forintos adókedvezmény esetén azonban már markáns, havi 20 ezer forintos könnyítést élvezhetnének azok, akik igénybe tudják venni a maximális adóleírást.
Egy jelentős réteg számára azonban a kamattámogatások és az adókedvezmények is érdektelenek. A bankárok tapasztalatai szerint az érdeklődő ügyfelek egyharmada nem tudja igénybe venni a hitelt, bármekkora kamattámogatással vagy egyéb kedvezménynyel párosul. Számukra a szociális bérlakás jelenti a lakáskérdés megoldását. A bérlakásprogram azonban egyelőre nagyságrenddel kisebb a kívántnál. Bankári vélemények szerint ugyanis a tervbe vett bérlakások tízszeresét kellene megépíteni két év alatt ahhoz, hogy az igényeket lefedhessék.

(Magyar Hírlap)

A lakásszövetkezetek szerint több bérlakás kellene

A Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége úgy látja, hogy nem azokat az állami támogatásokat kellene tovább növelni, amelyek könnyebbé teszik a lakástulajdon megszerzését, hanem a költségvetési pénzek bõvítését kellene elérni, hogy több bérlakás épülhessen.

A Lakásszövetkezetek Országos Szövetsége jónak tartja a kormány lakáspolitikáját, de úgy véli, hogy gyakorlati megvalósításához még nem kedvezõek a feltételek. Az érdekképviselet szerint az otthonteremtési programot csak garanciákkal és következetes hosszú távú intézkedésekkel lehet megalkotni. A szövetsége elnöke, Farkas Tamás úgy véli, a gyakori módosítások érzékenyen érintik az önkormányzati, lakásszövetkezeti és vállalkozói elképzeléseket, és a kiszámíthatatlanság miatt sokan felhagynak lakásépítési terveikkel.

Farkas Tamás látványosnak tartja a bérlakás programot, de azt mondja, ez inkább az építõipari növekedést szolgálja. Az elnök szerint a kedvezõ lakáshitel-rendszer is a tehetõsebb magánépítõket hozta helyzetbe. Ez azonban nem a bérlakásépítés területén jelenik meg, hanem a társasházépítésben. A lakásépítés mellett a felújítást is fontosnak tartja a szövetség, hiszen a magyar lakásállomány csaknem fele negyven évnél régebbi, 10 százaléka már bontásra érett. A szövetség számításai szerint a felújításhoz évente 120 milliárd forint kellene. A Széchenyi-tervben 3-5 milliárd szerepel, melybõl jövõre körülbelül 7500 lakás támogatható.

(Krónika)

Tíz év alatt átépítik a Józsefvárost

Aláírták Józsefvárosban azt a szerződést, amelynek alapján tíz év alatt mintegy 70 milliárd forintos költséggel gyökeresen átalakulhat a VIII. kerületi Szigony utca környéke.

Tíz év alatt újjávarázsolják a Corvin mozi környékét

Várhatóan október 17-én írja alá a Corvin-Szigony projekt megvalósításáról szóló szerződést a józsefvárosi képviselő-testület és az Enix Pro Kft. képviselője. A 70 milliárd értékű, nyolc-tíz évig tartó munkák keretében a Corvin mozi mögött lévő, mintegy 20 hektáros területen négyezer lakás megépítését, parkok kialakítását vállalja a megbízást elnyert cég.

Hetvenmilliárd forint értékű beruházásról ír alá megállapodást a jövő héten a budapesti VIII. kerületi önkormányzat és az Enix Pro Kft. (EP). A szerződés keretében a cég nyolc-tíz év alatt mintegy négyezer lakást épít meg, parkokat alakít ki a ma igen rossz hírű városrészben, a Corvin mozi mögött, az Üllői út és a Práter utca, valamint a Szigony utca és a Kisfaludy utca közötti részen. Mindezt nem saját tőkéből teszi az Enix Pro, ügyvezetője már tárgyal az esetleges befektetőkkel, illetve a későbbiekben hitelt nyújtó bankok képviselőivel.
A megbízás elnyeréséért folytatott versengésben az EP az egyik legnagyobb építőipari vállalatot, az izraeli tulajdonú Marlaz Groupot győzte le. Csák Imre, az EP ügyvezetője szerint azért ők nyerték el a megbízást, mert a vetélytársuknál lényegesen kisebb haszonnal is beérték. A cégvezető ennek mértékéről egyelőre nem tudott beszámolni, mert - miként állította - erről körülbelül három év múlva, az ingatlanok értékesítése után lesznek csak pontos adatai. Évente nyolc-tíz milliárd forintból lehet megvalósítani a beruházást, amelynek munkálatai már az idén elkezdődnek a kerület rendezési terve alapján - tudtuk meg az ügyvezetőtől. Elmondta: minden költséget a cég áll, ezért elemi érdekük, hogy minél előbb elkészüljenek s megtérüljenek a befektetések.
Tegnap késő délután még tartott a józsefvárosi képviselő-testület ülése. A meghozott határozatok alapján 17-én írja alá az önkormányzat és az Enix Pro Kft. a beruházásról szóló szerződést - közölte Csécsei Béla polgármester. Hozzáfűzte: addig nem nyilatkozik a beruházás részleteiről.

