Ha kiváncsi legújabb hírlevelünkre, kattintson ide.

2001 január 5

Széchenyi terv: elkészült az autópálya-program és néhány szó a lakásprogramról

Rövidesen végleges formát ölt a Széchenyi-terv, elkészült ugyanis a még hiányzó fejezetnek, az autópálya-programnak a kézirata. A következő két évben összesen 626,7 milliárd forint állami támogatás jut a nemzeti program megvalósítására. Az eredeti elképzelésekhez képest jóval több pénz van autópálya-fejlesztésre és a turizmus modernizálására, viszont csökkent a lakásprogram kerete.

Elkészült az autópálya-program kézirata, a végső simításokat követően, a napokban nyilvánosságra hozza a Gazdasági Minisztérium (GM) a Széchenyi-terv utolsó részét is. Így lesz teljes a tavaly márciusban meghirdetett - és azóta többször felülvizsgált - nemzeti fejlesztési terv. Most már csak arra kell várni, hogy a GM kiírja a tervhez kapcsolódó pályázatokat, és kiderüljön, vajon érdekli-e a lehetőség a gazdasági élet szereplőit, illetve hányan lesznek azok, akik képesek megteremteni az állami támogatáshoz szükséges saját forrást. Matolcsy György az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta, hogy a Széchenyi-terv pályázatait január 15-én hozzák nyilvánosságra.
Sokáig - 2000. december 29-ig - kellett arra várni, hogy kiderüljön, pontosan mire és mennyi pénz van a Széchenyi-tervben. A tavaly márciusban meghirdetett számok csak tájékoztató jellegűek voltak, a 2001-2002. évi költségvetésből is csak találgatni lehetett, a GM viszont annak elfogadásáig nem tudott konkrétumokat mondani. Most azonban a kétéves büdzsét alapul véve a gazdasági tárca közlése szerint a következő két évben 626,7 milliárd forint állami forrás van a Széchenyi-terv megvalósítására. Az idén 295,9 milliárd, jövőre pedig 330,80 milliárd forint állami támogatást igényelhetnek a vállalkozók, ha fejlesztési elképzeléseik egybeesnek a kormányéval. Összességében több mint 190 milliárd forinttal többet, mint azt tavaly márciusban meghirdették.
Miközben az eredeti tervben csak 120 milliárd forint volt elkülönítve autópálya-fejlesztésre, a végső változat már 253 milliárd forintot irányoz elő. Az elképzelések szerint ebből az idén 132,1, jövőre pedig 120,9 milliárd forintot lehet megpályázni. A több mint 130 milliárd forint plusz magyarázata az, hogy kibővült a program. Már nemcsak az M3-as autópálya Füzesabony-Polgár közötti szakaszának továbbépítéséről, a Szekszárdi Duna-híd összekötéséről a gyorsforgalmi utakkal, valamint az M7-es modernizálásáról és meghosszabbításáról van szó, hanem a vasútvonal-korszerűsítésről, a regionális repülőterekről, valamint az ár- és belvízmegelőzésről is. Mivel a részletes autópálya-fejlesztési terv csak a napokban lesz nyilvános, egyelőre nem tudni, hogy az utóbbi - ahogyan a GM nevezi - kapcsolódó infrastrukturális alprogramok miért kerültek be ebbe a fejezetbe. A már korábban elkészült vállalkozáserősítő program kétéves támogatási kerete 68,7 milliárd forint lett, a turizmusfejlesztésé 53,1, a regionális gazdaságépítésé 11, a kutatási, fejlesztési és innovációs programé pedig 54,5. A napokban nyilvánosságra hozott lakásprogramra 142, az információs társadalom- és gazdaságfejlesztési tervekre pedig 43,9 milliárd forint állami pénz jut. Az eredeti elképzelésekhez képest egyedül a lakásprogramra szánt összeg csökkent, 57,5 milliárd forinttal. Az autópálya-fejlesztésen kívül a turizmus rovatban látható a legnagyobb támogatásnövekedés a Széchenyi-terv első változatához képest, a többlet meghaladja a 37 milliárd forintot.
Az év utolsó napjaiban már olvasható volt a GM lakásprogramja, amely nem tartalmazott különösebb meglepetéseket, hiszen az elmúlt év során már több részlete is működött, illetve a várható változásokat is bejelentették. A program alapvető célja, hogy minden társadalmi rétegnek - differenciált állami eszközökkel - elérhetővé tegye a megfelelő színvonalú lakhatást. A GM szerint ezt szolgálja a négy alfejezet, a lakásállomány bővítése, korszerűsítése, a lakáshitelezés és a mobilitás növelése, végül a bérlakásszektor arányának növelése. Mivel az elmúlt tíz évben hatvan százalékkal csökkent a lakásberuházások aránya, a terv célja évente negyvenezer új otthon felépítése. Ehhez hitelek és viszsza nem térítendő támogatások vehetők igénybe. Új lakás építése vagy vásárlása esetén kétszázezer forint vissza nem térítendő segítség igényelhető az első, egy-egymillió pedig a második és a harmadik gyermek után. A kedvezmény nem haladhatja meg a pénzkiadások 65 százalékát. Tovább él a "félszocpol is", amely lakásbővítéshez vehető fel, a kapható összeg a "szocpol" fele. Az új lakások építését terhelő áfára legfeljebb hatvanszázalékos, de maximum négyszázezer forint támogatás igényelhető; a többi állami hozzájáruláshoz hasonlóan ez is csak méltányolható lakásigény esetén jár. Továbbá csökkenthető az összevont adóalap adója a pénzintézettel megkötött, támogatott lakáshitel törlesztésére fordított összeg húsz százalékáig, de maximum 35 ezer forintig. Mindezeken kívül továbbra is él a kedvezményes és kamattámogatásos lakáshitelezés.
A lakásállomány korszerűsítésére az egyik eszköz a panelhitel, a kölcsön kamatának kétharmadát fizeti az állam. Az energiatakarékossági program keretében az önkormányzatok és a tulajdonosok forrásához az állam maximum 400 ezer forint vissza nem térítendő támogatást ad. Emellett kamattámogatás igényelhető a tömbrehabilitációkhoz, valamint a társasházak és a lakásszövetkezetek felújítási hiteleihez.
A lakáshitelezés korszerűsítését, a lakáshoz jutás elősegítését és a mobilitás növelését szolgáló alprogram is számos eszközt sorol fel. Egyrészt létezik az általános kamattámogatás és a lakáshitelekre vállalt állami garancia. A fizetendő illeték 50 százalékára, de legfeljebb negyvenezer forintra kaphatnak illetékmentességet a 35. életévüket még be nem töltött fiatalok, új lakás vásárlására pedig nem kell illetéket fizetni. A lakás-takarékpénztáraknál kötött szerződésekhez továbbra is hozzájárul az állam.

(Népszabadság Online)