2002 január 11.

Köszöntjük az idei év első hírlevelével!
Örömmel tájékoztatjuk, hogy ezentúl minden héten jelentkezünk, aktuális hírekkel, érdekes információkkal, adatokkal és statisztikákkal.

Röviden a tartalomból:

Az ingatlanpiac 2001-ben, vegyes a kép
Szakértők 2002-ben az építési telkek árának növekedésére számítanak.

Ellentmondások a piacon
Minden második ingatlanvásárló az internetet is megnézi!

Lakópark: Luxus lakóbörtön
Különleges igények, hátrányok, befektetés?

Jómódúak lakáskölcsöne
Lakáshitel, állami támogatás.

Visszaestek a panelárak
Eladni vagy bérbeadni?

Csökkent lakásérték
A lakások fajlagos irányára 131 ezer forint körül mozog.

Az Allianz Hungária Biztosító telefonos ügyfélszolgálatánál, már telefonon is megköthető a lakás, családi ház, nyaraló biztosítása az ingyenes, mobil telefonról is hívható 06/ 80 411 811 telefonszámon.
A kényelmes és gyors ügyintézést szolgálja, hogy a Hungária Otthonbiztosítás, interneten is megköthető a www.ahbrt.hu címen, valamint ezen a címen biztosított lakások kárai és a szerződés- adatokban bekövetkező változások is bejelenthetők.
A telefonos ügyfélszolgálat a 06/ 1 421 1 421 telefonszámon várja az érdeklődők hívását reggel 8 és este 8 között.


1. Ingatlanpiac 2001 - vegyes a kép
A használt lakások szinte eladhatatlanok, az új lakások még mennek, de lelassult az értékesítés. Szakértők az építésitelkek árának további növekedésére számítanak. A kormánytól is függ, hogy a tavasz hoz-e áremelkedési hullámot. Messze már az az idő, amikor bármilyen lakást el lehetett adni a fővárosban - summázható az ingatlanszakértők véleménye a 2001-es esztendőről. Az év nagy része ugyanis úgy telt el, hogy a használt lakásoktól szabadulni kívánó eladók kénytelenek voltak felismerni és elfogadni a korábban az egeket verdeső négyzetméterárak csökkenését. Az árak drasztikus csökkenése azonban nem minden szegmensre érvényes. A piac pang, a használt lakások átlagára idén az infláció szintjénél némileg kisebb mértékben nőtt.

A középméret megy

Mivel az állami kamattámogatás 10 millió forintos hitelösszegig jár, manapság a 15-20 milliós újlakások a legkeresettebbek. Ezeket ugyanis 5-10millió forintos önerővel meg lehet vásárolni (vagy megtakarításból, vagy a régi lakás értékesítéséből), így a fejlesztők ráálltak az 50-60 négyzetméteres lakások építésére. Ezek az ingatlanok azonban sokak szerint szinte semmiben sem különböznek a panellakásoktól, hangulatok és felépítésük ugyanaz, ráadásul a "zöld, fás környezet" ígérete sem mindig fedi a valóságot. Aki ilyen lakásba költözik - és elkötelezi magát a banknál 10-20 évre -, sokszor csalódni kénytelen, elmarad ugyanis az a minőségi javulás, amire számított.

Igényesebb vevőkör

Az új lakások iránt tavaly érezhető óriási kereslet miatt rengeteg új cég szállt be a piacra, és kezdett bele ingatlanok, lakóházak fejlesztésébe. Akkoriban szinte mindent el lehetett adni, még el sem kezdődtek az építkezések, a lakások nagy része már vevőre talált.

Éppen ezért a vállalkozók nem fordítottak energiát arra, hogy eltérképezzék, pontosan milyen típusú lakásokra is van igény a piacon. Ennek levét azonban sokan most isszák meg: a nem megfelelő helyen, nem megfelelő elrendezésű és méretű lakások ugyanis egyre nehezebben találnak vevőt. Az ilyen lakások ára ugyanis meghaladja az érdeklődők fizetőképességét, aki viszont megengedheti magának, az nem Pest külvárosi részeiben vesz 25-30 milliós lakást.

A vevők ma már inkább azt szeretik, ha a lakás készen van, egyre kevesebben vesznek csupán tervrajz alapján ingatlant. Ez pedig a fejlesztések finanszírozási szerkezetét nagyban átalakítja, sok kisebb cég ki fog hullani a piacról.