(Magyar Hírlap)

Tervek a Moszkva tér átépítésére

Egyelőre két ötletet fontolgatnak a szakemberek: az A verzió szerint a Nagykörút Moszkva téri szakasza felett térfalat alakítanának ki, amiben üzletközpontok, kereskedőházak működnének, az alsó szinteken pedig parkolóhelyeket hoznának létre.

A B változat szerint a föld alá kerülnének a kereskedelmi és a szolgáltatóközpontok –, hogy a Moszkva tér parkká változzon át. A mesterséges domb a Várhegy folytatása lenne. A tömegközlekedést a föld alá vezetnék, a metrónak a tervek szerint a Széna téren is lesz kijárata. A térátépítés költsége mindkét esetben 15-20 milliárd forintra tehető.
A polgármester a pénz felét a kerületi vállalkozóktól várja, további ötven százalékot pedig az érintett önkormányzatok, valamint a Főpolgármesteri Hivatal kasszája fedezné. A polgármester úgy véli, amennyiben a felek megállapodnának, a térrendezés egyéves tervezési szakasza már tavasszal megkezdődhetne. A kivitelezési munkálatok 3-4 évet vennének igénybe. Bármelyik megoldás mellett is döntenek a képviselők, 2002 és 2006 között megépülhet az új Moszkva tér.

Stagnál a lakáspiac, nem mozdulnak az árak vidéken

Az elmúlt héten a befektetési oldalainkon Miskolc, Szeged, Győr, illetve a Balaton környék mai ingatlanhelyzetét próbáltuk górcső alá venni. Mai számunkban folytatjuk a vidéki körképet. Eger, Nyíregyháza, Pécs, Veszprém és Szombathely lakáshelyzetéről nyilatkoztak lapunknak a Magyar Ingatlanszövetség helyi tagjai. Az általános, az egész országra jellemző lakáspiaci visszaesés ellenére lehet még jó befektetéseket találni, ha alaposan tanulmányozzuk a helyi tendenciákat.

Eger

Az év elején még hihetőnek tűnt, hogy a tavalyi konjunktúra az idén is kitart, ám március óta a stagnálás a jellemző - jelenti ki Szabó Sándor egri ingatlanszakértő. Egerben a lakáspiac városrészenként különböző képet mutat: a város északi részén, a panellakások piacán az egyértelmű túlkínálat jellemző: a polgárok egyebek között a távfűtési árak jövőbeli bizonytalansága miatt sem nagyon keresik a panelt. A város belsejében gyakorlatilag elfogytak a felhasználható telkek. Aki régi családi házat vesz itt, legtöbbször lebontja és újat épít a helyére, ez természetesen az áremelkedést is tovább gerjeszti. A telkek ára átlagosan 12 000-15 000 forintba kerülnek négyzetméterenként, az új építésű lakások ára 140-170 ezer Ft/négyzetméter, a történelmi városrészben azonban eléri a 220 ezer-250 ezer forintot is. A bérlakáspiacra sem lehet panasz: a sok diáknak nagyszámú lakást adnak ki a tulajdonosok.
Eger környéke méltán híres fürdőhelyeiről és borvidékéről: az előbbi jó esélyt ad arra, hogy a turizmus fellendülése további lökést adjon az ingatlanpiacnak. A kisebb, Eger környéki települések bor- és hőforrás híján ingatlanszempontból haldokolnak: legfeljebb használt lakást érdemes venni, majd felújítani - új házat venni ezen a vidéken ma nem nagyon érdemes. Az állami kamat- és egyéb támogatások eredménye felemás: Heves megyében sokan kihasználják, ám inkább 1,5-3 milliós hiteleket vesznek fel, és ezt a nem nagy összeget persze legtöbbször felújításra és bővítésre használják fel.

Nyíregyháza

Az északkeleti régió nagyvárosában is az országra jellemző tendenciák uralkodnak - kezdi a körképet Bartos József, az Otthon Ingatlanügynökség tulajdonosa. A tavalyi évet követően a nyár elején erőteljes keresletvisszaesést tapasztalhattunk a használt lakásoknál, most az árak 1-2 százalékkal mentek feljebb. Az új építésű lakások és a családi házak esetében várhatóan lassú árnövekedésre lehet számítani. A hitelhelyzet kissé felemás, a vásárlók 90 százaléka készpénzért vesz ingatlant. A hitelezési boom komoly kerékkötője az ezt felvenni kívánók hitelképességének hiánya. A használt lakás vásárlásához pedig, a különböző bankokon keresztül felvehető hitelek nem eléggé ismertek a köztudatban. A jövőt tekintve - Bartos József szerint - a használt és új lakások ára átlagosan évi 2-3 százalékkal növekedhet. Jelentős áremelkedés az üresen álló és a külterületi ingatlanoknál várható az EU-csatlakozáshoz közeledve.

