Ha kiváncsi legújabb hírlevelünkre, kattintson ide.

2001 január 5

Csökkent a lakások ára Romániában
Csalogató erdélyi megyék

A román állampolgárok vásárlóerejének zuhanásszerű visszaesése az ingatlanpiacon is érezteti hatását. Míg 1997-ben és 1998-ban viszonylag sok befektető vetett szemet különféle ingatlanokra, arany- és más értéktárgyakra, művészeti alkotásokra, régiségekre, mostanra a lakásárak -- reálértéken számolva -- több mint 25 százalékkal estek alább.

Az árvisszaesés magyarázata egyszerű: az elmúlt évben az átlagfizetés már a 100 dollárt sem érte el Romániában, a bankok többsége pedig csak abban az esetben nyújt hitelt lakásvásárlásra, ha az igénylő család havi jövedelme legalább 400 dollár körül mozog. Emiatt aztán nagyon sok ingatlanügynökség mondott csődöt vagy kényszerült profilváltásra annak ellenére, hogy az ingatlanok iránti érdeklődés nem szűnt meg.
Csakhogy a többség -- éppen az életszínvonal csökkenése miatt -- tulajdonképpen nem vásárolni, hanem cserélni akar: a 3-4 szobás (plusz konyha) panellakásokból 1-2 szobásokba szeretnének költözni. Így egyrészt némi készpénzre tesznek szert a túléléshez, másrészt pedig kevesebb közköltséget kell fizetniük.
Ezzel magyarázható, hogy míg nagyobb területű lakások ára 30 százalékos csökkenést szenvedett, az 1-2 szobások alig 10 százalékkal lettek olcsóbbak.
Csak Bukarestben hozzávetőleg 700 ezer ingatlan vár új gazdára, ám átlagosan számolva minden húsz ajánlatra mindössze egy érdeklődő esik.
Leginkább a főváros központi részén lehet viszonylag nagyobb mozgást tapasztalni az ingatlanpiacon, a periférián, ahol a kereslet-kínálat aránya egy a harminchoz, jószerivel alig lehet lakást eladni. Itt egyébként 6-8 ezer dollárért már lehet vásárolni kétszobás panellakást, 8-10 ezerért háromszobásat, 10-12 ezerért pedig négyszobásat.
Az előkelőbb negyedekben már lényegesen borsosabbak az árak: például a Dorobanti nevű városrészen 15-18 ezer dollárt kérnek egy garzonlakásért (bérlés esetén 50-300 dollárt egy hónapra), 23-30 ezret (300-600) a kétszobásért, 25-40 ezret (400-1000) a háromszobásért, s 50-60 ezret (400-1500) a négyszobásért.
A területfejlesztési minisztérium megrendelésére nemrég elvégzett közvélemény-kutatás adatai szerint a lakás után áhítozó állampolgárok 38 százaléka kész ingatlant vásárolna, ha lenne rá pénze, s egyötöde döntene az építkezés mellett, hiszen ott nem egyszerre, hanem folyamatosan kell előteremteni a szükséges összeget. Ugyanakkor kiderült: az utóbbi időben lakást vásároló személyek 12 százaléka vette igénybe valamely ingatlanügynökség szolgáltatását, s közülük csak minden hatodik érezte úgy, hogy megfelelő árat fizetett az ingatlanért.
Turisztikai szempontból Románia egyik legvonzóbb vidéke a Prahova völgye (itt halad át a Déli-Kárpátokat Brassó irányából átszelő útvonal), nem csak a természet varázsa, hanem a gyógyfürdők, üdülőtelepek sokasága miatt is. Ha valaki itt akar villát építeni magának, a luxuszónában 150 dollár/négyzetméteres áron vásárolhat telket. Amennyiben a kiválasztott hely távol esik a főúttól, nehezebben megközelíthető, nincs villanyvezeték stb., már csak öt dollárt kérnek el egy négyzetméternyi felületért.
A falusi turizmus iránt érdeklődő magyarországiaknak ajánlatosabb a határ menti erdélyi megyékben hétvégi ház után nézniük. Igaz, ehhez rokon vagy ismerős közreműködése szükséges, hiszen külföldi állampolgár nem birtokolhat ingatlant az ország területén (külföldi tőkével is működő, Romániában bejegyzett cég azonban igen).
Figyelni kell, mert általában szembetűnő a különbség a községközpont és a hozzá tartozó települések ingatlanárai között. A Szatmár megyei Ákoson például 200-300 millió lejért (1 forint=75-80 lej) lehet házat vásárolni, a tőle mindössze három kilométerre lévő Krasznamihályfalván 50--150, Újnémeten 50--200 millió lej közöttiek az ingatlanárak. Bogdándon egy 10 áras telekkel rendelkező vályogházat már 20-30 millióért meg lehet venni a községközpontban, az újabbak 100-150 millióba kerülnek. Hadadon az ingatlanok 40-120 millióért találhatnak gazdára.

(Kocsis Károly - Világgazdaság)