Ki- és beköltözők

Felemás tendencia figyelhető meg Budapest és agglomerációja között. A főváros környéki kisebb településekre még mindig jelentős a kiköltözés, hiszen az árak itt alacsonyabbak, és nyugodtabb, csendesebb a környezet. Sokan azonban csalódtak a "vidéki életmódban": ezeken a településeken ugyanis nincsenek meg azok az infrastrukturális feltételek (mozi, színház, szórakozás), amelyekre főleg a fiatalabb korosztály igényt tart. Sok család azért költözik vissza például Telkibol vagy Nagykovácsiból a fővárosba, mert a megfelelő úthálózat hiányában napi 2-2 órát vesz el a közlekedés a budapesti munkahelyre.

Mi várható 2002-ben?

A használt lakások árának mérsékelt, infláció alatti, az új lakások esetében pedig inflációt meghaladó áremelkedésére számít a piac a következő esztendőben. Az utóbbiaknál a nagyobb drágulást azonban nem a kereslet indokolja, hanem az építőanyag-árak emelkedése. Egyre érzékelhetőbb lesz a differenciálódás. A keresleti igényeket kielégítő, jó helyen lévő közepes méretű lakások továbbra is menni fognak, más típusú ingatlanokkal azonban komoly eladási gondjaik lesznek a fejlesztőknek.

A 2002-es esztendő fő kérdése az, hogy a kormány kiterjeszti-e a használt lakások vételére szóló hitelek kamattámogatását. A normális piaci folyamatok ugyanis elméletileg úgy zajlanának, ha a régi lakás vásárlását hitelből finanszírozhatná az a réteg, amely az új lakások magasabb négyzetméterárát nem tudja megengedni magának. A korábbi tulajdonosok pedig ugyancsak hitel segítségével új lakásokba költözhetnének, így egészséges, magasabb minőségi szintet képviselő lakásmigrációra lehetne számítani...

( FigyelőNet, Bálint Viktor- kivonat a cikkből)

2. Az ingatlanfejlesztők felismerték, marketing nélkül nem megy. Minden második ingatlanvásárló az internetet is megnézi

Egyre több ingatlanfejlesztő cég döbben rá arra, hogy hiába épít jó helyen igényes épületeket, megfelelő marketing nélkül nem tudja őket értékesíteni. A reklámban egyre nagyobb szerepet kap az internet.
Az ingatlankonferenciák hosszú sorozatában a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (MALOSZ) és az Ingatlan és Befektetés szakmai lap szervezésében a 2001-es év végén megtartott rendezvény volt az első, amely az ingatlanmarketinggel foglalkozott.
Az előadások széles skálán szóltak, a szakértői kutatói eszmefuttatástól a megvalósítás konkrét tapasztalatáig: a 16 lakásos társasháztól a luxus lakóparkig, a vidéki üdülőterülettől a fővárosi tömbrehabilitációig. Ugyancsak szó esett arról, hogy mennyiben különböznek a reklámok és a PR lehetőségei a hagyományos médiában és az internetes megjelenésben.

Jönnek a nagyok!

Ma a kisbefektetők vannak többségben a lakásfejlesztésben, de valószínű, hogy az ingatlanfejlesztők egy része a telített irodai és kereskedelmi piacról átvált erre az ágazatra. Így megváltozik a mai, jellemzően tőkehiányos befektetői oldal (nagyon ritka, hogy több mint 100 lakás épüljön egy fejlesztésen belül), és megjelennek a nagyobb projektek. Ennek kezdeményeit láthatjuk már, a Riverside Apartmanház XIII. kerületi lakótömbje 400 lakást és hozzá tartozó különleges kiszolgáló elemeket is tartalmaz.