Pécs

Pécsett több, egymásra is hatással lévő tényező alakítja a lakáspiacot. Az elmúlt évek hullámhegye után a befektető tőke kivonult az ingatlanpiacról. A szektort itt is a túlkínálat jellemzi: az alkuk során akár a meghirdetett ár 75 százalékáért is megszerezhetjük a kiszemelt lakást - jellemzi a pillanatnyi állapotot Karancsi Attila, az Expertus ügyvezetője. Hasonlóan viselkedik a bérlakáspiac is: itt másfél éve nem mozdulnak az árak. Egy kétszobás lakás ma is 30-35 ezer forint plusz rezsiért kivehető, míg családi házért sem kérnek el 45-55 ezer forintnál sokkal többet. A csúcsot az igényes, újonnan épített családi házak jelentik, ezekért 80 ezer forintot is fizetnek a bérlők. Az eladó új építésű lakások esetében kissé mások a tendenciák: a családi házak esetén tovább tart az áremelkedés, miközben az átlagos méret csökken. A nagy rezsiköltségű, nagy alapterületű házak helyett a kisebbeket keresik a vevők, itt Baranya fővárosában is, miként a legtöbb magyar városban. Az itteni ingatlanhelyzet persze különbözik mondjuk az északkelet-magyarországitól, ám nem nagyon, mondjuk a Dunántúl más fontosabb területeitől.
Pécs fekvése és domborzati adottságai miatt is bonyolítja a helyzetet: a történelmi belváros telített, sok esetben a régi házakat lebontják és újakat építenek a helyére. A Mecsek-oldal lejtőin exkluzív kör alakul, az önkormányzat közmű-, és útfejlesztésekbe fogott. A spekulációs céllal történő telekvásárlás gyakori, itt a későbbiekben 100 százalékos áremelkedés sem elképzelhetetlen. Az új hitelrendszer Karancsi Attila szerint vékony réteget érint, mivel a többség nem tud elegendő nettó jövedelmet felmutatni. Sokkal többeket érinthetne - és akkor a célját is elérhetné -, ha lazítanának a feltételeken. Egy háromgyerekes családnak legalább 12-14 milliós lakásra lenne szüksége - ezt pedig az átlag nem engedheti meg magának - fejtegeti a pécsi ingatlanszakértő.

Veszprém

Veszprém 65 000 lakosa egészen speciális helyzetben van. A város az országos átlaghoz viszonyítva kiemelkedően magas árszinten van az ingatlanok tekintetében, árai hasonlóak a legdrágább nyugat-dunántúli településekhez - vázolja városa jelenét Pekli Márton. A földrajzi adottságok, a zárt belváros, a Balaton és a Bakony közelsége mind-mind felfelé nyomja az árakat. Az az országos tendencia, hogy a befektetők az üzleti ingatlanoktól a lakáspiac felé orientálódnak, itt is megfigyelhető. A vár alatti területen, ahol a házak nagy része műemlékileg védett és a hivatal szigorú felújítási kötelezettséget köt ki az ingatlanokra, viszonylag nyomott árszint a jellemző. Ezen a részen egy 400-500 négyzetméteres házat 6-15 millió forintért lehet kapni. Az ország más településeihez hasonló a panelek helyzete: a lakások ára 120-130 ezer forintos négyzetméterárról mára 80-100 ezer forintra csúszott le. Ez a szint most a mélypontnak tűnik.
A korszerűtlen gépészeti rendszerek és szigetelés miatt a rezsi és a felújítás nagy terheket ró a lakókra. Persze a városban lakó sok egyetemista miatt is, a garzonokra és a kislakásokra továbbra is biztos a kereslet. Az "elitebb" városrészek lakásárzuhanása nem volt ilyen drasztikus. Bár a forgási sebesség csökkent, a viszonylag magas árszint maradt. A használt lakások iránti kereslet csökkenése azzal magyarázható, hogy sok az új építésű lakás.
Az elmúlt években beindult építkezések eredménye, hogy kb. 1500 új lakóingatlan átadása várható az elkövetkező három évben. A volt szovjet laktanya rekonstrukciója és a város több pontján zajló ingatlanfejlesztés eredményeként társasházak, lakóparkok és lakópark jellegű ingatlanok épülnek. Az új építésű társasházi lakások árai 150 ezer forint/négyzetméter árról indulnak, és a Cholnoki lakótelepen kínált 170 ezer forint/nm áron keresztül kb. 250 ezer Ft-ig emelkednek, elhelyezkedéstől és jellegtől függően. A vár alatti Jókai utcában és környékén 200-220 ezer forintos árak a jellemzők. A legmagasabb kategóriát a Kemecse, Szent István és Deák Ferenc utcában, valamint a Pajtakert helyén létesülő lakópark 210-250 ezer forintos árai képviselik. Az építkezési dömping hatására a lakásépítésre alkalmas telkek ára a néhány évvel ezelőtti 3000-5000 forintos négyzetméterenkénti árról mára 6000- 10 000 forintra emelkedett, sőt a kiemelkedően jó helyen lévő területek ára eléri a 15 000 forintot is.