Ellentmondások az ingatlanpiacon

A meghívott szakértők szerint a vásárlóerőben a legmagasabb és a legalacsonyabb kategóriák erősödése a jellemző. Ez hatással van a termékre is: a legmagasabb szinten a luxus jellegű, 100 négyzetméter feletti ingatlanokat lehet eladni, a legalacsonyabb szinten a fiatalok és a közepes jövedelműek a jelenlegi hitelfeltételekkel alig 60 négyzetméterig tudnak lakást vásárolni.
Leitner József, a Wienerberger Házak Kft. ügyvezetője érdekes ellentmondásra hívta fel a figyelmet: az országos lakásállományt tekintve még mindig kevés lakás épül, hiszen ami van, az nagyon elöregedett, és a minőségi továbblépésre is nagy igény van, így a piac keresletinek tekinthető. Emellett azonban az eladott új lakások száma csökkenő trendet mutat - párhuzamosan az eladott használt lakások számával -, és sok megépült új lakóingatlan hónapokig üresen áll.
Az ellentmondás azonban csak látszólagos: a lakáskereslet és -kínálat ugyanis nem mindig találkozik egymással, ráadásul sokan, akik vásárlóként léphetnének be a piacra, még híján vannak az anyagi forrásoknak. Ezen pedig az egyre jobb feltételekkel felvehető állami támogatású hitelek sem segítenek azonnal.
Éppen ezért egyre inkább fontos, hogy a beruházás tervezése előtt a fejlesztők végeztessenek piackutatást - mondta el Hegedűs József, a Városkutatás Kft. ügyvezetője -, hogy pontos képet nyerjenek arról, kinek, hol és mit érdemes építeni.
A konferencián nagy hangsúllyal szerepeltek, és igen heves vitát is kiváltottak a lakóparkok. A magyar szóhasználatban a lakópark ugyanis nemcsak a nyugati típusú, különleges szolgáltatásokat nyújtó lakóházak vagy lakások együttesét jelenti, hanem sok esetben a pejoratív értelmu lakótelep szó elkerülésére az egy ütemben épülő lakások és házak csoportját is.
A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egy lakóparkon belül viszonylag homogén lakásportfolió szükséges. Akik oda költöznek, a döntésnél figyelembe veszik, hogy a szomszédjaik státusza ne legyen nagyon különböző a sajátjukétól. Ez azonban nehezen kerülhető el, ha egy lakóparkban egyszerre vannak 40 és 140 négyzetméteres lakások - mondta el Gero Péter, a Budapest agglomerációjában lakóparkokat építő Gestor Kft. ügyvezetője.

Szemezgető fogyasztók

A Trigránit Fejlesztési Rt. adatai azt mutatják, hogy a lakásvásárlók leggyakrabban még mindig a hirdetési újságokból szerzik be az információkat. 63 százalékuk azonban már ingatlanközvetítő irodában is tájékozódik, minden második vevő pedig az interneten is utána néz az áhított lakásnak.
Rohamosan terjed az óriásplakátok szerepe, ám az utcákon nem csak a konkrét lakások reklámja, hanem a fejlesztőcég imázskampánya is megtalálható. Réz András esztéta, a Grant Reklám kreatív igazgatója azonban meglehetősen kritikus véleménnyel volt a hazai ingatlanfejlesztők óriásplakátaival kapcsolatban. Összegzésképp elmondható, hogy a legjobb hatást azzal lehet elérni, ha a megfelelő célcsoportnak a megfelelő üzenetet juttatják el.

Bizalom nélkül nem megy!

A lakáspiac meglehetősen speciális marketingkommunikációt igényel. Nem sok olyan termék van ugyanis amelyet egyszerre jellemez magas árszint, kis vásárlási gyakoriság, legtöbbször csoportos (családi) döntés és helyhez kötöttség.
A fogyasztók, mivel életük egyik legnagyobb beruházására készülnek, biztosak akarnak lenni abban, hogy a pénzükért azt kapják, amit ígértek nekik. Azok a fejlesztők, akik megfelelő ügyfélkapcsolattal, a felmerülő problémák azonnali kezelésével, a partnereik (kivitelező, finanszírozó bank) megbízhatóságával bizalmat keltenek az érdeklődőkben, szilárd pozíciókra tehetnek szert a piacon, és a "szájreklám" útján újabb és újabb ügyfelek keresik fel őket.
Dr. Rabb Margit, az Interestate Rt. értékesítési igazgatója saját esettanulmányukat felhasználva mutatta be, hogy nagyobb, 1 milliárd forint feletti fejlesztések esetén hatékonyabb megoldást jelent, ha saját értékesítési irodát hoz létre az építő cég.
Az ingatlanközvetítők ugyanis amellett, hogy drágábbak, azt sem teszik lehetővé, hogy a saját értékesítés révén erősödni tudjon az fejlesztőcég hírneve.

Plakátverseny

A konferencián osztották ki a legjobb ingatlanos plakáthirdetésnek járó díjat is. Az első helyezést az Interestate Rt. plakátja nyerte "Jó fekvésű telkek" címu hirdetésével, ahol egy igen csinos hölgy látható fekvő pozícióban, zöldellő dombot formázó fürdőruha alsóban. A plakátot Faludy Gusztáv tervezte.

Marketing és reklám nélkül egyre nehezebb!

Mind az elemzői, mind a kreatív oldalon hangsúlyozták, hogy a piacelemzést és a célok, célcsoportok meghatározását egyre kevésbé hagyhatja figyelmen kívül az ingatlanszakma. Ma még talán el lehet adni a lakásokat jelentősebb marketing nélkül, de a telítődő lakáspiacon a jövőben - és ez a jövő 2002-t jelent, nem távolabbit - már nem. Ezzel összhangban egyre nagyobb szerepet kap a reklám és a PR is. Az elmúlt időszakban a nyomtatott sajtó mellett mind óriásplakátokon, mind az interneten egyre több ingatlanfejlesztés jelent meg.
Az esettanulmányok tapasztalatai szerint egy fejlesztés marketingköltsége az árbevétel 1-4 százalékát teszi ki - az Interestate Rt. adatai szerint. Rabb Margit arról is beszámolt, hogy a reklámköltség aránya az árbevétel növekedésével nem nő egyenes arányban: míg egy 1 milliárdos projektnél a reklámok 3-4 százalékot visznek el, addig 8 milliárdos árbevételnél ez már csak 1-1,2 százalékot jelent.
A MédiaFigyelo főszerkesztője az ingatlanmarketinget úgy jellemezte, mint amelynek a piaci részesedése jelenleg roppant kevés, ám évről évre dinamikus növekedés figyelhető meg. Míg 2000-ben csupán 714 millió forintot költöttek ingatlanos hirdetésekre a cégek, addig 2001-ben az első 10 hónap - ban ez az érték már elérte a 931 millió forintot.

(Malosz konferencia összefoglaló/ Beleznay Éva)- kivonat a cikkből

3. Lakópark: luxusbörtön vagy kiváló befektetés?

Aki ad magára, az ma lakóparkba költözik. Ám sokan nem a kényelem miatt vásárolnak ilyen típusú ingatlant. Ezek ugyanis befektetésnek sem rosszak.
Az Észak-Amerikában és Nyugat-Európában már elterjedt és megszokott lakóparkok a kilencvenes évek elejétől Magyarországon is hódítanak. Az első ilyen épületegyüttes 1987-1988-ban épült Budapesten külföldi üzletemberek és diplomaták számára. A rendszerváltást követően azonban magyar kereslet is mutatkozott az ilyen típusú lehetőségek iránt, 1995 óta pedig jelentősen megnőtt a hazai lakóparkok száma. 2000 elejére Budapesten 35-40, környékén 20-25 ilyen épületegyüttes készült el.

Egyedi tervek Mit nevezhetünk lakóparknak?

A lakópark definíció szerint nem más, mint "általában egyedi tervek alapján jelentős zöldfelülettel kialakított lakóterület (telep)". Ennél a sovány meghatározásnál azonban több minden juthat eszünkbe: zöld övezet, magas színvonalú lakások, nyugalom, jólét. Magyarországon ugyanis leginkább az a társadalmi réteg keresi ezeket a házakat, amelyek az elmúlt évtizedben a fellendülő gazdaság nyújtotta lehetőségek során jelentős mértékű anyagi javakat halmoztak fel. Nem véletlen, hogy éppen ők érdeklődnek a lakóparkok iránt, hiszen azok az ingatlanok között egy - nem is annyira - képzeletbeli ranglistán igen előkelő helyet foglalnak el. Az érdeklődés azonban nem elegendő, a minőségért ugyanis igen borsos árat kell fizetni.