Szombathely

A nyugati határszélen hasonló ingatlanhelyzetekkel találjuk szembe magunkat - Győr vagy Zalaegerszeg nem különbözik Szombathelytől, persze Sopron kivételt jelent - kezdi egy összehasonlítással dr. Krajczár Tamás, a West Inköz Kft. ügyvezetője. Az országos tendencia itt is érvényesül, jelesül erőteljes az árzuhanás a használt lakások (főleg a panelek) esetében, míg az új építésű lakások más kategóriát jelentenek. Az általános építőipari konjunktúra, az építőanyagok és az élőmunka drágulása mind-mind az árak emelkedését erősítik. Különösen így van ez Vas megyében, ahol az új lakások négyzetméterárai a 150 ezer- 200 ezer forintos sávban átlagosan 175-180 ezer forinton kelnek el az ingatlanok. Ezt az átlagot a piac is elfogadta, ám a 200 ezer forint/ négyzetméter már magasnak bizonyul, ezeknek a lakásoknak az árait vissza kellett fogniuk az eladóknak. A kedv és a fizetőképes kereslet alakította árak azonban kisebb meglepetéssel is szolgálnak, a szombathelyi helyzetnél nem markánsan különböző Körmenden már nehezebb az értékesítés - itt 150 ezer forint felett borzasztó nehéz eladni. A térség legdinamikusabban fejlődő, az ipari beruházásokkal telítődő Sárváron sem igazán lehet 200 ezer forint fölé menni.
Az új lakást vásárlók mintegy fele a vételárat a meglévő használt lakásuk eladásából finanszírozzák. Ám ez különösen nehéznek bizonyul, ha valaki "minőségi ugrást hajt végre", és az átlagos, 55 négyzetméteres lakótelepi lakásból egy újonnan épített átlagosan 70 négyzetméteres ingatlanba költözik. Ekkor a fél szoba pluszért dupla árat kénytelen fizetni, hiszen 6,5-7 milliós használt lakásából egy 12 milliós ingatlanba helyezi át otthonát. Nem igazán segít az állami támogatású hitelrendszer sem, hiszen dacára a reklámokból megismert "mindenki részesül belőle" hangulatnak, egy átlagos család havi nettó jövedelme leginkább csak 2-3 milliós hitelt tesz lehetővé, ráadásul sokan nem is jogosultak rá. A hitelek és új források persze felpezsdítik a piacot, és az építési telek sem akkora hiánycikk Szombathelyen, mint sokfelé az országban. Az eddigi évi 50 körüli telekkínálat mostanában drasztikus növekedésnek indult. Az önkormányzat helyett a magántőke kezdi közművesíteni az építési besorolású területeket, itt a közeljövőben akár több száz telek lesz építési terület. A négyzetméterenkénti telekár átlagosan 8-9 ezer forint, és ez a nagy kínálat esetén sem fog változni, hiszen a fejlesztők inkább kivárnak, mint hogy ne érvényesíthessék a közművesítés és az egyebek költségeit - valószínűsíti a jövőt Krajczár Tamás Szombathelyen.

(Magyar Hírlap)

Új városrészt épít a Semmelweis Egyetem

Józsefváros és Ferencváros arculatát jelentősen átformálhatja az elkövetkező tíz évben a Semmelweis Egyetem 15-16 milliárd forintos fejlesztése. A két kerület életét alaposan felpezsdítheti, ha a most mintegy hetven önálló épületben szétszórt orvosi egyetem a két kerület határán alakítja ki "minicampusát" oktatási központtal, kollégiummal és a kerület lakosai előtt is nyitva álló szabadidőcentrummal.

Az Egészségügyi Főiskolai Kar szeptember 21-én átadott új Szentkirályi utcai épülete az első lépés volt a Semmelweis Egyetem fejlesztési tervében. A most mintegy hetven épületben és több kerületben szétszórt SOTE ugyanis 2010-re területileg koncentrálódna a városban, ami épületek kiürítését és új oktatási terek kialakítását is jelenti.
A tervek összefüggnek a VIII-IX. kerületben végzett tömbrehabilitációval is, de természetesen előbb ki kell várni, míg az önkormányzatok felépítik az új lakásokat, átköltöztetik a lakókat és le lehet bontani a régi épületeket.
Igaz, egyelőre csak a távlati tervek között szerepel, de a VIII-IX. kerületi minicampus "szíve" a Balassa utcában építendő új oktatási centrum lesz nyelvi laborokkal, informatikai központtal és modern könyvtárral - mondja Kopper László egyetemi tanár, az Integrációs Iroda igazgatója. Az elképzelések szerint ide költöznének a Puskin utcából az elméleti intézetek is. Az egyik alternatíva szerint ehhez kapcsolódik majd a gyógyszerészkar új tömbje, de ha erre nem lesz pénz, régi helyén, a IX. kerületi Hőgyes utcában is rekonstrukcióra szorul az épület.
Kopper professzor a "reális álmok" közé sorolja, hogy az oktatási centrummal szomszédos telken egy olyan rekreációs sportcentrum jöjjön létre, ahol nem csak az egyetem diákjai és oktatói pihenhetnék ki az előadások fáradalmait, de ahová a kerület polgárai is ellátogathatnának szabadidejükben. Tervek készültek az Üllői út másik oldalán - a IX. kerületben - egy új kollégium megépítésére is. A tárgyalások az anatómiai intézetek melletti üres telekről és egy ipari épületről szólnak, ahová korábban részben a Corvin Egyetemet álmodták. Kopper László egyébként nem rejti véka alá, hogy a fejlesztésekre azért is szükség van, mert a jelenleginél több külföldi hallgatót szeretnének a Semmelweis Egyetem előadóiban látni. Az intézmény saját bevételének jelentős része ugyanis ezeknek az angolul, németül tanuló diákoknak a tandíjából származik.
Szükség van az Üllői, Szentkirályi, Mária és Baross utca által határolt úgynevezett belső klinikai tömb elavult igazgatási épületeinek rekonstrukciójára is. Az itteni ellentmondásos helyzetet mutatja, hogy az épületekben modern orvosi műszerek, számítógépek vannak, optikai kábelek húzódnak a föld alatt, de a XIX. században emelt épületekben sok helyütt százhúsz éves a csőrendszer. A szomszédban, a Pátria Nyomda felszabaduló épületében vonnák össze az ugyancsak több épületben működő fogorvostudományi kart.
Az egészségügyi főiskolai kar eddig öt különböző épületben működő egységei 2002. végére találhatnak egymásra az egykori Balassa János Kórház épületében, ahol addig további 5500 négyzetmétert rekonstruálnak, és újabb 3500 négyzetméterrel bővítik a tömböt. A Semmelweis Egyetem jövőbeni kis campusa, az ott tömörülő több ezer hallgató várhatóan számos egyéb szolgáltatást is a városnak erre a fejlődés előtt álló szegletére köt majd - vázolja fel Kopper László a beruházáshoz kapcsolódó járulékos hasznot. A Semmelweis Egyetem teljes átalakulásához számítások szerint mintegy 15-16 milliárd forintra lesz szükség, s ennek felét az intézménynek kell állnia, főként a feleslegessé vált ingatlanok eladásából.

(Magyar Hírlap)

400 új lakás Vizafogón

A GTC Hungary Ingatlanfejlesztő Rt. most kezdi annak a több mint 400 lakásos apartmanháznak az építését, amit Vizafogón, a Népfürdő utcában tervezett.

A 17 ezer négyzetméteres területet magánszemély tulajdonosoktól vásárolta meg. A tízmilliárd forintos beruházáshoz banki hitelt is felvesz. A 29,5 millió forintos alaptőkéjű GTC Hungary Ingatlanfejlesztő Rt. a GTC International Group tagja, amely 1994 óta tevékenykedik a kelet-közép-európai ingatlanpiacon. A Riverside apartmanház első ütemének befejezése jövő decemberben várható, addig 150 lakást adnak át. Az összes lakás 2003 karácsonyára készül el. A beruházás keretében 500 garázst is építenek. A tervező a Közti Rt., az értékesítéssel pedig a Kala és Eppel ingatlan-tanácsadó céget bízták meg. A projektmenedzser az EC Harris Kft. A cég nevéhez fűződik többek között a Four Seasons Hotel Gresham Palace, a Westend City Center, valamint a Tesco áruházak. A beruházó mintegy egyhektáros zöldterületet alakít ki, létrehoznak egy sétányt is, ami egészen a Dunáig vezet majd.
(Profil-információ)

December elejére elkészülnek az árvízi helyreállítással

December elejéig valamennyi árvízkárosult beköltözhet új vagy helyreállított otthonába – jelentette ki a Népszabadságnak Bakondi György katasztrófavédelmi főigazgató. Jelenleg valamivel több mint ezren élnek átmeneti szállásokon, novemberben számuk 350-400 főre csökken. Az árvíz sújtotta térségben 715 új házat építenek, 1500-1600 lakóingatlant pedig helyreállítanak.

A hétfői állapotok szerint mintegy négyszáz családnak nem sikerült végleges elhelyezést biztosítani az árvíz sújtotta beregi térségben – közölte a Népszabadság érdeklődésére Bakondi György katasztrófavédelmi főigazgató, a Helyreállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság vezetője. Így körülbelül ezer fő átmeneti elszállásolását kellett megoldani. A helyreállítás és újjáépítés a korábbinál is gyorsabb ütemben folyik, ezért novemberben már valószínűleg csak 350-400 ember marad valamilyen átmeneti hajlékban – mondta Bakondi.

A kivitelező ígéretet tett arra, hogy november 30-ig az építkezéssel mindenütt végeznek. A tulajdonosok ezt követően néhány napon belül birtokba is vehetik új vagy megújult otthonaikat. Kérdésünkre Bakondi kijelentette: ez a végső határidő, vagyis a lakásokat legkésőbb december első napjaiban teljesen kész állapotban adják át.

A ma már véglegesnek tekinthető adatok szerint 1472 árvízkárosult veheti birtokba új otthonát, 2437-en pedig helyreállított családi házukba költözhetnek vissza – tudtuk meg a főigazgatótól. A térség lakói közül 416 fő más ingatlanba költözhet, 144 család számára kész házat vásároltak, míg 128 épület esetében – ezek nem lakott ingatlanok voltak – az állam kártalanítást fizet.

Jelenleg már csak egyetlen olyan károsult van, akinek az új házára nem adták ki az építési engedélyt – nyilatkozta lapunknak Kovács János, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője. Kovács szerint ennek az az oka, hogy a károsult – akinek a korábbi ingatlana helyén nem lehetett építkezni – csak késve választott magának megfelelő építési telket. Azok közül sem mindenkivel sikerült még megállapodást kötni, akik használt ingatlan vásárlását kérték. De Kovács kiemelte: összességében már csupán néhány ügy van függőben.

(Népszabadság)

Gomba módra szaporodnak a bevásárlóközpontok

Bár még mindig tart a bevásárlóközpont-építési láz - a meglévő csaknem száz mall mellett a tervek szerint az elkövetkezendő években további ötvenet adnak át -, ingatlanpiaci szakértők szerint a fővárosban már telítődött a piac, emiatt hamarosan bezárásra kényszerülhet néhány megacenter. Ezt támasztja alá, hogy egy részükben stagnál, illetve folyamatosan csökken a forgalom. A beruházók tavaly év végéig 213 milliárd forintot fordítottak az építkezésekre, és várhatóan még 109 milliárdot költenek majd el.