Négyzetméterárak : (eFt)

Árak az égben

Az ingatlanok kategóriáját általában három szempont: az ár, az elhelyezkedés és a felszereltség határozza meg. A lakóparkok mindhárom kritérium alapján a felső kategóriába sorolhatók. Nem az átlagfizetésből élők költöznek ide. Ingatlanszakértők még egy fontos dologra hívják fel a figyelmet. A városban lehet új lakást vásárolni 100 négyzetméter alatt is, a lakóparki házak javarészt lényegesen nagyobbak. A 250-450 eFt/négyzetméter árat tehát nem érdemes 70 négyzetméterre számolni, hiszen az átlagos lakásméret 120-150 négyzetméter körül van. Ne lepodjünk tehát meg, ha akár 70 millió forintos ajánlattal találkozunk, de gyakoriak a 100 millióhoz közelítő luxusházak is.

Próbanap

Aki nem tud vagy nem szeretne látatlanban dönteni, kipróbálhatja hogyan telnek a napok egy lakóparkban. Hirdeti már magát itthon olyan villapark, ahol akár egy éjszakára is kibérelhető egy ilyen ház, 25-42 ezer forintért. Ehhez még egyéb költségek is jönnek. A luxuskategóriájú 185 négyzetméteres házban 20 négyzetméteres medence, szauna, pezsgőfürdő, masszázszuhany, nappali és amerikai stílusú konyha van. Az emeleten 4 külön bejáratú kétágyas szoba és egy fürdőszoba-WC fürdőkáddal és zuhanyzóval. A parkban több ilyen ház is található, köztük medencék, parkok és játszóterek.

Valamit valamiért

Ha éppen nincs a zsebünkben ennyi pénz, álmunk akkor is teljesülhet. Bár tulajdonunkban nem lesz, de bérelhetünk házat, 2000 dollár körüli összegért havonta. Ezért az árért azonban kapunk is valamit, hiszen ezek az új keletű lakótelepek az elhelyezkedés szempontjából is jól vizsgáznak. Építtetőik zöldövezetben, önálló és elkülönített területeket keresnek, hiszen éppen ez a legfontosabb a keresletet támasztó elit számára: "tiszta" lakókörnyezetben szeretne élni, ahol a szomszédság és az építészeti stílus egyaránt homogén.
Ezek az igények a telekhiány miatt Budapest jobb környékein már jelenleg sem teljesíthetők, éppen ezért gyakran 20-25 kilométert is autózni kell, míg beérünk a belvárosba. Miközben távol vagyunk, nem kell izgulnunk, hogy betörők rendezik át frissiben vásárolt lakásunkat, a lakóparkfejlesztők ugyanis a felmerülő igények szerint megszervezik a telepek őrzését, akár biztonsági őrökkel, akár figyelőrendszerrel.

Extra igények

Felszereltségüket tekintve szintén kiválóak ezek a házak. Olyan többletszolgáltatásokat nyújtanak a lakóparkba költözők számára, amelyek más ingatlan vásárlása esetén fel sem merülnek. A lakóparkfejlesztők általában terveznek a telep területére játszóteret, parkolót, sőt akár uszoda, szauna és teniszpálya is a lakók rendelkezésére áll. Ezek azonban nincsenek benne az alapárban, gyakran igen magas, több tízezer forintos "közös költséget" kell fizetni értük.

A hátulütők

A lakóparkok előnye tehát világos. Sokan azonban ódzkodnak tőlük: az elszigetelt és körbezárt, őrzött terület könnyen emlékeztet egy luxusbörtönre, olyanra, amilyenekben a dél-amerikai országok gazdagjai élnek, szigorúan elzárva környezetüktől. A pozitívumok mellett meg kell említeni, hogy gyakran visszaköszön az a jól ismert érzés, amely sok paneltelepen felnőtt generáció életérzését alapjaiban meghatározta. Ugyanis számos olyan lakópark épül manapság, ahol a telkek mérete és a házak színe, mérete és elhelyezkedése egyforma, ez könnyen egy békásmegyeri lakótelepi sétára is emlékeztethet minket. Igaz a hangulata sokkal kellemesebb, de ugyanúgy eltévedünk...