Felemás a helyzet a fővárosban a bevásárlóközpontok piacán. Miközben ingatlanpiaci szakértők szerint Budapesten a piac telítettsége miatt néhány óriás áruház-komplexum napjai meg vannak számlálva - hiszen folyamatosan csökken, illetve jobb esetben stagnál forgalmuk -, aközben az üzletházak képviselői rémhírnek minősítik ezt. Azt mondják, a veszteségesen működő megacenterek már rég bezártak volna.
Az országban jelenleg csaknem 100 kisebb-nagyobb bevásárlóközpont található, és az előzetes elképzelések szerint néhány éven belül további 50 épül majd. Ennek megfelelően a fővárosban a most működő és a tervezett üzletházak hasznosítható alapterülete eléri majd az 1,2 millió négyzetmétert. Vidéken ennek felével számolnak. Bármilyen meglepő, a mennyiséget illetően még így is távol leszünk a nyugati szinttől: a hazai megacenterekben található bruttó kiadható terület ugyanis az Európai Unió átlagának még a felét sem éri el. Egyes kimutatások szerint, amíg nálunk 100 fogyasztóból csak 10 vásárol a "fogyasztás templomaiban", addig az EU tagállamaiban négyszer ennyien.
Horváth Zsuzsanna, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) főtitkára vallja: amíg egyetlen központ sem kényszerül bezárni, senki sem állíthatja, hogy sok van belőlük. Márpedig erre még nem volt példa. Hozzátette: meglehet, hogy egyik-másik üzletházban a közelmúltban csökkent a látogatók száma, ugyanakkor korántsem biztos, hogy emiatt deficitesek lennének. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy ezeken a helyeken a kevesebb vásárló sokkal több pénzt költ el, mint máshol. Ha valahol mégis veszteségessé válna a létesítmény, azt sem biztos, hogy bezárnák. Valószínűleg átalakítanák irodaházzá, szakáruházzá vagy raktárbázissá. Erre már van is példa, igaz nem Budapesten, hanem Kecskeméten, ahol a Pólus Róna bevásárló- és szórakoztatóközpont vonzereje a kritikus szint alá csökkent, ezért részleges átalakítással létrehoztak benne egy hipermarketet. Becslések szerint ahhoz, hogy egy üzletközpont nyereségesen működjék, naponta átlagosan 25-30 ezer potenciális vásárlónak kell felkeresnie. Ez persze az üzlet nagyságának, területi elhelyezkedésének és belső szerkezetének függvényében erőteljesen változhat.
Gyakran vádolják meg az üzletközpontokat azzal, hogy tönkreteszik a kiskereskedőket.
Dankó Éva, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Csarnoki, Piaci és Üzletközponti Kiskereskedők Szakmai Osztályának elnökségi tagja lapunknak elmondta: a központokban nagy a kiskereskedők elvándorlása, ugyanis a csekély forgalom és a magas bérleti díjak miatt tönkremennek. Nem tudják állni a versenyt a nagyokkal, a külföldi cégekkel, amelyeknek nullszaldó, esetleg veszteség árán is megéri képviseltetni magukat a megacenterekben, hiszen ők piacot vesznek Magyarországon. Nyereséget egyéb befektetések révén érnek el. Ráadásul az utóbbi időben az is megfigyelhető, hogy egyes megacenterekben valósággal "kilökdösik" a kereskedőket. Azt hozzák fel indokként, hogy nem fizetik rendszeresen a bérleti díjat. Meg se próbálják ugyanakkor, hogy haladékot adjanak számukra vagy enyhítsenek terheiken. Ennek hátterében az áll, hogy a kiebrudalt vállalkozótól elveszik mindenét, mindazt, amit időközben boltjába beruházott. A vagyonától megfosztott kereskedőknek még annyi pénzük sem marad, hogy pereskedjenek. A megoldás Dankó Éva szerint az lenne, ha törvényileg szabályoznák, milyen szerződést köthetnek az üzletházak a bérlőkkel. Ebbe olyan garanciákat kellene beépíteni, amelyek a kicsik érdekeit szolgálják a nagyokkal szemben.
Horváth Zsuzsanna szerint ugyanakkor a jó infrastruktúrájú, kiemelten forgalmas helyen lévő bevásárlóközpontok üzlethelyiségeinek bérbeadásával a kis- és közepes vállalkozásoknak segítenek. Felmérések igazolják, hogy a központok még a környékükön található kisüzletek forgalmát is emelik. Hozzátette, az helytálló, hogy a közelmúltban több olyan kereskedő is bérelt üzletet, akiknek volt ugyan elegendő tőkéjük, ám híján voltak a szakképzettségnek, a tapasztalatoknak, ezért fokozatosan lemorzsolódtak. Az is igaz, hogy folyamatosan jönnek Magyarországra a különféle tőkeerős profi kereskedelmi láncok is, ám arányuk még így sem éri el a 4 százalékot. Az üzletházakban a bérlők 70 százaléka itthon bejegyzett vállalkozás. A főtitkár szerint a jövőben a hazai kereskedőknek a szakértelem javítására, a szolgáltatás minőségére, az árszínvonalra kell koncentrálniuk, mert csak így maradhatnak versenyben.
Az egyes hírek szerint nehézségekkel küszködő budapesti Rózsakert Bevásárlóközpont marketingigazgatójától megtudtuk, hogy hetente több tízezren keresik fel a házat, s a látogatók száma folyamatosan nő. Muharos Noémi hozzátette: bár a versenytársakétól elmarad a Rózsakert látogatottsága, az egy főre jutó vásárlás összege azonban jóval az átlag felett van. Nem ritka, hogy a vevők egyenként több mint 100 ezer forintot is elköltenek a központban.
Az épületkomplexumban a magas bérleti díjak ellenére sincs üres helyiség. A most hároméves létesítményben az átadást követő egy évben természetesen volt fluktuáció, ez azonban egy letisztulási folyamatnak volt betudható, és mára gyakorlatilag megszűnt. Azok a cégek, amelyek elmentek, nem az üzletház törzsközönségének megfelelő szolgáltatást kínálták, így egy részükkel szerződést bontott a létesítmény vezetése, másik részük pedig önként távozott.
Tudomásul kellett venniük, hogy a Rózsakert látogatói olyan emberek, akik nemcsak a forgalmazott termékek, szolgáltatások színvonalára érzékenyek, hanem kedvelik a nyugodt, barátságos hangulatú központot, amely kitűnik a többi mall egysíkú hangulatvilágából - fejette ki Muharos Noémi, aki cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a ház nehéz gazdasági helyzetben lenne.
Minden ellenkező hírrel szemben a Rózsadomb Center sem fog bezárni - nyilatkozta Duka László ügyvezető igazgató. A Rózsakerttől alig másfél kilométerre fekvő center tulajdonosi köre nincs eladósodva. Akik a rémhíreket terjesztik, általában azok közül kerülnek ki, akiknek jelentős bérletidíj-tartozásuk van. A Rózsadomb Centerben meglévő mintegy 80 bolt közül most 28 áll üresen. A ház vezetése ezek feltöltése érdekében folyamatosan tárgyal potenciálisan számításba vehető bérlőkkel. Ennek eredményeképpen november végén például a Magyar Posta is fiókot nyit a létesítményben. Az épületben ezenkívül fallabdapályát, konferencia- és kultúrtermet szándékoznak kialakítani.
A dél-pesti Lurdy Házban tavasszal tapasztaltak némi visszaesést a látogatók számát tekintve, ám ez vélhetően összefüggésben áll azzal, hogy a közelben megnyílt egy Tesco és egy Auchan Áruház is. Ugyanakkor nyáron nemcsak behozták lemaradásukat, hanem növelték is a látogatói létszámot. Ezt egyebek mellett azzal érték el, hogy az üzletházban számos kulturális rendezvénynek adnak helyt, mintegy 2000 parkolóhely áll ingyen az autósok rendelkezésére, s immáron az 1-es villamos útvonalának meghosszabbítása révén jobban és gyorsabban elérhető a létesítmény - közölte a Magyar Hírlappal Molnár László vezérigazgató. Megtudtuk, hogy az egyszemélyes tulajdonban lévő Lurdy Házban 32 500 négyzetméter nettó üzleti és 24 500 négyzetméternyi irodaterület található meg. A kihasználtság itt is, ott is 75 százalékos, ami a vezérigazgató szerint a jövőben tovább növekszik, hiszen környezetükben épül a Nemzeti Színház, a Konferenciaközpont és számos multinacionális cég is ide telepíti képviseletét. A Lurdyban három évvel a megnyitás után még mindig az 1997-es bérleti díjakat kérik el a házban "megtelepedett" vállalkozásoktól. Ezt azért tudják megtenni, mert a tulajdonos kitolta a beruházás megtérülési idejét az eredetileg tervezett 8 évről 10 évre. A vezérigazgató úgy látja, csak azok a kiskereskedők tudnak rentábilisan működni, akik rugalmasak, időben képesek például a kínálatukat a kereslethez igazítani, mert neves márkával is a túlkínálat áldozatai lehetnek. Ugyanakkor nagy hangsúlyt kell fektessenek a szakértelemre és a szolgáltatás minőségére is.