Biztos haszon

Az elmúlt egy évben tapasztalt ingatlanpiaci boom sok befektetést vonzott a szektorba. Ez azonban érthető, hiszen szemben a haloványan muzsikáló tőzsdével, és a csekély 10 százalék körüli hozamot igérő állampapírokkal, aki ingatlanba fektette millióit, az egy év alatt akár meg is duplázhatta pénzét. Akarva-akaratlanul sokan azon kapták magukat, hogy frissiben elkészült házukat jóval többért el is adhatják azonnal, mint amennyit ők fizettek érte. Az újonnan épülő házaknál, és így a lakóparkoknál is, ugyanis az építkezés elején kell a szerződéses összeget egészben vagy részletben befizetni, míg a beköltözés akár 1-2 évvel később történik csak meg. Az utóbbi években azonban soha nem látott ütemben mentek fel az ingatlanok árai, éppen ezért sokan már be sem költöztek új lakásukba, hanem jelentős haszonnal továbbadják. Bár a boom most kicsit enyhült, az ingatlan továbbra is jó befektetésnek látszik, középtávon mindenképpen magasabb hozammal, mint az egyéb pénzügyi eszközök. Hátránya lehet, hogy nem a leglikvidebb befektetési forma, nem valószínű ugyanis, hogy ha hirtelen megszorulunk, másnap már értékesíteni is tudjuk házunkat. Ezt azonban kompenzálja az a lehetőség, ami a ház kiadásából származik: havonta akár 2-3 ezer amerikai dollárt is "érhet" házikónk, amiből azért el lehet tengődni... A befektetés kockázata ráadásul elenyésző, ilyen kategóriájú ingatlanoknál javarészt már ügyvédi irodák közremuködésével folyik az értékesítés, az építőknek így kicsi az esélyük, hogy pénzünkkel meglógjanak. A földrengést vagy meteoritbecsapódást leszámítva csak egyvalamitol kell rettegni: attól, hogy az ingatlanárak meredeken esni kezdenek. A jelenlegi trendeket figyelembe véve azonban azt tanácsoljuk, hogy akinek éppen van felesleges 50-60 millió forintja, vegyen egy házat magának egy lakóparkban. Pár év elteltével bizonyosan nem bánja meg...

( Molnár Zsuzsa, FigyelőNet)

4. A jómódúak jutnak nagyobb lakáskölcsönhöz

Ez év elejétől a havi 50 ezer forintos lakáshitel-törlesztésből 20 ezret átvállal az állam, ha a felvevő ennyit le tud írni az adójából. Így akár tízmilliós hitelhez is hozzá lehet jutnia annak, aki ugyanennyit tud felmutatni készpénzben. Mert a főszabály, hogy a hitel nem lehet több, mint a forgalmi érték fele. Kivétel, ha valaki nagyon értékes ingatlant vásárol, vagy kettőt ajánl fel fedezetként. Ilyenkor akár az ár 80 százalékát is elérheti a hitel.A pénzügyi salátatörvénynek nevezett csomag módosította úgy a személyi jövedelemadó-törvényt, hogy ez év elejétől jelentősen megemelte a lakáscélra felvett hitelek törlesztőrészleteinek állami támogatását. A tőke, a kamat és az egyéb járulékos költség 40 százaléka vonható le az adóból, de évente legfeljebb 240 ezer forintig. Így a havi 50 ezer forintos törlesztőrészlettel lehet maradéktalanul kihasználni e lehetőséget, ennél jár havi 20 ezer kedvezmény. Végső elszámolásban (a következő évi adóbevalláskor) a törlesztőrészletből ennyi visszajár.

Kérdés, hogy mekkora hitel kapcsolódik ahhoz a havi 50 ezer forintos törlesztéshez, amellyel maradéktalanul kihasználható az adókedvezmény? A kiegészítő kamattámogatású hitel kamata 4,4 százalék, a jelzáloglevél-támogatásúé 10, míg a piaci kamatozásúé 15,4 százalék. A jelzáloghitelezésről szóló törvény kimondja, hogy a bank legfeljebb a hitelbiztosítéki érték 60 százalékáig nyújthat hitelt. Ez az érték mindig kisebb, mint a forgalmi érték, így ez utóbbihoz mérve többnyire annak feléig terjedhet a hitel. Mint Zádori János, az FHB marketingigazgatója elmondta, bankja két esetben tekint el a főszabálytól. Ha az ingatlan nagyon értékes, vagy pedig ha az ügyfél a vásárolni kívánt mellett még egy lakást ajánl fel biztosítékul. Így a hitel aránya elérheti építésnél a 70, vásárlásnál pedig a 80 százalékot.
Végül válaszolni kell még egy kérdésre: mekkora havi jövedelem mellett vehető igénybe a havi 20 ezer forintos kedvezmény? Ha csak ezt az előnyt érvényesíti valaki, akkor 83 ezer forintos havi bruttó bér kell hozzá. (Ez valamivel kevesebb, mint az átlagbér.) Ha szeretné igénybe venni 2 gyermek után is a kedvezményt, akkor a havi bruttó kereset már 230 ezer forint.

(Magyar Hírlap)

5.Visszaestek a panelárak

Jócskán lezuhant a panellakások ára: múlt évi áruknál milliókkal olcsóbban kelnek el a lakótelepi ingatlanok. Egyelőre úgy tűnik: jobban megéri a lakásokat bérbe adni, mint túladni azokon. A panelek értékét a korszerű szigetelés és a távfűtés egyedi mérés alapján történő számlázása emelhetné meg újra. Milliókat veszítettek múlt évi értékükből a panellakások. A tavalyi árrobbanás még ma is érezteti hatását: az eladók ragaszkodnának a mesterségesen feltornázott árakhoz, de a kereslet jócskán a kínálat alatt marad. A fővárosban még ma is Óbuda és a nagyobb közlekedési csomópontok környéke a népszerű. Az egyes épületek értékét a közös képviselők munkája is meghatározza: jobb áron kelnek el azok a lakások, ahol az épületet és a lépcsőházat is színvonalasan felújították. Ám a ma még légköbméterre szabott távfűtési díj és a rossz homlokzati szigetelés sokaknak elveszi a kedvét a panellakástól. A korszerű szigetelés és a fűtés egyedi mérés alapján történő fizetése sokat lendíthetne a lakótelepi házak forgalmán. Egyelőre azonban úgy tűnik, jobban megéri a lakást bérbe adni - feltéve, ha a csaknem 100 ezer forintos rezsi nem tántorítja el a bérlőt -, mint eladni.
A fővárosban elsősorban a 7-8 millióért ajánlott 2 szobás panelekre van igény, a háromszobás kínálatból viszonylag keveset tudnak értékesíteni. Tavaly és idén tavasszal a 3 szobás lakások még 11 millióért találtak gazdára, ma jó, ha 9-10 millióért el tudják adni azokat - tudta meg a Népszava Farkas Imrétől, a Fitel Ingatlan és Építési Iroda vezetőjétől. Legnagyobb rangja az óbudai panellakásoknak van. De még a legnépszerűbb és legdrágább, lakóparki környezetet kínáló III. kerületi Pók utcában is milliókkal olcsóbban értékesítik a lakásokat. Ott korábban a 74 négyzetméteres lakások 20 millióért cseréltek gazdát, ma már csupán 16 millió az áruk.
Miskolcon "elszaladtak" a panelárak. Az ügyfelek szabják meg a legtöbbször irreális összeget, ezért aztán állnak az ingatlanok, nincs kereslet azokra. Barnóczki László, az Ingatlanhome Kft. ügyvezetője a lapnak elmondta, pillanatnyilag az egy és két félszobás lakásokat 3,7 millióért árulják, bár véleménye szerint 3 millió körül lehetne eladni azokat. Tatabányán is meglehetősen csekély az érdeklődés, az árak fél éve folyamatosan csökkennek. A tízemeletes házakban kínált lakások szinte alig találnak gazdára. Az 55 négyzetméteresek általában 3,9 millióért cserélnek tulajdonost, csak az átépített, extrákkal felszerelt lakást lehet 4 millióért eladni - tudta meg a Népszava Hetzmann Gyulától, a Fészek Ingatlanközvetítő Kft. ügyvezető igazgatójától.
(Népszava)

6. Csökkent a budapesti lakások értéke

A budapesti lakóingatlanok átlagára tavaly a negyedik negyedévben nem változott számottevően az előző év azonos időszakához képest, az inflációt figyelembe véve pedig csökkent az értékük - derül ki a TERINFO Ingatlan Figyelő Adatbank nyilvántartása szerint készített Ingatlan-adatbázis kiadványból. Eszerint a lakóingatlanok négyzetméterára 2001. október-december között 206 ezer forint volt, míg 2000 negyedik negyedévében 203 ezer forintot tett ki átlagosan. A lakások fajlagos irányára 131-341 ezer forint között mozgott a tavalyi év utolsó három hónapjában, egy évvel korábban 118-372 ezer forintot ért egy négyzetméter.
( Adatbánya)