(Magyar Hírlap)

Új ipari parkot adtak át Szikszón

Új ipari parkot adtak át Szikszón, ahol a 15-30 százalékos munkanélküliségi ráta csökkenését is várják az itt létrejövõ vállalkozásoktól.

A 6500 lakosú kisváros a 28 hektáros ipari park elsõ ütemének átadásával megteremtette a gazdaság fejlesztésének lehetõségét. A 150 millió forintos beruházás a Széchenyi-terv 60 millió forintos támogatásával valósult meg. Megépültek az alapközmûvek, a víz, a gáz, az elektromos hálózat és egy 500 méteres út is. Az ipari park teljes kiépítettségével 2004-re 800-1000 új munkahelyet teremt majd. Az elsõ betelepülõ üzem a fõvárosi CPS 2001 Részvénytársaság lesz, mely itt hozza létre gyógyszeralapanyag-gyártó üzemét és egy év múlva 100 dolgozóval megkezdik a termelést.

Az átadásra, illetve alapkõletételre érkezett Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára a térség vállalkozóinak rendezett fórumán beszélt a Széchenyi-terv jövõ évi pályázatairól is. Mint mondta: a kétéves költségvetés hatására már az idén novemberben közzéteszik ezeket. Számban ugyan kevesebb lesz, de sokkal szélesebb lehetõségeket biztosít majd a kis-és középvállalkozások támogatására. Segítik a telephelyváltozást, a kereskedelmi szálláshelyek létrehozását, a gép-és eszközbeszerzést. A mikrohitel összegét 3 millióról 6 millió forintra emelik. Továbbra is fenntartják a bérlakásépítési programot, segítik az ipari park fejlesztéseket és a munkahelyteremtést.

(Krónika)

Hídpillért avattak az M3-ason

Csütörtökön befejezték a Polgár és Oszlár közötti Tisza-híd pilléreinek építését. A híd az M3-as autópálya Füzesabony–Polgár közötti 65 kilométeres szakaszának része.

Mint Turgyán Tamás, a Magyar Autópálya-építő Konzorcium szóvivője elmondta: még kedvezőtlen időjárás esetén is biztosítható az M3-as új szakaszának 2002. november 30-i átadása. Az átadástól függetlenül a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) tegnap azt közölte: csütörtöki hatállyal felmentették a sztrádafejlesztések lebonyolításával megbízott Nemzeti Autópálya Rt. vezérigazgatóját, Kosik Atillát jelenlegi megbízatásából. A közlemény szerint Kosik Attila eredményesen látta el feladatát, felmentését a megnövekedett feladatokhoz kapcsolódó átszervezéssel magyarázták. Kosik a MeH-ben dolgozik majd: a kormány 15 éves úthálózat-fejlesztési programját koordinálja. Helyére jelenlegi helyettese, Haraszti László kerül.

(Népszabadság)

M9: szakaszátadás

Újabb szakaszát adta át tegnap Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter az M9-es gyorsforgalmi útnak. Az M9-es nyomvonala a tervek szerint a szekszárdi Duna-hídon vezeti majd át a dél-dunántúli, illetve a dél-európai forgalmat.

Első öt kilométeres szakasza Kaposvárnál már elkészült. A most átadott 2,7 milliárd forintból felépített új szakasza pedig egyben része a Kaposvárt északról elkerülő 61-es főútnak is. Az elkerülő út régi hiányt pótol. Segítségével a város utóbbi években megnőtt belső forgalma is csökken majd. A 67-es főutat a Kaposvár–Fonyód szakasszal összekötő két kilométeres szelvény megépítéséhez közel 300 ezer köbméter földet mozgattak meg a kivitelezők. E szakaszon több híd és egy vasúti felüljáró is található.
Fónagy János az időre elkészült új szakasz avatásán elmondta: a Széchenyi-terv kiegészítésében kiemelten foglalkoznak majd a hazai közúthálózat minőségi javításával: a meglévő – főleg gyorsforgalmi – utakat kiszélesítik és a vasúti átjárókat is biztonságosabbá teszik. A minisztérium ezenkívül külön figyelmet fordít majd a régiókat összekötő tranzitutak építésére is – hangsúlyozta Fónagy János.

(Magyar Nemzet)

Feng-shui szerint épül az Asia-Center

A XV. kerületi Szentmihályi úton épülő Asia Center az első olyan épületkomplexum, amely - nemcsak Magyarországon, de Európában is - a feng shui művészetének és tudományának felhasználása alapján épül.

A feng shui tudományos módszer: a teret égtájakra osztja, és minden égtájnak egy energiatípust ad, s ezeknek az energiáknak megfelelően segít elrendezni és berendezni a teret. A feng shui valójában a tér pszichológiája: elmélete szerint az otthoni, a munkahelyi légkör - s egyáltalán annak a térnek az atmoszférája, ahol rendszeresen tartózkodunk - nagymértékben befolyásolja mindennapi életünket: gyorsabban tudunk regenerálódni, kapcsolatrendszerünk kiegyensúlyozottabb lesz azáltal, hogy javul a teljesítő, munkavégző képességünk. A feng shui számmisztikájának segítségével állapították meg az alapkőletétel napját, és ugyanilyen módszerrel számítják majd ki a megnyitó napját is, ami előreláthatólag 2002 végén lesz. Az épület tervezője Zong Zing (Wu Hong Qi) kínai építész és feng shui mester egy személyben. Az Asia Center belső elrendezésében szintén feng shui elveket követ. Mivel a feng shui a kertet és a házat az emberi szervezet hasonmásának tekinti, ezért égtájak szerint egyenlő részekre osztja, így alakul ki az úgynevezett bágua térkép. Minden egyes terület egy-egy életterületet szimbolizál: így az észak a Karrier, az északkelet a Tudás, a kelet az Egészség, a délkelet a Gazdagság, a dél a Hírnév, a délnyugat a Párkapcsolat, a nyugat a Kreativitás és a Gyerek, az északnyugat a Segítőkész emberek és az Utazás területe. A báguá nyomán a gazdagság területére kerültek a pénzintézetek, a kereskedelmi központok. A hírnév szögében a számítógépes, telekommunikációs rendszerek lesznek. A házasság területére tették természetesen a szórakoztató centrumokat, míg a gyermekek részén lesznek a játékházak, játékboltok, szabadidős pavilonok. A pártfogók területére tervezték a konferenciatermeket, közösségi programokhoz kapcsolódó rendezvényeket. A karrier részén részben a bejárat, részben pedig az üzletrészek fekszenek. A tudás területén kulturális rendezvényeket szolgáló termek, valamint az egészséges életmódot szolgáló berendezések lesznek. A családi szöghöz pedig vetítők, színháztermek berendezését rendelték.
(Profil-információ)